A hormonok változatos összetételű vegyületek, amelyek belső elválasztású mirigyekben vagy hormontermelésre módosult idegsejtekben képződnek. Termelődési helyükről először a vérbe jutnak, majd a vér a szervezet minden szervébe, szövetébe elszállítja őket. A különböző hormonok azonban nem minden sejtre hatnak, hanem csak azokra, amelyek képesek megkötni az adott hormont. Az ilyen sejteket a hormon célsejtjeinek nevezzük.

A hormonok között vannak fehérjék, aminosav-származékok és szteránvázas vegyületek (szteroidok). A hasnyálmirigy hormonja, az inzulin a fehérjék, a pajzsmirigy tiroxinja az aminosav-származékok, a petefészek és a here hormonjai a szteroidok közé tartoznak. A hormonhatás kialakulásában alapvető szerepe van a hormon kémiai összetételének, térszerkezetének.

Az inzulin fehérjetermészetű hormon

A különböző hormonok célsejtjein olyan jelfogó molekulák, szakkifejezéssel hormonreceptorok vannak, amelyekhez az adott hormonmolekula kötődni képes. A kötődés a hormon és a hormonreceptor kiegészítő térszerkezeten alapul. A hormon úgy illeszkedik a receptorához, mint a kulcs a zárhoz. Amikor a hormon megkötődött a receptoron, megváltozik a sejt anyagcseréje, kialakul a hormonhatás.

A hormon a célsejten levő receptorhoz kötődik