Sulinet Tudásbázis

Tananyag választó:

Sorkatonai sorozás Budapest, 1958. január 27. Összeírják az 1938-as sorköteles évfolyamot. A fiatalokkal először családi és szociális állapotukról beszélgetnek, majd előzetes orvosi vizsgálatra kerülnek és csak ezután, későbbi időpontban lesz a sorozás. MTI Fotó: Friedmann Endre
Őrségváltás az Állami Zászlónál Budapest, 1967. augusztus 20. Zenés őrségváltás az Állami Zászlónál a Kossuth Lajos téren augusztus 20. tiszteletére. MTI Fotó: Molnár Edit
Előfelvételis honvédek eskütétele Debrecen, 1967 október 1. Az egyetemi előfelvételt nyert honvédek tettek esküt vasárnap, október 1-én a Bocskay laktanyában. Horváth József alezredes mondott ünnepi beszédet, majd az eskütétel után Vági Andor ezredes köszöntötte a fiatal katonákat. MTI Fotó: Vigovszki Ferenc
Szolidaritási gyűlés a DNFF megalakulásának évfordulóján Budapest, 1966. február 16. A budapesti helyőrség a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia dísztermében gyűlést rendezett a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadulási Front (DNFF) hadserege megalakulásának 5. évfordulója alkalmából. A tiltakozó táviratot Orosz Béla őrnagy olvassa fel. MTI Fotó: Friedmann Endre
A Katonai Akadémián Ugrai Ferenc vezérőrnagy beszédet mond a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékérem átadásakor Budapest, 1957. augusztus 19. Az 1956. októberi események utáni rend helyreállításában részt vett karhatalmi ezredek tajgait a Munkás-Paraszt Hatalomért emlékéremmel tüntették ki. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián Ugrai Ferenc vezérőrnagy, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke adta át a kitüntetéseket. Ugrai Ferenc, vezérőrnagy beszédet mond, mellette Bakó Ágnes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) tagja, a VIII. kerületi MSZMP szervezet titkára. MTI Fotó
Szovjet szülők látogattak hős fiúk sírjához Hódmezővásárhely, 1967. november 2. A hódmezővásárhelyi Vörös Lobogó u. 65. sz. alatti általános iskola meghívására hazánkba érkezett Kir Ivanovics Gyenyiszov és felesége a Magyarországon 1944-ben hősi halált fiúk sírjához. A sírt az iskola úttörői gondozzák, és ők nyomozták ki a hős Georgij Kirovics Gyenyiszov szüleinek kaukázusi címét. A szülők a temetőben. MTI Fotó: Patkó Klári
Az életmentő vér Budapest, 1967. február 4. A vérnek gyakran nagy szerepe van az emberélet megmentésében. Ezért szükséges nagy mennyiségű osztályozott vért tartalékolni a vérátömlesztésekhez. Az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársai komoly részesei a hazánkban kialakult nagyszabású véradó mozgalomnak. A képen: vért adnak a III. kerületi munkásőrök. MTI Fotó: Pálffy György
Amerikai hírszerzők a bíróság előtt Budapest, 1966. május 25. A budapesti katonai Bíróság május 25-én megkezdte Egedy Lehel jogtanácsos, Egedy Elemér egyetemi docens és Asbóth László nyugalmazott tanító kémkedési bűnügyének tárgyalását. A tárgyi bizonyítékok. (A perről 38 perces dokumentumfilm készült: Dr. Egedy Lehel és két társa, dr. Egedy Elemér és Asbóth László perének bemutatása a Katonai Bíróságon. A film a per tudósítását, a vádlottak vallomásával összevágva mutatja be. Dr. Egedy Lehelt 1965 januárjában letartóztatták, 1966-ban elítélték kémkedés és deviza bűntett elkövetése miatt. Az első rendű vádlottat 15 évre, a másodrendű vádlottat 10 évre, a harmadrendű vádlottat 14 évi szabadságvesztésre ítélték. Bemutatja az imperialista és szocialista tábor ellentéteit és célkitűzéseit.) MTI Fotó: Friedmann Endre
Huligánok a bíróság előtt Budapest, 1967. december 12. Grósz Ferenc és társai együttesen és folytatólagosan elkövetett, a köznyugalom megzavarására alkalmas garázdasággal vádolva áll a Budapesti XVIII., XIX. Kerületi Bíróság előtt. A Pestlőrinc és Kispest területén garázdálkodók 1967. augusztusában és szeptemberében sorozatosan verekedéseket rendeztek, melyekben 80-100 fő is részt vett. Grósz Ferencet, a lőrinci galeri vezetőjét szembesítik Zechmeister Rezsővel, a kispesti galeri tagjával. MTI Fotó: Friedmann Endre
Amerikai hírszerzők a bíróság előtt Budapest, 1966. május 25. A budapesti katonai Bíróság május 25-én megkezdte Egedy Lehel jogtanácsos, Egedy Elemér egyetemi docens és Asbóth László nyugalmazott tanító kémkedési bűnügyének tárgyalását. A tárgyi bizonyítékok. (A perről 38 perces dokumentumfilm készült: Dr. Egedy Lehel és két társa, dr. Egedy Elemér és Asbóth László perének bemutatása a Katonai Bíróságon. A film a per tudósítását, a vádlottak vallomásával összevágva mutatja be. Dr. Egedy Lehelt 1965 januárjában letartóztatták, 1966-ban elítélték kémkedés és deviza bűntett elkövetése miatt. Az első rendű vádlottat 15 évre, a másodrendű vádlottat 10 évre, a harmadrendű vádlottat 14 évi szabadságvesztésre ítélték. Bemutatja az imperialista és szocialista tábor ellentéteit és célkitűzéseit.) MTI Fotó: Friedmann Endre
Amerikai hírszerzők a bíróság előtt Budapest, 1966. május 25. A budapesti katonai Bíróság május 25-én megkezdte Egedy Lehel jogtanácsos, Egedy Elemér egyetemi docens és Asbóth László nyugalmazott tanító kémkedési bűnügyének tárgyalását. A tárgyi bizonyítékok. (A perről 38 perces dokumentumfilm készült: Dr. Egedy Lehel és két társa, dr. Egedy Elemér és Asbóth László perének bemutatása a Katonai Bíróságon. A film a per tudósítását, a vádlottak vallomásával összevágva mutatja be. Dr. Egedy Lehelt 1965 januárjában letartóztatták, 1966-ban elítélték kémkedés és deviza bűntett elkövetése miatt. Az első rendű vádlottat 15 évre, a másodrendű vádlottat 10 évre, a harmadrendű vádlottat 14 évi szabadságvesztésre ítélték. Bemutatja az imperialista és szocialista tábor ellentéteit és célkitűzéseit.) MTI Fotó: Friedmann Endre
Amerikai hírszerzők a bíróság előtt Budapest, 1966. május 25. A budapesti katonai Bíróság május 25-én megkezdte Egedy Lehel jogtanácsos, Egedy Elemér egyetemi docens és Asbóth László nyugalmazott tanító kémkedési bűnügyének tárgyalását. A, Egedy Elemér másodrendű, Asbóth László harmadrendű, Egedy Lehel elsőrendű vádlottak a bíróság előtt. (A perről 38 perces dokumentumfilm készült: Dr. Egedy Lehel és két társa, dr. Egedy Elemér és Asbóth László perének bemutatása a Katonai Bíróságon. A film a per tudósítását, a vádlottak vallomásával összevágva mutatja be. Dr. Egedy Lehelt 1965 januárjában letartóztatták, 1966-ban elítélték kémkedés és deviza bűntett elkövetése miatt. Az első rendű vádlottat 15 évre, a másodrendű vádlottat 10 évre, a harmadrendű vádlottat 14 évi szabadságvesztésre ítélték. Bemutatja az imperialista és szocialista tábor ellentéteit és célkitűzéseit.) MTI Fotó: Friedmann Endre
Amerikai hírszerzők a bíróság előtt Budapest, 1966. május 25. A Budapesti Katonai Bíróság május 25-én megkezdte Egedy Lehel jogtanácsos, Egedy Elemér egyetemi docens és Asbóth László nyugalmazott tanító kémkedési bűnügyének tárgyalását. A hazai és külföldi sajtó képviselői a tárgyaláson. (A perről 38 perces dokumentumfilm készült: Dr. Egedy Lehel és két társa, dr. Egedy Elemér és Asbóth László perének bemutatása a Katonai Bíróságon. A film a per tudósítását, a vádlottak vallomásával összevágva mutatja be. Dr. Egedy Lehelt 1965 januárjában letartóztatták, 1966-ban elítélték kémkedés és deviza bűntett elkövetése miatt. Az első rendű vádlottat 15 évre, a másodrendű vádlottat 10 évre, a harmadrendű vádlottat 14 évi szabadságvesztésre ítélték. Bemutatja az imperialista és szocialista tábor ellentéteit és célkitűzéseit.) MTI Fotó: Friedmann Endre
Sportolók a hadseregben Budapest, 1964. december 7. A kép felirata erről tájékoztat: a Magyar Néphadseregben megkezdődött az új kiképzési év. A sorkötelesek az első napokat töltik a laktanyában, ismerkednek a katonaélettel. A közelmúltban élsportolóink közül is többen bevonultak katonai szolgálatra. A fotó előterében Cserge Ferenc ökölvívó fegyverét tisztítja. MTI Fotó: Mikó László
Élet a Magyar Néphadseregben Budapest, 1964. december 7. Megkezdték a Magyar Néphadsereg újoncainak kiképzését. A képen testnevelési órán gyakorlatoznak a katonák. A kép felirata arról is tájékoztat, hogy a bevonulások november végén országszerte befejeződtek. Ezután megkezdődött az újoncok alapkiképzése. A kiképzési program összeállítói figyelembe vették a hadseregben szolgálatot teljesítő korosztályok adottságait. A napi két-három órás szabadidőben a kiskatonák sokféle művelődési, szórakozási lehetőség között válogathatnak. MTI Fotó: Petrovits László
Sportolóink a hadseregben Budapest, 1964. december 7. A kép felirata erről tájékoztat: a Magyar Néphadseregben megkezdődött az új kiképzési év. A sorkötelesek az első napokat töltik a laktanyában, ismerkednek a katonaélettel. A közelmúltban élsportolóink közül is többen bevonultak katonai szolgálatra. A képen (a szakács mellett) Mészöly Kálmán labdarúgó látható. MTI Fotó: Mikó László
Munkásőrség Tata, 1964. december 6. Munkásőr-gyűlés résztvevői. A kép felirata erről tájékoztat: "A munkásőrök országszerte évvégi gyűléseiket tartják. A Munkásőrség tatai alakulatánál a gyűléssel egyidőben leszerelnek a veteránok és esküt tesznek a fiatal előképzős munkásőrök." MTI Fotó: Fényes Tamás
A Magyar Néphadsereg katonái Budapest, 1963. február 4. A kép felirata erről tájékoztat: Többszáz önkéntes segít Budapesten a hóeltakarításban. A Magyar Néphadsereg harcosai önként jelentkeztek a munkára. A fotón a napos tiszt a Petőfi-laktanya katonái számára kiadja az utasítást. MTI Fotó: Molnár Edit
Sportolók a hadseregben Budapest, 1964. december 7. A kép felirata erről tájékoztat: a Magyar Néphadseregben megkezdődött az új kiképzési év. A sorkötelesek az első napokat töltik a laktanyában, ismerkednek a katonaélettel. A közelmúltban élsportolóink közül is többen bevonultak katonai szolgálatra. A fotón Albert Flórián válogatott labdarúgó a gázállarccal ismerkedik. MTI Fotó: Mikó László
U Thant Magyarországon Besnyő, 1963. július 3. U Thant, az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) főtitkára a besnyői Sallai Termelőszövetkezetbe látogatott. A fotón az ENSZ-főtitkár (szemben, a védőkorlát mellett) és kísérete a téesz sertéstelepénél látható. MTI Fotó: Friedmann Endre
Folyami Flottilla Budapest, 1964. január 12. A kép felirata: "Letették a katonai esküt a Folyami Flottilla újoncai. Elviszik a csapatzászlót a felsorakozott egység előtt." MTI Fotó: Friedmann Endre
A Magyar Néphadsereg tisztjei Budapest, 1964. szeptember 5. Feavatták a Magyar Néphadsereg kétdiplomás tisztjeit. A felavatott tisztek elvonulnak a dísztribün előtt. A kép felirata erről is tájékoztat: Az Egyesített Tiszti Iskolában első ízben avattak fel olyan tiszteket, akik a katonai diplomán kívül felsőfokú technikusi vagy tanári diplomát szereztek. (Az Egyesített Tiszti iskola (ETI) 1957. februárjában a Kossuth Lajos Tüzér és Tüzér Technikus Tiszti Iskola jogutódjaként jött létre Budapesten. Az ETI sajátossága volt, hogy a tanszékeket fegyvernemi tagozatokba sorolták, és csak kisebb részük muködött önállóan.) MTI Fotó: Friedmann Endre
Élet a Magyar Néphadseregben Budapest, 1964. december 7. Megkezdték a Magyar Néphadsereg újoncainak kiképzését. A fotón a tiszteletadás gyakorlása látható. A felirat erről tájékoztat: November végén, miután a bevonulások országszerte befejeződtek, megkezdődött az újoncok alapkiképzése. A kiképzési program összeállítói figyelembe vették a hadseregben szolgálatot teljesítő korosztályok adottságait. A napi két-három órás szabadidőben a kiskatonák sokféle művelődési, szórakozási lehetőség között válogathatnak. MTI Fotó: Petrovits László
Kőszeg Kőszeg, 1961. március 17. A nyugati határszél mellett fekvő, festői szépségű Kőszeg volt az utolsó a magyar városok között, amelyet a szovjet csapatok 1945 tavaszán felszabadítottak. A képen: a város határában, a Szálasi bunker környékén, még megtalálhatók a régi drótsövények. MTI Fotó: Lajos György
Kőszeg Kőszeg, 1961. március 17. A nyugati határszél mellett fekvő, festői szépségű Kőszeg volt az utolsó a magyar városok között, amelyet a szovjet csapatok 1945 tavaszán felszabadítottak. A képen: a vasút mentén még megvannak azok a szétrobbantott betontömbök, amelyekkel a németek el akarták zárni a vasútvonalat. MTI Fotó: Lajos György
Munkásőrök felvonulása május 1-jén Budapest, 1957. május 1. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 29-én határozatot hozott "A polgári fegyveres karhatalom kialakítására". A határozatból 1957. február 12-én kivonat jelent meg a KB Tájékoztatójában: ez volt a munkásőrség születésnapja. A rendszerváltozás egyik első eredményeként a szervezet 1989. október 21-i hatállyal jogutód nélkül megszűnt. A képen: munkásőrök felvonulása május 1-jén. MTI Fotó: Molnár Edit
Rendőrségi razzia Budapest, 1957.02.01. A Budapesti Rendőrfőkapitányság bűnügyi osztályának erkölcsrendészeti alosztálya közbiztonsági razziát tartott a VI., VII., VIII. kerület egyes részein. Letartóztatottak a rendőrségi begyűjtő teherautó platóján. MTI Fotó: Vigovszki Ferenc
Hadgyakorlat Magyarország, 1962. április 20. A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek csapatai és törzsei a főparancsnokság tervei alapján a Magyar Népköztársaság területén hadgyakorlatot tartottak. A hadgyakorlaton magyar, román, és szovjet csapatok, csapattörzsek vettek részt. A gyakorlatok feltevéseiben ugyan minden esetben a nyugati oldalról egy harmadik ország által indított agresszió jelentkezett casus belliként, a hatvanas, hetvenes években az európai hadszíntéren azonban a megelőző intervenció volt az uralkodó elv, amelyet kezdetben egy védelmi hadművelet fémjelzett és amit a megtervezett, megindított, az ellenség térfelére átvitt totális ellencsapás-sorozattal járó hadászati művelet váltott fel. Ez minden esetben egybehangzott a doktrína politikai oldalának a szocializmus világméretű győzelmében megjelölt célkitűzésével, azonban a fegyveres tevékenység térbeli vagy időbeli határait nem határozták meg. Mindebből következett, hogy az egyik legfontosabb prioritás a háború kezdeti időszakának kezelése, az ehhez szükséges feltételek békében és a tervezésben való létrehozása volt. (Deák Péter: A Varsói Szerződés doktrínájáról modern katonai szemmel) A képen: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) első titkára, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke és Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere az egyesített fegyveres erők vezetői között a hadgyakorlaton. MTI Fotó: Rácz János
Hadgyakorlat Magyarország, 1962. április 20. A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek csapatai és törzsei a főparancsnokság tervei alapján a Magyar Népköztársaság területén hadgyakorlatot tartottak. A hadgyakorlaton magyar, román, és szovjet csapatok, csapattörzsek vettek részt. A gyakorlatok feltevéseiben ugyan minden esetben a nyugati oldalról egy harmadik ország által indított agresszió jelentkezett casus belliként, a hatvanas, hetvenes években az európai hadszíntéren azonban a megelőző intervenció volt az uralkodó elv, amelyet kezdetben egy védelmi hadművelet fémjelzett és amit a megtervezett, megindított, az ellenség térfelére átvitt totális ellencsapás-sorozattal járó hadászati művelet váltott fel. Ez minden esetben egybehangzott a doktrína politikai oldalának a szocializmus világméretű győzelmében megjelölt célkitűzésével, azonban a fegyveres tevékenység térbeli vagy időbeli határait nem határozták meg. Mindebből következett, hogy az egyik legfontosabb prioritás a háború kezdeti időszakának kezelése, az ehhez szükséges feltételek békében és a tervezésben való létrehozása volt. (Deák Péter: A Varsói Szerződés doktrínájáról modern katonai szemmel) A képen aknavetők láthatók. MTI Fotó: Rácz János
A Magyar Honvédelmi Sportszövetség gépjárművezető iskolája Budapest, 1962. június 3. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség (Budapest, XIII. Dagály u.11.sz.) hallgatói éppen hibaelhárításon dolgoznak. A javítás alatt álló szovjet személygépkocsi a Moszkvics 407 típusjelű, melyet 1958 és 1963 között gyártottak. A 980 kg önsúlyú autó végsebessége 115 km/ó, fogyasztása pedig 6,5liter/100km volt. MTI Fotó: Petrovics László
Díszszemle Budapest, 1958. április 4. Díszszemle a nemzeti ünnepen, Magyarország felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából Budapesten. (A katonai díszszemlék 1965-ig évente ismétlődtek, ezután csak ötévente.) A díszszemle után a páncélos díszszázad katonáit a laktanyában ünnepi ebéd várta. MTI Fotó: Bojár Sándor
Képek rendőrségünk életéből Budapest, 1962. szeptember 22. A magyar szabadságharc első nagy győztes csatája a Pákozd-sukorói ütközet emlékére 1992-ig szeptember 29-én ünnepelték a Magyar Honvédség Napját. Az 1962. évi Fegyveres Erők Napja előtt: önvédelmi fogásokat tanulnak a rendőrök. MTI Fotó: Friedmann Endre
Gyakorlatozás díszszemlére Budapest, 1957. szeptember 26. A néphadsereg egyik alakulatának előkészületei a Néphadsereg Napjára. Az egyik alegység a díszemelvény előtti elvonulást gyakorolja (A Néphadsereg Napja a pákozdi csata emlékére szeptember 29-én volt). MTI Fotó: Papp Jenő
Díszszemle Budapest, 1958. április 4. Díszszemle a nemzeti ünnepen, Magyarország felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából Budapesten. (A katonai díszszemlék 1965-ig évente ismétlődtek, ezután csak ötévente.) Díszszemle után, a páncélos díszszázad katonái. Bai József századkürtös sidollal fényezi kürtjét. (A sidol réztárgyak fényezésére alkalmas tisztító folyadék volt ezidőben.) MTI Fotó: Bojár Sándor
Díszszemle Budapest, 1958. április 4. Díszszemle a nemzeti ünnepen, "Magyarország felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából" Budapesten. (A katonai díszszemlék 1965-ig évente ismétlődtek, ezután csak ötévente. Ugrai Ferenc vezérőrnagy, vezérkari főnök a díszszemle parancsnoka jelentést ad Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszternek. MTI Fotó: Fényes Tamás
Munkásőrség ünnepi gyűlése Budapest, 1962. február 15. Az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága 1957. január 29-i határozatot hozott a Munkásőrség létrehozásáról. Az Elnöki Tanács 1957. február 19-én törvényerejű rendeletben intézkedett felállításáról (1957: 13. számú tvr.). Ennek értelmében a munkásőrség tagjait feladatuk ellátása során hatósági közegnek kellett tekinteni. [1957. évi 13. tvr. a munkásőrség megszervezéséről] Az I. kerületi munkásőrök ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg a Munkásőrség megalapításának 5. évfordulójáról. Az ünnepi gyűlésen kitüntették az alapítás óta szolgálatot teljesítő munkásőröket. A képen a kitüntetettek és az őket üdvözlő munkásőrtársak. MTI Fotó: Fényes Tamás
Képek rendőrségünk életéből Budapest, 1962. szeptember 22. A magyar szabadságharc első nagy győztes csatája a Pákozd-sukorói ütközet emlékére 1992-ig szeptember 29-én ünnepelték a Magyar Honvédség Napját. Az 1962. évi Fegyveres Erők Napja előtt: motoros rendőrjárőr ténykedés közben: egy Wartburg 1000 gépkocsit ("púpost") int le az oldalkocsis motoros járőr. MTI Fotó: Friedmann Endre
Egy "kiváló katona" Budapest, 1962, február 14. Minden esztendőben a legjobb eredményt elért sorkatonák egyike a "Magyar Néphadsereg Kiváló Katonája" kitüntető címet kapja meg. Voga István őrvezető rajparancsnok, a Láng Gépgyár esztergályosát a kitüntető címmel jutalmazták, melyről munkahelyét is értesítették. A Magyar Néphadsereg kiváló katonái értekezleten beszélik meg tapasztalataikat. Voga István harcászati kiképzés közben rajával. MTI Fotó: Friedmann Endre
Díszszemle Budapest, 1958. április 4. Díszszemle a nemzeti ünnepen, Magyarország felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából Budapesten. (A katonai díszszemlék 1965-ig évente ismétlődtek, ezután csak ötévente.) Felvonulnak a díszszemlén résztvevő alakulatok. MTI Fotó: Vigovszky Ferenc
Díszszemle Budapest, 1958. április 4. Díszszemle a nemzeti ünnepen, Magyarország felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából Budapesten. (A katonai díszszemlék 1965-ig évente ismétlődtek, ezután csak ötévente.) Gépesített légvédelmi tüzérek felvonulása. MTI Fotó: Bodnár László
Képek rendőrségünk életéből Budapest, 1962. szeptember 22. A magyar szabadságharc első nagy győztes csatája a Pákozd-sukorói ütközet emlékére 1992-ig szeptember 29-én ünnepelték a Magyar Honvédség Napját. Az 1962. évi Fegyveres Erők Napja előtt: terepasztalon tanulják a KRESZ-szabályokat. MTI Fotó: Friedmann Endre
Hadgyakorlat Magyarország, 1962. április 20. A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek csapatai és törzsei a főparancsnokság tervei alapján a Magyar Népköztársaság területén hadgyakorlatot tartottak. A hadgyakorlaton magyar, román, és szovjet csapatok, csapattörzsek vettek részt. A gyakorlatok feltevéseiben ugyan minden esetben a nyugati oldalról egy harmadik ország által indított agresszió jelentkezett casus belliként, a hatvanas, hetvenes években az európai hadszíntéren azonban a megelőző intervenció volt az uralkodó elv, amelyet kezdetben egy védelmi hadművelet fémjelzett és amit a megtervezett, megindított, az ellenség térfelére átvitt totális ellencsapás-sorozattal járó hadászati művelet váltott fel. Ez minden esetben egybehangzott a doktrína politikai oldalának a szocializmus világméretű győzelmében megjelölt célkitűzésével, azonban a fegyveres tevékenység térbeli vagy időbeli határait nem határozták meg. Mindebből következett, hogy az egyik legfontosabb prioritás a háború kezdeti időszakának kezelése, az ehhez szükséges feltételek békében és a tervezésben való létrehozása volt. (Deák Péter: A Varsói Szerződés doktrínájáról modern katonai szemmel) A képen T-34-es harckocsik átkelése a hadihídon. MTI Fotó: Rácz János
Hadgyakorlat Magyarország, 1962. április 20. A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek csapatai és törzsei a főparancsnokság tervei alapján a Magyar Népköztársaság területén hadgyakorlatot tartottak. A hadgyakorlaton magyar, román, és szovjet csapatok, csapattörzsek vettek részt. A gyakorlatok feltevéseiben ugyan minden esetben a nyugati oldalról egy harmadik ország által indított agresszió jelentkezett casus belliként, a hatvanas, hetvenes években az európai hadszíntéren azonban a megelőző intervenció volt az uralkodó elv, amelyet kezdetben egy védelmi hadművelet fémjelzett és amit a megtervezett, megindított, az ellenség térfelére átvitt totális ellencsapás-sorozattal járó hadászati művelet váltott fel. Ez minden esetben egybehangzott a doktrína politikai oldalának a szocializmus világméretű győzelmében megjelölt célkitűzésével, azonban a fegyveres tevékenység térbeli vagy időbeli határait nem határozták meg. Mindebből következett, hogy az egyik legfontosabb prioritás a háború kezdeti időszakának kezelése, az ehhez szükséges feltételek békében és a tervezésben való létrehozása volt. (Deák Péter: A Varsói Szerződés doktrínájáról modern katonai szemmel) Az egyesített fegyveres erők vezetői hadgyakorlaton: elöl Rogyion Jakovlevics Malinovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Andrej Antonovics Grecsko, a Szovjetunió marsallja, a varsói szerződés tagállamai egyesített erőinek főparancsnoka és Leontin Balajan hadseregtábornok, a Román Népköztársaság fegyveres erőinek minisztere. MTI Fotó: Rácz János
Egy "kiváló katona" Budapest, 1962. február 14. Minden esztendőben a legjobb eredményt elért sorkatonák egyike a "Magyar Néphadsereg Kiváló Katonája" kitüntető címet kapja meg. Voga István őrvezető rajparancsnokot, a Láng Gépgyár esztergályosát a kitüntető címmel jutalmazták, melyről munkahelyét is értesítették. A Magyar Néphadsereg kiváló katonái értekezleten beszélik meg tapasztalataikat. A képen: Voga István őrvezető, rajparancsnok vezetésével a raj nehéz terepen. MTI Fotó: Friedmann Endre
Képek rendőrségünk életéből Budapest, 1962. szeptember 22. A magyar szabadságharc első nagy győztes csatája a Pákozd-sukorói ütközet emlékére 1992-ig szeptember 29-én ünnepelték a Magyar Honvédség Napját. Az 1962. évi Fegyveres Erők Napja előtt: oldalkocsis motoros rendőrjárőr ténykedés közben. MTI Fotó: Friedmann Endre
Karhatalmi ezred Budapest, 1957. május 15. Az eredeti képfelirat: " Képek a Budapesti Karhatalmi Forradalmi Ezred életéből. Az Elnöki Tanács engedélyezte a forradalmi jelző használatát az ezred elnevezésében, mert ez az alakulat az októberi események idején végig az ellenforradalom erői ellen harcolt a néphatalom védelmében. Az ezredet Csepel dolgozói csapatzászlóval ajándékozták meg. Az ezred lovasszázadának gyakorlata." Magyar Fotó
Munkásőrség Budapest, 1957. március 29. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 29-én határozatot hozott "A polgári fegyveres karhatalom kialakítására". A határozatból 1957. február 12-én kivonat jelent meg a KB Tájékoztatójában: ez volt a munkásőrség születésnapja. A rendszerváltozás egyik első eredményeként a szervezet 1989. október 21-i hatállyal jogutód nélkül megszűnt. A képen: munkásőrök az MSZMP egyik budapesti munkásgyűlésén. MTI Fotó: Vigovszki Ferenc