A haj- és a szőrszálak a bőr felhámrétegének származékai. A hámsejtek betüremkednek az irharétegbe, és hosszúkás üreget, szőrtüszőt (hajtüszőt) alkotnak. A szőrtüszőben húzódik a szőrszál (hajszál), melynek alsó része hagymaszerűen megvastagodik. A szőrtüsző egyes sejtjei osztódnak, a képződő sejtek elszarusodnak, létrehozzák a szőrszálat. A szőrszál középső velőállományát lágyabb, külső kérgét és kutikuláját keményebb szaru alkotja. A velő- és a kéregállományba rakódó festék mennyisége szabja meg a szőr, illetve a haj színét. A szőrtüsző alakja pedig azt határozza meg, hogy a hajszál egyenes, hullámos vagy göndör-e. A hajszálak naponta átlagosan kb. 0,35 mm-t nőnek. A megnövekedett helyi vérellátás hatására a szőrszálak, hajszálak vastagabbak lesznek, ezért nyáron gyorsabban nőnek a bőr magasabb hőmérséklete és élénkebb anyagcseréje miatt. Az elpusztult szőrtüszők nem képesek regenerálódni. Egy-egy hajszál őszülése akkor következik be, ha a festékanyagok képződése befejeződik, és a hajszálakban levegőzárványok alakulnak ki.

A szőrtüszőkbe nyílnak a faggyúmirigyek. Zsíros, olajos váladékuk átitatja, vízhatlanná és rugalmassá teszi a bőr szarurétegét.

A haj és a szőr szerkezete

A hajszál szerkezete