Olyan fizikai, lelki, szellemi fejlettség, amely a serdülőkorban alakul ki az emberben. Magában foglalja a helyes és felelős döntések meghozatalára való képességet, az emberekkel való kapcsolatok kezelésének módját és az indulatok, érzelmek kezelésének képességét. Az érett ember elfogadja a társadalmi normákat és törvényeket, valamint intelligens problémamegoldó, különböző helyzetekben a szituációnak megfelelően viselkedik.

Az a képesség, hogy az ember beleéli magát mások helyzetébe, és olyan magatartást tanúsít, amit maga abban a helyzetben szeretne vagy elfogadna.

A szakirodalom a kamaszkort a prepubertás és a pubertás időszakára osztja. Ahogyan az elnevezés is mutatja, a prepubertás a felnőtté válás folyamatának bevezető szakasza, és a 10-12 éveseket érinti. Ebben a szakaszban kezdődnek az igazi nehézségek, elsőként mindjárt az iskolai változásokkal.

Speciális értékrend, melyet a fiatalok éreznek magukénak, meghatározhatja viselkedésüket, személyiségük fejlődését, szabadidejük eltöltését. Az ifjúsági kultúra nagyon gyorsan reagál a társadalmi és politikai változásokra. Az ifjúsági kultúra megnyilvánulhat ifjúsági mozgalmakban is.

A ballagás a diákok életében fontos szerepet játszó esemény, mert egy korszak (általános iskola, középiskola stb. befejezése) lezárását jelzi. Ilyenkor a tanulók elbúcsúznak az iskolájuktól a tanulmányaik befejeztével. A búcsú jelképe, hogy a végzett tanulók körbejárják az iskolájukat, ahol a fiatalabb diáktársaik sorfalat állnak így búcsúzva a végzett tanulóktól. Szokás emlékül ballagási tarisznyát adni, amelyet általában az egy évvel fiatalabb osztályok tanulói nyújtanak át.

A társadalom egy olyan jellemzése, miszerint a társadalom tagjainak életében a gazdaságban való részvétel és a gazdasági javak megszerzése kiemelt fontosságú, az élet egyik célja. A fogyasztói társadalomba való beilleszkedés a szociális élet egyik fontos tényezője, sok esetben közösségekbe való belépés feltétele a másokéhoz hasonló vagy teljesen ugyanolyan javak birtoklása.

Serdülés, nemi érés. Ilyenkor alakul ki a nemi jelleg, közvetlen elindítója az agyalapi mirigy. A serdülő lányoknál megindul a mell és a nemi szőrzet növekedése, jelentkezik az első menstruáció, kialakulnak a női testarányok. A serdülő fiúknál megindul a szőrzet, a külső nemi szervek növekedése, megtörténik az első magömlés, mutálni kezdenek.

Az egyén látható megnyilvánulásainak összessége. A magatartást a környezet, a személyiségünk és a szabályok, társadalmi normák, valamint az azokhoz való pillanatnyi hozzáállásunk egyaránt befolyásolják.

A diploma egy bizonyítvány, melyre a felsőfokú tanulmányai sikeres elvégzése esetén jogosult a diák. Ezzel együtt státuszszimbólum is, ugyanis a diplomás embert a társadalom általában többre értékeli mind anyagilag, mind erkölcsileg. A diploma megléte komoly tárgyi tudást valamint olyan pozitív személyiségjegyeket feltételez, amik szükségesek a munka világában való érvényesüléshez.

A depresszió másnéven búskomorság, egyfajta lelki betegség. A depressziós betegek a szokásosnál sokkal nehezebben dolgozzák fel az életük problémáit. A depressziót az agyban végbemenő kémiai változásokra vezethetjük vissza, amiket valamilyen nagy érzelmi megrázkódtatás, vagy huzamosabb ideig tartó stresszes állapot válthat ki. Az enyhébb betegség sokszor pihenéssel, nyaralással elűzhető, súlyos esetben azonban szakember segítsége indokolt.

A társadalom bizonyos mértékben behatárolt csoportja, rá jellemző viselkedésmintákkal, értékrenddel, életvitellel és a társadalom egészétől eltérő kulturális értékekkel. A szubkultúra csoportjának tagja stílusában mutat eltérést a társadalom nagy egészéhez képest. ilyen szubkultúra például egy-egy számítógépes játékért rajongók köre, vagy egy együttes rajongótábora.

: A gyermekek, serdülők felgyorsult testi fejlődése.

Azonosságtudat. Az identitás kialakulása a szocializáció eredménye. Fontos eleme a csoport- hovatartozás, valamint a társas kapcsolatok, ugyanis ezeken keresztül tudjuk magunkat értékelni. Az identitás sokszor egymásnak ellentmondó elemeket tartalmaz, ezek között komoly erőfeszítésbe kerül az egyensúly megteremtése. Modern társadalmakban állandóan jelenlévő probléma az identitás válsága.

A közértelmezésben az egészséget a betegség vagy fogyatékosság hiányaként definiálják, azonban az egészségnek több területe van. Egészségünket külső és belső tényezők határozzák meg. Külső tényezők például a lakóhelyünkön minket érő zajártalom, fényszennyezés, elektromágneses sugárzás stb. Belső tényezők a szervezetünk és ezzel együtt lelkünk állapota. Egészségünket kiegyensúlyozott, változatos táplálkozással illetve a stressz lehetőségeinkhez képest minél nagyobb arányban való elkerülésével őrizhetjük meg.

:Elvakultság, vakbuzgóság.

Lelki hatás, viselkedésváltozás, érzet, benyomás. A külvilág eseményei, történései sokszor befolyásolják érzéseinket, hangulatunkat, gondolkodásunkat. Ezeket a kívülről érkező és a tudatban változást okozó hatásokat nevezzük pszichés hatásoknak.

Serdülés, nemi érés. Ilyenkor alakul ki a nemi jelleg, közvetlen elindítója az agyalapi mirigy. A serdülő lányoknál megindul a mell és a nemi szőrzet növekedése, jelentkezik az első menstruáció, kialakulnak a női testarányok. A serdülő fiúknál megindul a szőrzet, a külső nemi szervek növekedése, megtörténik az első magömlés, mutálni kezdenek.

Olyan érzelem, mely velünk születetten érzékelhető, valamint összekombinálható belőle az összes többi. Hat alapérzelmet különböztetünk meg: öröm, szomorúság, düh, félelem, undor és meglepődés. Az alapérzelmek genetikailag kódoltak és kultúrától függetlenül képesek az emberek felismerni őket.

Olyan szexuális zavar, melynek fő jellemzői a nemi vágy hiánya vagy jelentős csökkenése, a szexuális ingerekkel szembeni közömbösség, az orgazmusképtelenség, vagy az orgazmus által kiváltott érzelmi hatások csökkenése. Hátterében több tényező is állhat, így például testi okok, érzelmi okok, a párkapcsolat valamilyen hiányosságára visszavezethető tényezők, az adott kultúrából adódó elégedetlenségi problémák, vagy az intim szituáció megteremtésének hiánya.

Olyan ember, akinek a nemi vágya tartósan és kizárólagosan az azonos neműek felé irányul.

Meghatározza, hogy lelkünk mélyén valójában nőnek vagy férfinak érezzük-e magunkat. A pszichológiai nem hatással van a nemi identitás kialakulására. Ha egy személynek nem egyezik a biológiai és a pszichológiai neme, az szorongást, kisebbségi érzést kelthet benne.

Az érzelmi feszültségek kiváltotta betegségek lelki ráhatással történő gyógyítása.

Helyettesítő érzelemnek nevezzük azokat az érzelmi reakciókat, amelyeket azért nyilvánítunk ki bizonyos érzelmek helyett, mert azokra gyermekkorunkban mindig pozitív választ kaptunk. Ha például gyermekként azt tanították, hogy szomorúnak lenni helytelen, de az agresszióval célt lehet érni, akkor később a joggal érzett szomorúság helyett is agresszióval reagál az egyén.

Egy adott kultúrkörre, nemzetre jellemző tulajdonság, amely a szexualitáshoz való hozzáállást jellemzi. A szexuális kultúra magába foglalja az adott csoport, társadalom által elfogadott, szexualitással kapcsolatos normákat, mint például a művészetekben a szexualitás ábrázolásának elfogadott mértékét vagy a párkapcsolati problémák beismerésére való hajlandóságot.

Önkielégítésen azt értjük, ha valaki önmagát nemileg izgatja, ami rendszerint a szexuális fantáziálás közepette történik. Leggyakoribb módja, hogy a péniszt ill. a klitoriszt izgatják. Tudományos megállapítás, hogy a maszturbáció nem okoz sem pszichés, sem egészségbeli károsodást.

Olyan negatív emberi érzés, melynek során az egyént valamivel kapcsolatban egy általános szorongás jellemzi, különböző negatív végkimenetel lehetőségeit érzi valószínűnek és a fájdalom, veszteség előérzete dominál az érzéseiben. Ezt az érzést gyakran valamilyen negatív élmény, egy riasztó, fenyegető élethelyzet idézi elő. Nagyon fontos alapérzés, az evolúció során a túlélést segíti elő.

Korai magömlésről akkor beszélünk, ha a férfi szándéka ellenére nem tudja magömlésének idejét kontrollálni és még a hüvelybe jutás előtt vagy a partner orgazmusa előtt, bejutás után nem sokkal történik a magömlés. Ez komoly problémákat okozhat a párkapcsolatban, mert a másik fél kielégítetlen maradt és ez konfliktushoz vezethet. Okai lehetnek a szexuális tapasztalatlanság, a stressz, a kontroll hiánya vagy a szeretkezés rendkívüli izgalma. Gyógymódja az orgazmus feletti kontroll megtanulása és a gyakorlás lehet.

Az interakció jelentése kölcsönhatás, kölcsönös viszony, az információk oda- vissza irányú terjedése, együttműködés, a reakció egy formája. Megjelenése összefügg az aktivitással. Érzelmeinkre, lelki működésünkre közvetlenül hatnak társas interakcióink mind pozitívan, mind negatívan.

Az irha mélyén vannak a szorosan felcsavarodott csövecskék alkotta verejtékmirigyek. Ezek a mirigyek termelik a vízszínű, kissé sós nedvet a verejtéket, amely a kis pórusokon keresztül a bőr felületére szivárog. Ezzel hűtik a szervezetet, valamint szerepet játszanak a só és más felesleges anyagok kiválasztásában is.

A pubertás idején következik be, a beszédhang magasságának gyakori változásával jár. Fiúknál gyakoribb.

A zigóta nemi kromoszómái. Az emberek genetikai determinációja alapján minden testi sejtjében 46 kromoszóma található, ám a hímivarsejtben és a petesejtben csak 23 darab. A kromoszómális nem a fogantatáskor eldől, a genitális nem a méhen belüli életszakaszban alakul ki.

Az ivarszervek erotikus ingerlését, a közösülést kísérő kellemes szubjektív érzés, kéjérzés.

Elmélet, mely a személyiség fejlődésével, és a személyes változással foglalkozik. Az elmélet kidolgozója Eric Berne. A tranzakcióanalízis megmutatja, hogy a személyiség részletei a szervezeten belül hogyan strukturálódnak.

A nemi szerep olyan szocializációs beállítottság, melyet az adott nemhez tartozó egyén egyrészt szülői minta, másrészt a közösségbe kerülés során más emberek viselkedését tapasztalva tanul meg. Ezek a nemi szerepek határozzák meg a kapcsolatok, és később a párkapcsolat kialakításának módját és igényeit, a másik nem tagjaihoz való hozzáállást és végül a szülői szerep kialakítását.

szteránvázas hím ivari hormon, amelyet a herecsatornácskák közötti sejtek termelnek.

Tárgyatlan félelem, súlyos veszélyérzés, elveszettség, tanácstalanság. Ez az érzés sok kóros lelki jelenség magyarázója. Mai pszichológiai elméletek a félelem szinonímájaként használják.

Élettanilag a félelem az idegrendszer által bizonyos belső-elválasztású mirigyek közrehatásával kiváltott s rövidebb-hosszabb ideig fenntartott reflexmechanizmus, amelynek objektíve észlelhető testi tünetei: légzésváltozás, szívdobogás, gyors pulzus, elsápadás, fázás, libabőr, reszketés, a feszítő izomtónus csökkenése stb. Lélektanilag és biológiailag a félelem túlnyomóan kellemetlen testi érzésekkel, s ha a félelem tárgya ismeretlen, erős szorongással járó nyomasztó lelkiállapot, amely sajátképpen az életmegóvó önvédelmi ösztönnek egyik természetes megnyilvánulása. A neurotikusnál a szorongás mechanizmusa az egyénre érthetetlen módon kapcsolódik bizonyos állatokhoz, tárgyakhoz, helyzetekhez, máskor főleg otthonról való eltávozáshoz, nyitott folyosón, hídon átjáráshoz stb. Súlyos fokain a beteg egyént szabad mozgásában és cselekvésében erősen zavarhatja és korlátozhatja. A gyógykezelésben nagy része van az önbizalom emelése mellett a munkaterápiának.

A munkapszichológiának mint tudománynak feladata mindazoknak a pszichológia keretébe tartozó problémáknak a kutatása, amelyek az embernek a szakmai munkájához való viszonylatában adódnak. A szervezet-, szervezés-, és a vezetéspszichológia a különböző szintű közösségek emberi vonatkozásait foglalja magába, tartalmazza a szociálpszichológia termeléssel kapcsolatos területét, a szervezetben jelentkező személyiségproblémákkal foglalkozik.

A bulimia egy olyan kényszerbetegség, amikor a beteg falási rohamokkal küszködik, így rövid idő alatt hatalmas mennyiségű étel elfogyasztására képes. Mivel ez elhízáshoz vezetne, így a beteg ennek elkerülése végett önmagát hánytatja, hashajtókat szed és eltúlzott mennyiségű sporttal kívánja kompenzálni. Hányás után a beteg ismét szenved, az evési kényszernek csupán néhány óráig tud ellenállni, majd ismételten étkezik, és önmagát hánytatja.

az ingermentes élő sejt membránjának külső és belső felszíne között kialakuló potenciálkülönbség. potenciálkülönbség minden élő sejtben kialakul a membrán külső és belső oldala között, és csak a sejt pusztulásakor szűnik meg. értéke általában -20 és -100 mv közé esik, emberi idegsejtekben -60 és -100 mv közötti.

Néhány fenomenológiai elméletet humanisztikusnak neveznek, mivel azokat a minőségeket hangsúlyozzák, amelyek megkülönböztetik az embereket az állatoktól: például az önmegvalósítás felé való késztetést. A humanisztikus elméletek szerint az egyén fő motívációja a kiteljesedés és az önmegvalósítás felé való törekvés.

Az a sokszor meg nem fogalmazott kép az egyénben saját magáról, melyhez magát viszonyítja és amilyenné válni szeretne. Az énideál létezése az egyén lelki, szellemi fejlődését szolgálja, segíti elő, mivel ez minden esetben motivációt jelent a fejlődéshez. Az énideál sokszor valamilyen családtag, barát meglévő tulajdonságait is hordozza, és előfordul, hogy egyén által rajongott közszereplőhöz hasonlít.

A fóbiáknak egyik fő csoportja a specifikus, vagyis szimplex fóbia. A fóbia egyetlen helyzetre, tárgyra, élôlényre terjed ki. Leggyakoribb specifikus fóbiák az állatoktól való félelem (pók, kígyó, kutya fóbia), a magasságtól, mélységtôl, vértôl, repüléstôl való félelem. A fóbia tárgyával néha soha nem találkozunk. Többfajt fóbia esetén súlyos következményekkel is számolhatunk: a beteg esetleg csak kísérettel tudja elhagyni otthonát, munkahelyét.

a makrofág falósejt, a szervezet környezetéből származó részecskék bekebelezésére képes sejt. a makrofágok a hisztiociták, a monociták, a res sejtjei. nagyobb képleteket kebeleznek be, és így degenerálódó vagy elhalt sejteket, testidegen anyagokat iktatnak ki a szervezetből.

Pánikbetegség Ijesztő, minden előjel nélkül kialakuló, félelmi vagy szorongásos rohamok.

Alvászavarról akkor beszélünk, ha az alvás tartósan nem teljesíti alapvető funkcióját, vagyis nem biztosítja a testi és a szellemi teljesítőképesség visszaállítását.

Az embert jellemző törekvés, amely arra irányul, hogy saját céljait, terveit véghez vigye, érdekeit érvényesítse és megtalálja helyét a világban. Az önérvényesítéshez tartozik a véleménynyilvánítás a kisebb közösségeken belül. Az önérvényesítő ember igényt formál a fejlődésre és előrelépésre, legyen szó akár lélektani fejlődésről, akár a munkában való előléptetésről.

Egy alvási fázis, melyre jellemző a szem gyors mozgása, innen kapta nevét is. Ez egy kevésbé mély fázis alvásunk során, általában ekkor látunk álmokat. Az agy ebben a fázisban végzi a napi történések rendszerezését, feldolgozását. A REM- fázis alatt könnyen felébreszthetőek vagyunk. Egy éjszaka alatt kb. 4-6-szor kerülünk gyors szemmozgásos alvási szakaszba.

A személyiség leírására használatos, lényegesnek tartott tulajdonság. A legalapvetőbb tulajdonságokat – a statisztikai elemzés alapján – „faktorokként” határozták meg, amelyeket dimenziókként kezeltek. A későbbiekben egyes vonásteoretikusok a „faktorok” vagy „személyiségdimenziók” biológiai háttértényezőit is kutatni kezdték ezzel a tipológiákhoz közelítettek. Napjainkban a vonáselméletek egyik fő kérdése, hogy hány alapvető személyiségfaktor létezik (a legújabban elfogadott öt „szuperfaktor”, a „Big Five”: extroverzió, együttműködés, lelkiismeretesség, neuroticitás, nyitottság). A vonáselméletek pozitívuma a hagyományos tipológiákkal szemben, hogy vizsgálataikban a viselkedéses tulajdonságok és a környezeti feltételek kölcsönhatásainak komplex együttelemzésére törekszenek, továbbá hogy faktoraikat dimenziókként kezelik.

Bűnügyi lélektan. Egyrészt jelenti a lélektan alkalmazását a bűnügyekkel kapcsolatban, másrészt a kriminálpszichológia alatt a kriminológiának a tettesek lélektani sajátosságaival foglalkozó részét értjük.

Magyar- osztrák származású világhírnevet szerzett kanadai belgyógyász és vegyész. Fő kutatási területe a stressz. Életünk a stressz című műve magyarul is megjelent 1964-ben. Gyerekkorát Komáromban töltötte, ahol iskolát is neveztek el róla.

Pszichológiában használatos kifejezés, a befelé forduló, zárkózott emberekre alkalmazzák. Introvertált ellentéte: extrovertált.

Gondolkodás , megértési, megismerési.

Alkalmazott lélektani ágazat. A sport pszichológiai hatásaival és a sportteljesítményt befolyásoló pszichológiai tényezőkkel foglalkozik.

Depresszorok vagy depresszorikus hatású idegek azok az érző idegek, melyeknek izgatására a vérnyomás csökken. Valószínű, hogy az élő szervezetben a depresszor akkor jön izgalomba, ha az aortában a vérnyomás nő s ezért a szív csak nehezen tud kiürülni.

gyűjtőér, a vért a testből a szív felé szállító ér. ürege tág, fala vékony, kevés izomzattal. a vér visszafolyását billentyűk akadályozzák meg. a gyűjtőerekben általában szén-dioxidos, oxigénben szegény vér folyik, kivéve a tüdővénákat, amelyek a tüdőből az oxigéndús vért viszik a szívbe.

Az anorexia az evészavarok egyik típusa, egy pszichés betegség. Teljes neve anorexia nervosa, mely a görög „orexis” vágy, „an-orexis” a vágy elvesztése szóból ered. A szó jelentése étvágytalanság, azonban ez helytelen kifejezés erre a betegségre, mivel ezek a betegek nem vesztik el az étvágyukat, csak tagadni illetve leplezni próbálják, mert félnek a súlygyarapodástól. A nervosa kiegészítés pedig a betegség idegi eredetére utal. Az evészavarok általában nőkre jellemzőek, főleg a fiatalok körében elterjedtek, a megbetegedések kb. 2-10 %-át teszik ki a férfiak. A tünetek legfőbb jele a testsúlycsökkenés, ezeknek a betegek testtömegindexe általában 17,5 alatt van. A nagyon alacsony testtömeget a betegek saját akaratukból érik el a táplálékfelvétel csökkentésével, valamint étvágycsökkentők és hashajtók használatával. Ezek a nők fokozottan rettegnek az elhízástól, testképük torzul, amit nem tudnak megítélni, és általában elmarad a menstruációjuk is.

A reklám a fogyasztói döntéseket befolyásolja, áruvásárlásra, szolgáltatások igénybe vételére ösztönöz. Fő csatornái a tömegkommunikációs eszközök. A reklámpszichológia a lelki megközelítéssel foglalkozik, vagyis a célközönség vágyainak felkutatására tör, hogy azokat a reklámban alkalmazza, ezzel buzdítsa vásárlásra őket.

Az antidepresszánsokat az orvosok írják fel olyan betegeknek, akik depresszióban szenvednek. Ezeknek a készítményeknek szorongásoldó, hangulatstabilizáló és hangulatjavító hatásuk van.

a serdülő leánygyermekeken hormon hatására fejlődnek ki a másodlagos nemi jegyek: a jellegzetes női alkat, a zsírpárnázat, a nemi szőrzet. férfiaknál a herehormon hatására alakul ki a serdülés korában a férfiúi nemi jelleg, a jellegzetes nemi szőrzet, testalkat, izomzat, hang és csontváz.

A pszichológia tudományának egy irányzata és egy mélylélektani vizsgálati és kezelési módszer neve is, mindkettőt Sigmund Freud dolgozta ki. A pszichoanalízis a lelki folyamatokban a tudattalant hangsúlyozza. A módszer fontos eleme a szabad asszociáció, melynek során elfojtott vágyaink, gondolataink a felszínre törnek.

Az Ödipusz komplexus a gyerekeknek az ellenkező nemű szülője iránt érzett nemi vonzódása és egynemű szülője iránti gyűlölete. Az Ödipusz komplexus ösztönkívánalmaira való reakció alakítja ki a felettes-ént, mely az egyéniség morális tényezője. Az ember e része felügyeli tetteink erkölcsiségét a tanult normák szerint.

Olyan ellazulási technika, amelynek segítségével a szorongás sokféle testi és lelki tünete mérsékelhető, megszüntethető.

Az elme egy része, melybe a kellemetlen emlékek, az elfojtott vágyak kerülnek. Sigmund Freud szerint a tudatalatti álmainkban küld üzenetet számunkra. A tudatalatti olyan befolyással él viselkedésünkre, melyet nem tudunk a tudattal kivédeni.

A kényszerbetegségek megjelenési formái a kényszercselekvések, kényszerviselkedések, amelyeket ismételt cselekvések, rituálék jellemeznek. Ezeket a beteg személy képtelen irányítani, akkor is csinálnia kell, ha nincs rá megfelelő indok, nélküle frusztráció, szorongás lesz rajta úrrá. A művelet elvégzése csak időlegesen nyugtatja meg a beteget ezért folyamatosan ismételgetnie kell. Ilyen például a napi százszori kézmosás.

A mindennapi kommunikációs tevékenységünk fontos részét alkotják a nonverbális jelek. Ezekről szólva általában a vizuális jelek: az arcjáték, a gesztusok, a kar- és lábtartás jelei, a térköz stb. kerülnek előtérbe, pedig legalább ilyen súllyal vannak jelen az auditíve feldolgozható vokális elemek is. A társalgásban gyakran nem grammatikailag jól megformált közlésekben fejezzük ki gondolatainkat, hanem olykor köszörüljük a torkunkat, sóhajtunk, hümmögünk.

A légzéskontroll kezelés során arra törekednek, hogy lelassuljon a légzés, helyreállítva ezzel az oxigén/széndioxid arányt. A légzéskontroll kezelés épít arra a fiziológiai jelenségre is, hogy az elnyújtott kilégzés fokozza az ellazulást, ami a szorongás ellen dolgozik. A módszer hatásosabb, ha a hasilégzéssel együtt gyakorolják.

Az a folyamat, melynek révén a gyermek elsődleges (családi) és intézményes (pl. iskola) közegekben átveszi a társas értékeket és elsajátítja a társas viselkedésformákat.

Önállóság.

a fehérvérsejtek egyik típusa. a lebenyezett magvú sejtek
kisméretű idegen szemcsék bekebelezésére képes.

Valamilyen stresszkeltő eseményre adott válasz.

Mélyalvásnak nevezzük azokat az alvási szakaszokat, amelyeknél az agy lassú hullámokat bocsát ki. A mélyalvás szakaszából nehéz felébredni. Az alvajárók, illetve akik álmukban beszélnek, általában a mélyalvásos szakaszban teszik mindezt. A mélyalvás fontos a szervezet regenerálódása szempontjából, elengedhetetlen ahhoz, hogy másnap frissnek és kipihentnek érezzük magunkat.

Valamilyen terv be nem teljesülése miatt érzett csalódás, és ebből a kudarcból következő zaklatottság. Az alkalmankénti, átmeneti frusztráció része az egészséges életnek is. A folyamatos frusztrációt azonban, legyen az akár párkapcsolati, akár munkahelyi eredetű, vagy más forrásból származó, az emberi szervezet egy stresszhatásként éli meg, aminek különböző kóros testi elváltozások lehetnek a következményei.

A trauma hirtelen bekövetkező testi-, lelki károsodást jelent, a pszichológiában a pszichés zavarok emocionális okát jelölő kifejezés, az ezt követő stressz a poszttraumatikus stressz. A stressz a szervezet védekező reakciókban megnyilvánuló állapota a káros ingerekkel szemben. A pszichológiában a sterssz a szervezet olyan állapotát jelenti, amely az egyénnek a környezetével való interakciójából származik, viszonylag szélsőségesnek tekinthető, a fenyegetettség érzésére figyelmeztet, és amely a személy saját integritását és egészségét érinti. A kiindulópont a követelmények és a megküzdési kapacitás közti egyensúlyhiány felismerése.

Azok a szervezetre ható külső hatások, melyek szervezetünkben stresszt okoznak. Általában azok a körülmények válnak stresszorrá, amelyeket nem tudunk befolyásolni. Azonban egy inger mindenkiben különböző választ válthat ki, így nem biztos, hogy egy adott esemény, vagy történés minden embernél stresszorként működik. A jó megküzdési stratégiák alkalmazása csökkentheti a stresszorok hatását.

Minden olyan folyamat összefoglaló neve, mely során az egyén valós érzelmeit, gondolatait nem nyilvánítja vagy mondja ki, ezzel lelki összeütközésbe kerül, és amely kihat a hétköznapjaira azáltal, hogy ezzel stresszt okoz. Ez a stressz odáig fokozódhat, hogy az életvitel romlását okozza, vagy akár testi tünetekben megnyilvánul (gyulladások), illetve az egyén kapcsolatainak romlását, agressziót is okozhat. Freud szerint az elfojtott érzelmek a vágyakban és az álmokban nyilvánulnak meg.

A művészetpszichológia az esztétika és a pszichológia határtudománya. Durva elhatárolásként azt mondhatjuk, hogy míg a tradicionális művészettudományok a művekre helyezik a hangsúlyt, a művészetpszichológia a viselkedés, az élmény, a belső feltételek tanulmányozására. Azaz a művészi teljesítmény létrehozását és felfogását befolyásoló pszichológiai mechanizmusok feltárására törekszik.

Ismeretes, hogy a két félteke eltérő emocionalitást mutat. Unilaterális agysérülések, féloldali inaktiválásos vizsgálatok, féloldali elektrokonvulziv kezelések, a patológiás sírás és nevetés lateralizálódása, a különféle epilepsziák vizsgálata és EEG asszimetriák mind egybehangzóan azt támasztják alá, hogy a jobbfélteke felelős a negatív emóciók generálásáért ill. észleléséért, míg a balfélteke a pozitívakért. Korábban elsősorban a limbikus struktúrák működéséhez kötötték az emóciókat, humán szinten azonban kiderült, hogy a frontális struktúrák jelentős szerepet játszanak az emóciók átélésében, generálásában és kifejezésében.

Személyiségvizsgálat pszichológiai módszerekkel.

Az ember által kialakított vélemény saját személyiségéről, kapcsolatairól, eredményeiről. Az önértékelés megfogalmazása magunkkal szemben fontos lépés, mert hibáink felismerése hajtóerőt jelent a fejlődéshez, az emberi kapcsolatok javításához, és motivációt nyújt az új célok kitűzéséhez. Az önértékelés akkor reális, ha jó tulajdonságaink mellett a negatívumokat és változtatásra váró tényezőket is figyelembe veszi.

Az a benyomás, amely az emberben él önmaga tulajdonságairól. Ezek a tulajdonságok lehetnek lelkiek (barátságosság, kedvesség, szorgalom, stb.), de lehetnek a fizikai tulajdonságok (szemszín, hajszín, testtömeg, magasság, stb.) vetületei is, ezt testképnek nevezzük. Az emberben élő énkép lehet pozitív vagy negatív, igaz vagy hamis. A fejlődés során az énkép az énideállal kerül összevetésre, és ez ösztönzi az embert a változásokra.

Akkor alakulhat ki, ha a személyt váratlan megrázkódtatás, ún. trauma éri. Az egyén bénulttá, tehetetlenné válik, a valóságot távolinak érzékeli. Emlékezetkiesés is felléphet.

Váratlanul bekövetkező, különösen fájdalmas testi vagy lelki
sérülés.

A betegség felismerése és leírása.

Pánikbetegség Ijesztő, minden előjel nélkül kialakuló, félelmi vagy szorongásos rohamok.

Orvosi értelemben használva tünetet, kórtünetet jelent. Jelentheti még valamilyen bajnak az előjelét, ismertetőjelét.

A szenvedélybetegségek (addikció) kóros viselkedési formák, amelyeket az egyén kényszeresen ismétel, és amelyekkel nem képes felhagyni, annak ellenére sem, hogy viselkedése ártalmas az egészségére. Az ember szenvedélye rabjává válik, függőségbe kerül.

Krízis Válság, válsághelyzet.

A dackorszak az gyermeki fejlődés során létrejövő természetes időszak.1-3 éves kor között jelentkeznek a dackorszak „tünetei”: a gyerek önállóan szeretne dönteni az őt érintő kérdésekben. Általában hisztivel próbálja elérni, amit szeretne. A következetes szülői nevelés, a hiszti megfelelő kezelése nagyon fontos ebben a korszakban, hiszen a gyerek így tanul meg lehetőségek között gondolkodni.

Elmebetegség. Az agyműködést érintő érzelmi, gondolkodási, térben és időben zavartsággal, gyakran érzékcsalódásokkal, téveszmékkel járó állapot.

Orvosi kifejezés, gyűjtőérbe történő, gyűjtőérbe adottat jelent. Általában gyógyszer befecskendezésénél alkalmazzák a kifejezést.

s alakban görbült csont, a vállöv elülső része. felnőtt emberben 14-15 cm. hegyes szögben kerszteződik az első bordával, közöttük haladnak a kulcscsont alatti erek s a felső végtag idegei.

Olyan segítők, akik a velük egykorú segítségre szoruló embereknek mellérendelt szerepből próbálnak segítséget nyújtani. Számtalan esetben közvetítő szerepet töltenek be különböző szituációkban, például gyerek- szülő, iskola- magánélet konfliktusokban.

A hallucinogének vagy serkentők, illetve ezek keverékei hatásának lezajlása után több órával, esetleg néhány nappal, az anyag beadása nélkül ismét kialakul a szer szedéséhez mindenben hasonlító állapot, amely még erősségében sem különbözik az „eredetitől”.

Az impotencia kialakulásában mind testi mind lelki okok közrejátszhatnak. A dohány nikotinja általánosan kedvelt drog. Az égéstermékek belégzése a drog hatásától függetlenül is rendkívül káros. Sokszorosára növeli a rákbetegség kockázatát, a szív és keringési betegségek kialakulását. A dohány szűkíti az ereket akadályozva a vér szabad áramlását. A merevedési problémákkal küszködők gondjait legnagyobbrészt a verőér beszűkülése okozza.

Altatószert, fájdalomcsillapítót, illetve kábítószert jelent. A bódító szerek a zsírsavsorozat vegyületei, illó, gyorsan párolgó anyagok, ilyenek például az éter, kloroform, narkoform. Az alkaloidák közül említhetjük a morfiumot, scopolamint. A narkotikumok könnyen kötődnek a központi idegrendszer idegállományához, amelyet rövid ideig tartó izgalom után bénítanak.

Kemény drognak nevezzük azon pszichoaktív anyagokat, amely könnyen, egy-két használat után függőséghez vezetnek és komoly egészségkárosodást okozhatnak rövidtávon is, egy-két év használat után. Ide tartozik a kokain, a heroin, a krekk stb. A fizikai és szellemi leépülés mellett a szociális kapcsolatok megszűnése, megromlása is jellemző az ezeket a fajta drogokat használó egyénekre.

Droghasználat megelőzése. A drogok használatának káros hatásairól szóló felvilágosító kiadványok, tanácsadások, előadások.

Az aktív, feldolgozott dohánytermékeket használó dohányosok által kifújt füstöt beszívók a passzív dohányosok. A füst hatására krónikus mérgezés alakulhat ki a szervezetben. Több betegség, például tüdőrák, érszűkület előfordulási valószínűségét növeli.

Kémiai folyamat, melynek során két vagy több molekulából egy új anyag egyetlen molekulája keletkezik. Tuljdonképp összeadás, összegzés.

A mák éretlen gubójának nedve, mely 20 különböző alkaloidát tartalmaz. Ilyen alkaloidák például: morfin, narkotin, kodein, papaverin, tabein. Felhasználják a gyógyászatban fájdalomcsillapításra, görcsoldásra, nyugtatóként. Rendszeres használata függőséghez vezet.

Az alkoholfüggőség a szenvedélybetegségek egyik fajtája, azokra az emberekre jellemző, akik mértéktelenül és rendszeresen fogyasztanak alkoholtartalmú italokat. Súlyos következményei lehetnek az egészségre nézve. Az alkohol nagy mértékben károsítja a vérkeringési szerveket, a májat és az idegrendszert, csökken az érzékszervek finomsága, és az izomzat gyengüléséhez vezethet, valamint korán jelentkezik a fáradás állapota alkoholos befolyásoltság alatt. Következmény, hogy romlik a munkateljesítmény, és nő a balesetveszély.

A termesztett dohányfajok feldolgozott leveleinek felhasználása élvezeti célra. A tüdőbe jutó füst nikotint tartalmaz, ez hozzászokást von maga után, ugyanakkor a nikotin erősen mérgező hatású.

Testi függőség, általában kábítószerhasználat esetén fordul elő. Ilyenkor a beteg testi közérzete a szer bevételétől függ (dependencia). Megvonás vagy antagonista szer beadása esetén súlyos, esetleg végzetes elvonási tünetek alakulnak ki, melyek a szer megfelelő adagjával kiegyenlíthetők.

Orvosi kifejezés, az ideg- és elmeállapotra hatót, azt befolyásolót jelent.

Benzoilekgoninmetilester, a perui és bolíviai kokacserjében, főképp leveleiben előforduló alkaloida. Színtelen, monoklin kristályokból áll. Régen érzéstelenítésre használták a gyógyászatban, azonban mérgező hatása miatt ma csak pótszereit használják, mint például a novocaint. A szervezet könnyen hozzászokik.

Orvosi kifejezés, bőr alattit, bőr alá történőt jelent. Valamilyen gyógyszer befecskendezése lehet például subcutan.

Több fajtája ismert, általában rostnövényként termesztik. Egynyári, levele 3, 5, 7, ritkán 9 levélkéből ujjasan összetett, lándzsafűrészes. Frissen minden része erős, bódító szagú, kábító, ez a benne levő gyantától van. Egyik továbbtenyésztett változatának gyantájából készítik a hasist.

A morfin diacetil-származéka. Színtelen, kristályos por. Vízben csaknem oldhatatlan. Kábítószerként használják, erős függőséget okoz.

(érzékcsalódás) olyan, a központi idegrendszerben lejátszódó fizikai és pszichikai változás, amely érzékelési zavart, külvilági inger nélküli érzékelést, érzékcsalódásokat, rövid ideig tartó álmokat okoz.

Olyan emberi tulajdonság, mely magában foglalja a saját gondolatok, ötletek meglétét, a másokhoz kevéssé hasonlító életvitelt, a cselekedetek frappáns, egyéni véghezvitelét. Az eredeti ember általában kitűnik a tömegből tetteinek megvalósításával, vagy arra irányuló ötleteivel, illetve a csoport vagy tömeg által követett magatartásformák részleges vagy teljes elvetésével. Ezt a magatartási módot a társadalom által megfogalmazott irányelvek betartásával viszi véghez.

Egyfajta kompetencia, jellemzője a problémákhoz és új helyzetekhez való gyors alkalmazkodás. Ha vannak már meglévő megoldási elképzeléseink bizonyos problémákhoz, azokat a rugalmasság segítségével tudjuk alkalmazni hasonló helyzetekben is. A rugalmasság nem létezhet kreativitás nélkül, valamint kreativitás sincs kellő rugalmasság nélkül.

A működő képesség, amely valamely tevékenység során megnyilvánul.

a kromoszóma az előbb említett dns-szálak hosszú szakaszaiból nagyon szorosan feltekeredett szerkezet. a kromoszómák a sejtmagban találhatók. minden emberi sejtben 23 pár kromoszóma található. a 22 pár ún. testi kromoszóma esetében lényegét tekintve a 2 tag megegyezik egymással, azzal a fontos kitétellel, hogy a pár egyik tagja az anyától, a másik az apától származik. a testi kromoszómák örökítése során az egyes kromoszómákban jelentős változások jöhetnek létre.

Ennek a betegségnek a tüneteit és jellemzőit először Alois Alzheimer német ideggyógyász jegyezte le, később felfedezőjéről nevezték el a betegséget. Leggyakoribb tünetei az elbutulás, a gondolkodás és a kognitív funkciók beszűkülése, a magatartásváltozás, majd ezt követően jelentkezik a gyors biológiai leépülés. A 65 év feletti lakosság 1%-át érinti ez a betegség, de sajnos e kor fölött öt évente megduplázódik az érintettek száma. A betegség oka ma még ismeretlen a kutatók számára. A kórlefolyás során a betegek eleinte csak feledékenynek tűnnek, később jelentkezik a rövid távú memória zavara (pl. nem emlékszik hova tett le valamit a beteg) majd ezután jelentkezik a hosszú távú memória zavara (pl. elfelejt személyes adatokat, születési dátumokat, nem ismeri fel a családját, rosszul tájékozódik térben és időben). Ez a betegség a személyiség széteséséhez vezet, „lassú halál”, de a mai orvostudomány jelentősen tudja lassítani ezt a folyamatot.

A képességek valamilyen cselekvésre vagy teljesítményre való alkalmasságot fejezik ki. A képességek az emberi tevékenység során alakulnak ki, azonban vannak általános képességek, ilyenek az intelligencia, kreativitás, ezek az emberrel veleszületettek. Minden ember rendelkezik valamilyen képességgel, azonban ennek feltárása nem egyszerű, mivel mint belső lehetőség rejtett, és csak valamilyen teljesítmény után nyilvánul meg. Azonban a teljesítményt sok tényező befolyásolja, mint például a szorgalom, érdeklődés, fáradékonyság.

Az embernek az a képessége, amely segítségével meglátja a dolgok lényegét és összefüggésbe tudja őket hozni. Ebben a tekintetben az a különbség az ész és az értelem között, hogy az ész szétválaszt, elkülönít, az értelem pedig ennek ellenkezőjét végzi, ítéletet alkot és következtet.

A nyelvvel és beszéddel kapcsolatos képesség, tanulható.

Az impulzív stílus egy tanulási módszer. Az impulzív tanulók nem szisztematikus, logikus úton keresik meg a problémák megoldásait, hanem ráéreznek, az ötleteket pedig szórják. Általában próbálgatással jutnak el az ideális megoldásig. Jellemző rájuk, hogy szívesebben tanulnak csoportban, ekkor lehetőségük nyílik a különféle álláspontok megvitatására is, valamint hirtelen reagáló emberek.

Az emberi tudás és viselkedésforma elsajátításának olyan típusa, mely nem valamilyen emberi, közösségi minta során kerül elsajátításra. Ide tartozik a megszokás, a társítás és a tudatosan végzett komplex tanulás is. A komplex tanulás során a memóriánkban elraktározzuk az ismeretanyagot, amelyet több-kevesebb sikerrel később elő tudunk hívni.

Olyan, általában veleszületett állapot, melyet az értelmi képességek (gondolkodás, cselekvések koordinálása) csökkent mértéke jellemez. Különböző betegségek tartoznak az értelmi fogyatékosság körébe. Mértéke, súlyossága különböző lehet egyes esetekben, enyhe fokú fogyatékosságban az egyén még önellátásra képes, bizonyos felelős munkák elvégzése sem gátolt. Súlyos, esetleg halmozott fogyatékosság esetén akár egész életében gondoskodásra szorul a beteg.

A motiváció egy formája. Szükséges a stressz csökkentéséhez, valamint kreatív és divergens gondolkodással párosulva új tárgyak és ötletek létrehozásához.

Az olvasó elkezd olvasni, és a grafikai elemeket rögtön fonetikai elemekhez kapcsolja, azaz kiejti. A kiejtés során az akusztikus kód auditív elemekhez kapcsolódik, az egyedi hangok szavakká állnak össze, és végül a szavak jelentése tudatosul az olvasóban. Ennek a modellnek a lényege tulajdonképpen az, hogy észreveszi azt, hogy az olvasási folyamatok az agyban párhuzamosan folynak a grafikai és fonetikai elemek kombinációjával. Az olvasó az ismert szavakat vizuálisan felismeri, elemzi, és jelentést társít hozzájuk. Ezenkívül az adott szót az olvasó artikulálja is, és az akusztikus kód beindítja az agyban a felismerési tevékenységet, így az akusztikus kódhoz is jelentés társul.

1896-tól 1980-ig élt svájci születésű kutató, pszichológus. Tanait genetikus episztemológia néven rendezte irányzattá. A gyermekek gondolkodási, felfogási (kognitív) képességeit vizsgálva arra jutott, hogy a szellemi és pszichés fejlődés a különböző észlelési folyamatok egyre összetettebb kivitelezésén alapul, ahogy a gyermek a már kialakult, megismert világról alkotott képbe beilleszti új tapasztalatait.

Specializálódott készségek. Jelenlétük a tehetség egyik megnyilvánulási formája lehet. A specifikus képességekkel rendelkező egyed az általa megszerzett tudást, különböző megoldási stratégiákat sokrétűen és változatosan képes alkalmazni. A specifikus képességek két nagy csoportja a tevékenység- és a tantárgy-specifikus képességek.

Bizonyos szituációk esetén felmerülő problémák átlátásához, megoldásához a megfelelő eljárás, stratégia kiválasztása és alkalmazása jelenti a képességszintet. Bizonyos információk közül és azok kombinációjával a legmegfelelőbbek kiválasztására való törekvés. A képesség minden szintjének helyes megoldása eggyel növeli az intelligencia szintet.

Kreativitás Az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy rugalmasan gondolkodva, korábbi tapasztalatainkból valami újat hozzunk létre.

a makrofág falósejt, a szervezet környezetéből származó részecskék bekebelezésére képes sejt. a makrofágok a hisztiociták, a monociták, a res sejtjei. nagyobb képleteket kebeleznek be, és így degenerálódó vagy elhalt sejteket, testidegen anyagokat iktatnak ki a szervezetből.

A részképességek olyan zavara, amely nehezíti az írás és az olvasás megtanulását.

A tanulás egész lelki világunknak, így gondolkodásunknak is fontos pillére. Ennek révén bizonyos benyomások útján magatartásunkban, személyiségünkben változások, új folyamatok mennek végbe. A tanulás tapasztalatok útján magatartásváltozáshoz vezet.

Csupán a gondolkodás szabályait tekinti, vagyis azt, hogy a gondolkodás önmagával összhangban legyen, a gondolat tartalma lényegtelen.

Más néven mentális térkép, amellyel képesek vagyunk térre vonatkozó információkat gyűjteni, rendszerezni, raktározni, összekötni és emlékezni rájuk. A környezet ábrázolása saját szemszögünkből.

elsőfokú égésnél a bőr kivörösödik, kissé megduzzad és ez fájdalommal jár. néhány nap múlva a tünetek elmúlnak, a bőr lehámlik. ez a stádium főleg a sugárzó hő hatására jön létre, ilyen például ha túl sok időt töltünk a napon.

Maga az intelligencia egy többszörös, több folyamatból és faktorból álló képesség, amelynek egyik része a divergens gondolkodás, amely a kreativitásért felel. A divergens, azaz széttartó gondolkodásmód a problémamegoldást úgy segíti, hogy a folyamatba több szempontot von be, több irányba próbálkozik, és nem szűkíteni, hanem gazdagítani igyekszik a helyzetet.

Olyan papír alapú, vagy elektronikus formában történő egyszerű vizsgálat, mely egy vagy több meghatározott tulajdonság meglétére, vagy hiányára irányul. Lehet személyiségteszt, vagy felmérhet különböző kompetenciákat, alkalmasságot is. Egyre több munkakör betöltéséhez szükséges ezekhez hasonló pszichológiai tesztek kitöltése.