A dohányzás, bár a környezet, a társadalom által legtöbbször elfogadott, tolerált viselkedés, mégis a szenvedélybetegségek közé tartozik. Az erős dohányosokat ugyanaz a tévhit vezérli, mint a többi szenvedélybeteget: meg vannak győződve arról, hogy uralják cselekedeteiket, és bármikor felhagyhatnak káros szokásukkal, abbahagyhatják a dohányzást. De ez korántsem ennyire egyszerű! A dohányzás ugyanis erős függőség kialakulásához vezet. A cigarettafüstben levő anyagok közül a nikotin erős biológiai kötődést alakít ki, és nagyon nehéz elhagyni a dohányzáshoz fűződő megszokott mozdulatokat, lemondani a mindennapos szertartásokról (pl. a kiadós étkezések után vagy a kávé mellett elszívott cigaretta).

Dohányzó fiatal lány A dohányzásra való rászokás gyakran már egészen fiatalkorban megtörténik. Ebben minden bizonnyal jelentős szerepe van a külső környezetnek: a kortársaknak és a családi mintának – dohányzó szülők gyermekei is gyakrabban válnak dohányosokká. Ha a serdülő bizonytalan önértékelése a környezet bátorításával társul, akkor az első néhány szál cigaretta elszívását kísérő kellemetlen élmények – fejfájás, émelygés, hányinger –, és a dohányzással járó kockázatok ismerete sem tántorít el a rászokástól. A serdülők gyakran nem képesek szorongásaik, belső feszültségeik kezelésére, a dohányzás pedig átmenetileg elfeledteti a rossz érzéseket. Később, amikor már kialakult a függőség, a cigaretta a feszültségoldás eszköze.

A hazai felmérések (2003) azt mutatják, hogy a férfiak 45,9%-a, a nők 28,1%-a dohányzik rendszeresen.

A diákok közül a 7. évfolyamon már kipróbálta a cigarettát a megkérdezettek 50%-a. A 11. osztályos fiúk 39,8 százaléka, míg ugyanebben a korosztályban a lányok 34,5 százaléka dohányzik rendszeresen.

Az életkor előrehaladásával egyre nő a dohányzók aránya. A 20 év alatti korcsoportban 28%, a 40-49 évesek között már 45% gyújt rá rendszeresen.

Az iskolai végzettség csak a 24 év alatti korosztályokban befolyásolja számottevően a dohányzási szokásokat. Legtöbben a szakmunkásképzőt végzett fiatalok dohányoznak (45%), míg legkevesebben a felsőfokú végzettségűek (23%). A felnőttek között elsősorban a segédmunkások (59%) és a munkanélküliek (56%) aránya magas a dohányosok között.