Szeretkezéskor a férfi hím ivarsejtjei bejutnak a nő hüvelyébe, majd onnan a méhen keresztül a petevezetékbe. A megtermékenyítés általában a petevezeték felső, kiöblösödő részében történik, rendszerint ott egyesül egymással a petesejt és a hím ivarsejt. A megtermékenyítést követően a zigóta osztódik, és megkezdi vándorlását a méh felé. 6-8 nap múlva a fejlődő embrió beágyazódik a méh falába, ezzel kezdetét veszi a 9 hónapon át tartó terhesség.

A megtermékenyített petesejt, a zigóta gyorsan osztódik és kialakul belőle a szedercsíra. A folyamat mikroszkópban is nyomon követhető, a fejlődő embrión a kialakuló sejthatárokat apró bemélyedések, barázdák jelzik. A fejlődésnek ezt a szakaszát ezért barázdálódásnak is nevezik. Az első hét végére a szedercsíra eléri a méhet, belső sejtjeinek egy része elfolyósodik, kialakul a hólyagcsíra. A hólyagcsíra külső sejtjei olyan anyagokat termelnek, amelyek feloldják a méh falát, lehetővé teszik az embrió beágyazódását a méhfalba. A terhesség első időszakában az embrió táplálása a méhnyálkahártya véröbleiből történik a külső magzatburkon keresztül.

A terhesség 3. hónapjára a méhnyálkahártya és a külső magzatburok egy részéből kialakul a méhlepény (placenta), az a szerv, amely a köldökzsinóron keresztül hatékonyan táplálja fejlődő magzatot. A méhlepény anyai ereiből tápanyagok, vitaminok és oxigén jutnak a magzati erekbe. A magzati erekből pedig szén-dioxid és különböző bomlástermékek az anyai erekbe. A méhlepényben a magzati és az anyai vér nem érintkezik közvetlenül egymással, nem keveredik.

A méhben fejlődő magzatot két magzatburok veszi körül. A belső magzatburok sejtjei termelik a magzatvizet, amely véd a sérülésektől, ütődésektől, és lehetővé teszi a magzat mozgását. A külső magzatburok a terhesség első heteiben biztosítja az anyagforgalmat a fejlődő embrió és a méhfal között, és részt vesz a méhlepény kialakításában. Mindemellett a terhesség korai szakaszában hormont is termel.

§ A petesejtet, illetve a fejlődő embriót a petevezeték csillós hámsejtjei mozgatják.

§ Szeretkezéskor kb. 300 millió hím ivarsejt kerül a hüvelybe, közülük csak 50-150 érkezik el a petesejthez, és mindössze egyetlenegy termékenyíti meg.

§ A terhesség nyolcadik hetétől a fejlődő utódot magzatnak, előtte embriónak nevezik.

§ Az újszülöttek születési tömege általában 3000-3500 gramm.

§ Az idő előtt világra jött csecsemők a koraszülöttek. Az orvosok a 2500 grammnál kisebb súllyal született gyermekeket is éretlennek tekintik.

§ Gyakori, hogy az anya valamilyen oknál fogva nem tudja természetes úton megszülni gyermekét. Ilyenkor az orvosok császármetszést hajtanak végre, azaz felvágják a has- és a méhfalat, és kiemelik a méhből az újszülöttet.