A hímivarsejt az emberi szervezet legkisebb sejtje, 23 kromoszómát tartalmaz, tehát haploid sejt. Élettartama kb. 72 óra. A spermium fej és farok részből áll. A fej hordozza az örökítőanyagot, míg a farok segíti a spermiumot a mozgásban, ami a női petesejt megtermékenyítése során alapvető fontosságú.

A nemi mirigyek által elválasztott, megtermékenyítésre alkalmas, sűrű, folyékony halmazállapotú anyag. Az ondóban a spermiumokon kívül nagy mennyiségű fruktóz is található, ami a spermiumok energiaforrását szolgáltatja. Emellett bázikus aminokat is tartalmaz, amelyek lúgos pH-t biztosítanak, ez hivatott ellensúlyozni a hüvely savas közegét. Egy ejakulációval távozó ondó mennyisége kb. 4 ml, amely kb. 200 millió spermiumot tartalmaz.

A menstruáció a női ciklus végét jelzi. Serdülőkorban jelentkezik először, és a változókorban pedig utoljára. A menstruáció elmaradása a terhességet is jelezheti, de más szervi problémák is állhatnak hátterében. A menstruáció ugyanis akkor jelentkezik, ha a női szervezet felkészült a petesejt megtermékenyülésére, majd annak a méh falába történő beágyazódására, de ez nem történik meg. A menstruációs ciklus általában 28-30 napig tart, ennyi időközönként jelentkeznek a vérzések. Ez nagyjából egy hónapnyi időtartam, ezért nevezik a menstruációt havi vérzésnek is.

A petesejtből fejlődő éretlen, az egyedfejlődés kezdeti szakaszában lévő fiatal szervezet. Az emberi embriót a terhesség második harmadától magzatnak nevezik.

Az a szervrendszer, mely lehetővé teszi új egyed létrehozását. A férfiak és nők szaporodási szervrendszere különböző. A férfiaknál ide tartoznak a herék, a mellékherék, az ondóvezetők, az ondóhólyagok, a prosztata, és maga a hímvessző, a nőknél pedig a petefészkek, a petevezető, a méh, és a hüvely.

Az ivarsejteknek a megtermékenyüléskor bekövetkező egyesüléséből létrejövő diploid kromoszómaszámú sejt. A zigótából fejlődik ki az új egyed.

Ahhoz, hogy a sperma kijuthasson a péniszből két folyamatnak kell bekövetkeznie: az egyik az erekció, a másik az ejakuláció. Az erekció vagyis merevedés alatt a pénisz alakot változtat, nagyobbá és keményebbé válik. Az ejakuláció a spermának a péniszből történő ritmikus kiválasztódását jelenti. Ez a pillanat egybe esik a férfi orgazmusával

Női ivarsejt. A növényvilágban a női ivarszervben vagy egyes alacsonyabb rendű szervezeteknél szabadon képződik. Az állatvilágban a legnagyobb sejtek egyike, sok szikanyagot tartalmazó, általában aktív helyváltoztatásra képtelen. Embereknél a petefészekben termelődik. A petesejtek érése a serdülés idején kezdődik, átlagosan 28 naponta érik be egy-egy. Ha a női petesejt megtermékenyül, bekövetkezik a terhesség.

A csecsemő megszületésekor az elsődleges nem /lány-fiú/ meghatározható. A serdülőkorban a gyermek elkezd felnőtté válni, ekkor szembetűnő testi változások alakulnak ki, amelyek a másodlagos nemi jellegek. Megjelenik a nemre jellemző testszőrzet. Fiúknál a hang változása mellett az általános testalkat is férfiassá válik. A váll kiszélesedik, a karok és a lábak megizmosodnak. Lányoknál megindul az emlők növekedése, zsírszövet rakódik le a hason, combokon, a nők testalkata gömbölydedebbé válik.

A pénisz vagy hímvessző az altesten függő henger alakú szerv. A húgycsőből és három szivacsszerű barlangos testből áll. A szeméremcsont alsó részén két üreges test, a barlangos testek csüngenek. Alsó részükön egy vájatban található a harmadik üreges test a húgycső barlangos teste. A húgycső barlangos teste elől megvastagszik, ez a makk amely túlnyúlik a két barlangos testen. Ez a három barlangos test és a húgycső együtt alkotja a péniszt.

A férfitest belső nemi szerve, félhold alakban körülöleli a herét. Apró csatornákból álló szövet, a fő spermiumraktár. A herékben termelődő spermiumok itt érnek meg, várakoznak a megtermékenyítésre. A spermium megtermékenyítő képessége és mozgékonysága néhány hétig tart, ha ez idő alatt nem lövellődik ki elfajul vagy feloldódik.

A menstruációs ciklus során kb. a 14. napon megérik a petesejt és kilökődik a tüszőből. A megrepedt tüsző ezután bezárul, majd sárgatestet képez, amely szerepe olyan hormonok termelése, amelyek felkészítik a méhet a terhességre. Ha nem történik megtermékenyítés, a sárgatest kb. 14 nap alatt elsorvad, és új ciklus indul a női szervezetben.

Orvosi kifejezés, töbféle apró üreges képlet elnevezése. Vannak például a petefészek hámmal bélelt üregei, ahol a petesejt fejlődik, a nyiroktüsző, a nyiroksejtek itt képződnek. A szőrtüsző a bőr irharétegébe mélyedő, a szőrhagymát tartalmazó üreg.

Kb. 20 gramm tömegű gesztenye nagyságú páros férfi ivarszerv. Hátsó felszíne a végbél felől tapintható. A prosztata a húgyhólyag alatt helyezkedik el, körülöleli a húgycsövet. Váladékokat termel, melyek a spermákkal és az ondóhólyag váladékával együtt alkotják az ondót.

Az ivarszervek erotikus ingerlését, a közösülést kísérő kellemes szubjektív érzés, kéjérzés.

Az érett tüszőből kijut a megtermékenyítésre alkalmas petesejt.

A petefészekben érő tüsző és a sárgatest által termelt szteroidhormon.

Olyan fogamzásgátló módszer, melynek alapja a szabályos női ciklus alatti hormonális változások ismerete és a teherbeesés kockázatával terhelt napok azonosítása. Az ovuláció normál esetben a rendes ciklus 14. napján következik be, a petesejt kb. 24 órán át életképes, míg a spermiumok életideje átlagosan 2-3 nap. Ezért a naptármódszer szerint a peteérés előtti 7 és azt követő 3 napig nem ajánlott védekezés nélkül közösülni.

A családtervezés századunk egyik legnagyobb vívmánya. Ennek révén nemcsak gyermekeink számát és születési idejét tervezhetjük meg, de sokat tehetünk azért is, hogy egészséges gyermekek jöjjenek a világra.

A hőmérőzést fogamzásgátlási módszerként szokás alkalmazni. Az eljárás lényege a testhőmérséklet mérése minden nap. Ezáltal megállapítható az ovuláció időpontja, így kiszámítható, hogy melyek azok a napok, amelyeken nagyobb a teherbeesés valószínűsége. A módszer megbízhatósága csekély, ugyanis a test hőmérsékletét egy kisebb betegség, vagy akár a kialvatlanság is megváltoztathatja.

Igen gyakori, oka általában az anya betegségére vezethető vissza. Az elhalt petét az anya több-kevesebb ideig hordja, majd azt a méh kidobja magából. Leggyakoribb vetélési ok a méh hurutos bántalmai, de ok lehet az anya magas lázzal járó megbetegedése , fizikai sérülés, mérgező gázok beszívása, lelki panaszok is.

Mechanikus fogamzásgátlószer. A pesszárium egy kis gumisapka, amelyet a méhszájra kell felhelyezni. Gyógyszertárban kapható. Előnyei: A szeretkezés előtt már órákkal fel lehet tenni, és utána sem kell rögtön levenni. Nem is ajánlatos rögtön levenni, hiszen a hüvelyben még a közösülés után is maradnak életképes hímivarsejtek, amelyek a méhbe jutva megtermékenyíthetik a petesejtet. A pesszáriumot szokás spermaölő anyagokkal kombinálni. Hátránya: Nem mindenki tanulja meg helyesen felhelyezni, egyesek szerint kényelmetlen, nem véd a nemi betegségekkel szemben, aktus közben lecsúszhat, és akkor már a teherbeesés ellen sem véd.

Lényege, hogy a megtermékenyített petesejt a hsüregben, még gyakrabban a petevezetőben telepszik meg, és ott indul fejlődésnek. Minden három-négyszázadik terhességre esik egy. Oka legtöbbször a petevezeték előzetes gyulladása és hegesedése.

Idő előtt megszülető csecsemő, aki a 37. hét kihordási idő előtt jön világra. Kisebb súllyal (2500gramm alatt) rendelkezik, mint az átlag, és annál nagyobb veszélyben van, minél korábban születik meg a kiírt időponthoz képest. Hajlamosabb a légzés-és anyagcserezavarokra, a vérzékenységre, a sárgaságra, fogékonyabb a fertőzésekre és később nagyobb eséllyel alakul ki nála magas vérnyomás, szívinfarktus. Kialakulhat náluk szellemi visszamaradás, siketség, vakság, mozgási és tanulási nehézségek

A megtermékenyített petesejt fejlődésének első szakasza. A barázdálódás lehet totális, mikor a petesejt egész tömege oszlik, és lehet partialis, mikor a sejtnek szikdús része nem vesz részt az osztódásban.

A petesejtből fejlődő éretlen, az egyedfejlődés kezdeti szakaszában lévő fiatal szervezet. Az emberi embriót a terhesség második harmadától magzatnak nevezik.

Nőnemű emlős állatok emlőinek tejmirigyéből származó, folyékony halmazállapotú váladék. Szülést követően az utódok táplálására szolgál. Bizonyos fajoknál a tejelválasztás csak ebben az időszakban jellemző (pl. az embernél), más fajoknál, mint például a szarvasmarha esetében állandó a tejelválasztás. Haszonállatként való tartásának egyik alapja. A tej ásványi anyagokban és D-vitaminokban gazdag, a természetes immunvédelem kialakításáért felel.

Az ivarsejteknek a megtermékenyüléskor bekövetkező egyesüléséből létrejövő diploid kromoszómaszámú sejt. A zigótából fejlődik ki az új egyed.

A Down- szindróma a legelterjedtebb genetikai rendellenesség, általában minden nyolc- kilencszázadik kisbaba születik vele. Magzatvízcsapolással már a terhesség idején kimutatható a rendellenesség. A Down- kórban szenvedő kisbaba könnyen felismerhető a születés után jellegzetes testi tulajdonságai miatt (testhossza kisebb, zömök, ízületei lazák, szeme befelé ereszkedő állású, arca kissé lapított, nyelve aránylag nagy…). A szindróma későbbi életkorokban enyhe, vagy közepes fokú szellemi visszamaradottságot okoz.

Ikernek nevezünk egy anya terhességéből származó két vagy több újszülöttet. Egypetéjű ikreknél ugyanazon megtermékenyített petesejtből fejlődik ki két vagy több utód. Ezeknél az ikreknél a génállomány egyező, azonos neműek.

Nyolc héttel a megtermékenyítés után az emberi embrió még csupán 3 cm hosszú, de már megvan szinte minden szerve, szövete, s emberi mivolta is felismerhető. A kezdetben porcok alkotta váz ekkor kezd el csontosodni. Ettől az időtől az embriót magzatnak nevezzük. A magzat további fejlődése mindinkább növekedést, és súlygyarapodást jelent.

Az egyedfejlődés során a szedercsírából alakul ki a hólyagcsíra. Az embrió hólyagcsíra állapotban ágyazódik be az anya egyed méhfalába, mely kb. 5-8 nappal a megtermékenyítés után történik. A hólyagcsírából lehet kinyerni azokat a sejteket, melyekből előállíthatók az embrionális őssejtek. A hólyagcsírából alakul ki a bélcsíra.

Az anya testén kívül megtermékenyített, majd oda beültetett petesejtből született gyermekeket nevezünk így. A módszert olyan nőknél alkalmazzák általában, akiknél a meddőséget a petevezetőjük átjárhatatlansága okozza. Korábban a lombikbébi kifejezést arra alkalmazták, mikor a megtermékenyítéstől kezdve a gyermeket mesterséges körülmények között nevelték.

Az emberi egyedfejlődés egyik korai állomása. A megtermékenyített petesejt, a zigóta először szedercsíra állapotba kerül, ekkor erőteljesen osztódik, sokfelé barázdálódik, alakja hasonló a szederhez. Innen kapta nevét is. A szedercsíra sejtjei minden osztódásnál egyre kisebbé válnak. Végül már csak a szélen jelennek meg a barázdák, ekkor az embrió hólyagcsíra állapotba kerül.