Tápanyagnak nevezünk minden olyan anyagot, amelyből a szervezet a működéséhez szükséges energiát vagy a növekedéséhez, illetve regenerálódásához szükséges építőanyagokat nyeri. Ilyen szerves tápanyagok a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok. Emellett a tápanyagok közé tartoznak az energianyerésre közvetlenül nem hasznosítható ásványi sók és a víz is. A szervezet egészséges működése szempontjából alapvető a megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyag felvétele.

A tápérték magában foglalja egy élelmiszer energiát adó anyagainak (szénhidrátok, fehérjék, zsírok), valamint a szervezet egészséges működéséhez elengedhetetlen vitaminok, növényi rostok, ásványi anyagok mennyiségét. Az élelmiszerek csomagolásán gyakran részletesen feltüntetik a tápértéket, vagyis: 100 g élelmiszer energiatartalmát (kJ/100 g vagy kcal/100 g); fehérje-, zsír- és szénhidráttartalmát (g/100 g); a benne található növényi rostok mennyiségét, ásványianyag-tartalmát, a hozzáadott vitaminokat stb.

A felvett táplálék biológiai értékét a benne található tápanyagok valóban hasznosuló hányada jelenti. Nagysága függ az adott élelmiszer emészthető összetevőinek arányától. A gombák szervesanyag-tartalma például viszonylag magas, de jelentős része a szervezet számára emészthetetlen, ezért nagy része nem is szívódik fel. A növényi eredetű táplálékban található cellulóztartalmú növényi rostok sem emésztődnek meg a bélcsatornában, ezért biológiai értékük csekély.

A fehérjék biológiai értéke a bennük található nitrogén hasznosíthatóságának arányát jelenti. A legjobban hasznosuló fehérjeforrás, a tojásfehérje biológiai értékét tekintik 100%-nak, és ehhez viszonyítva adják meg a többi fehérjetartalmú táplálék biológiai értékét.

Élvezeti értéken az élelmiszerek érzékszervekkel megállapítható tulajdonságainak összességét értjük. Egy élelmiszer élvezeti értéke nem feltétlenül mutat összefüggést annak tápértékével, illetve biológiai értékével. Nehezen számszerűsíthető, meglehetősen szubjektív tényező, hiszen erősen függ a fogyasztó egyéni ízlésétől. Az élvezeti értéket természetesen befolyásolja az alapanyagok minősége, eredete, származása, az étel elkészítési módja, sőt a tálalás, az egyidejűleg fogyasztott más ételek és italok minősége is. Az étkezést követő jóllakottság, megelégedettség érzését viszonylag objektív módon befolyásolja az adott étel elfogyasztását követően bekövetkező vércukorszint-emelkedés mértéke is, hiszen az alacsony vércukorszint az éhségérzet egyik fő kiváltója. Az étel íze, látványa mellett tehát a fogyasztás öröméhez, az étel élvezeti értékéhez hozzátartozik a következményes vércukorszint-emelkedés is.