1700 II. Károly halálával kihal a spanyol Habsburg-ház férfiága, az örökségre I. Lipót fia és XIV. Lajos unokája, Anjou Fülöp pályázik; Fülöp elfoglalja a trónt, ez vezet a spanyol örökösödési háború kitöréséhez
1700–1721 az északi háború időszaka, Oroszország, Dánia és II. Erős Ágost országai szövetséget kötnek Svédország hegemóniájának megtörésére, I. Péter a Balti-tenger partvidékét akarja megszerezni
– XII. Károly svéd király Travendalnál Dániát, Narvánál Oroszországot győzi le (1700)
1701–1714 a spanyol örökösödési háború ideje: a kezdeti francia fölényt a szövetségesek 1704-től ellensúlyozzák
1702 XII. Károly elfoglalja Varsót, Leszczynski Szaniszló személyében ellenkirályt választat
– III. Orániai Vilmos halála után II. Jakab leánya, Anna kerül az angol trónra (1702–1714)
1702–1704 a camisard-felkelés (hugenotta parasztok) Franciaországban
1703 Esze Tamás tarpai paraszt vezetésével megkezdődik a kuruc felkelés szervezése
– I. Péter visszafoglalja a Finn-öböl vidékét és megalapítja Szentpétervárt
1703. 05. 06. a brezáni kiáltványbanRákóczi fegyverbe szólítja a nemes és nem nemes magyarokat az idegen uralom megszüntetésére, szabadságot ígér a fegyvert fogó jobbágyoknak
1703–1711 a Rákóczi vezette magyar szabadságharc időszaka
1703. 05. 12. zászlót bont a kuruc felkelés
1703. 08. 28. Rákóczi kiadja a vetési pátenst: a katonáskodó jobbágyokfeudális terheit eltörlik
1704 a kurucok elfoglalják Erdélyt, és betörnek a Dunántúlra, az erdélyi rendek június 8-án fejedelemmé választják II. Rákóczi Ferencet
1704. 08. 31. a höchstadti csatábanSzavoyai Jenő és az angol Marlborough herceg legyőzi a francia–bajor hadsereget, Rákóczi támogatás nélkül marad
1704. 12. 26. Rákóczi a nagyszombati csatában vereséget szenved
1705 Bottyán János elfoglalja a Dunántúlt
1705. 05. 05. I. Lipót halála, a trónon fia, I. József követi (1705–1711)
1705. 09. 12. a szécsényi országgyűlés ideiglenes államformává a rendi konföderációt teszi, vezérlő fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet választják
1705. 11. 11. a zsibói szorosban a kuruc sereg vereséget szenved, Erdély nagy része Habsburg-uralom alá kerül
1706 Marlborough és Szavoyai Jenő újabb győzelmeket arat a franciák ellen
1706. 06–07. sikertelen béketárgyalások után Rákóczi újra támadásba lendül: Károlyi felszabadítja Erdélyt
1706. 11. 07. Győrvárnál Béri Balogh Ádám legyőzi Heister császári tábornokot, 1707 elejére az ország jelentős részét a kuruc seregek ellenőrzik
1707. 05. 31. a Rákóczi hívására összeülő ónodi országgyűlés legjelentősebb határozata a Habsburgok trónfosztásának kimondása (június 13.), megerősítik az erdélyi szövetséget és általános adókötelezettséget vezetnek be
1707. 09. 15. Varsóban I. Péter és Rákóczi titkos szövetséget köt, a diplomáciai elszigetelődésből sikerül kitörni, de kézzelfogható haszna nincs a megállapodásnak
1708. 08. 03. Rákóczi a trencséni csatában döntő vereséget szenved Heister tábornok seregétől, Béri Balogh Ádám Kölesdnél ugyan győzelmet arat, de a kuruc seregek védekezésbe szorulnak
1708. 11. 28. a sárospataki országgyűlés ugyan kimondja a jobbágyfelszabadítást, de a döntés már nem tudja föllelkesíteni az időközben a szabadságharctól elidegenedő paraszttömegeket
1708–1709 Marlborough és Szavoyai újabb győzelmeinek eredménye a francia erők kimerülése, XIV. Lajos közel áll a teljes vereséghez
1709 I. Péter a poltavai csatában megsemmisítő vereséget mér XII. Károly svéd király seregére, az északi háború fordulata után a szövetségesek kezébe kerül a kezdeményezés
1710. 01. 22. Romhánynál Rákóczi serege megütközik Sickingen altábornagy seregével, mindkét fél győztesnek érzi magát, ez a szabadságharc utolsó jelentős csatája, a döntetlen azonban vereséggel ér fel, az év további szakaszában sorra kapitulálnak a kuruc erősségek
1710–1711 az orosz–török háború, XII. Károly segítségére a törökök hadba lépnek, I. Péter Azov átengedésével teremt békét
1711. 02. 21. Rákóczi Lengyelországba indul, I. Péter cártól vár katonai segítséget, távollétében Károlyi Sándor tárgyalásokat folytat Pálffy János tábornaggyal a megadásról, márciusban hűségesküt tesz a császárnak
1711. 04. 17. I. József halála, Pálffy titokban tartja a hírt, hogy a békeokmány aláírását ne hátráltassa
1711. 04. 30. Szatmáron ünnepélyesen aláírják a békét: a nemesség megtarthatja rendi kiváltságait, kimondják a protestánsokvallásszabadságát, cserébe a katonai, pénzügyi és politikai vezetés az osztrákok kezébe kerül
– Rákóczi nem ismeri el a szatmári békét
1711. 05. 01. a majtényi fegyverletétellel véget ér a szabadságharc
1711. 05. 12. Rákóczi Jaworowban találkozik I. Péterrel, aki azonban a török háború miatt nem tud segítséget adni
1711. 06. 24. Munkács, az utolsó kuruc kézen lévő vár is kapitulál
1711. 12. 22. III. Károlyt német-római császárrá koronázzák VI. Károly néven
1712. 03. 30. III. Károly megerősíti a szatmári békét és országgyűlést hív össze Pozsonyba (1712–1715)
1712. 05. 22. III. Károlyt magyar királlyá koronázzák (1712–1740)
1712 I. Péter Oroszország fővárosát Szentpétervárra helyezi (maga alapítja és építteti)
1713. 04. 11. az utrechti béke megkötésével lezárul a spanyol örökösödési háború: Anglia, Hollandia és Savoya békét köt XIV. Lajos francia királlyal, Spanyolország és tengerentúli gyarmatai Bourbon V. Fülöp (a spanyol és a francia korona nem egyesülhet), az európai birtokok VI. (III.) Károly birtokába kerülnek, Szicília a savoyai uralkodóé, Anglia a kanadai francia birtokok egy részét szerzi meg és Gibraltárt
1713. 04. 19. VI. (III.) Károly kihirdeti a Pragmatica Sanctiót, a Habsburg-ház családi törvényét az öröklésrendről, eszerint fiúutód hiányában, az elsőszülöttség sorrendjét betartva, leányági utódok is örökölhetik a trónt, a birodalom egy és oszthatatlan
1713–1746 Bourbon V. Fülöp, XIV. Lajos unokája, spanyol király uralkodása
1713–1740 I. Frigyes Vilmos porosz király uralkodása, hadseregfejlesztésének eredményeként a kor legütőképesebb haderejét teremti meg (újoncozás bevezetése, folyamatos kiképzés, korszerű fegyverzet)
1714. 03. 06. VI. (III.) Károly Rastattban békét köt XIV. Lajos francia és V. Fülöp spanyol királlyal, ez a megállapodás egészíti ki az utrechti békét
1714–1727 I. György angol király uralkodása (Anna királynő halála után a hannoveri választófejedelem lép az angol trónra)
1715. 06. 15. III. Károly szentesíti az országgyűlési törvényeket: az uralkodóház férfiágának kihalásával a szabad királyválasztás joga felelevenedik, az állandó hadsereg zsoldjáról Rákóczi határozatai semmisnek nyilváníttatnak, Rákóczi, Bercsényi hazaárulók, vagyonukat elkobozzák
1715–1774 XV. Lajos uralkodása Franciaországban (XIV. Lajos dédunokája), óriási államadósságot örököl, melyhez maga is hozzátesz: “utánam a vízözön”
1716. 04. 13. III. Károly és Velence törökellenes szövetséget köt, kitör az osztrák–török háború (1716–1718)
1716. 08. 05. Szavoyai Jenő Péterváradnál megveri Ali nagyvezér török seregét
1716. 10. 13. Musztafa pasa feladja Temesvárt
1717. 08. 17. Szavoyai Jenő Musztafa pasát Nándorfehérvár átadására kényszeríti, miután megveri a vár felmentésére érkező sereget (a törökök 08. 22-én adják át)
1717 Angliában megalakul az első szabadkőműves páholy
1718. 07. 21. III. Károly és III. Ahmed képviselői megkötik az osztrák–török háborút lezáró pozsareváci békét: Temesköz, Szerémség, Belgrád, néhány kisebb szerbiai, havasalföldi és boszniai terület Habsburg-fennhatóság alá kerül, a béke 25 évre szól
1718 XII. Károly svéd király halála, az orosz flotta már Svédországot fenyegeti, a megnövekedett orosz hatalom ellensúlyozására felbomlik a nyugati svédellenes koalíció, a felek különbékét kötnek
1720 II. Rákóczi Ferencet a Porta Rodostóba költözteti
– a stockholmi béke lezárja az északi háborút: Poroszország megkapja Pomeránia egy részét, az Odera torkolatvidékét, Dánia és Lengyelország a status quo alapján köt békét
– Svédországban megbukik az abszolutizmus, a rendi alkotmány biztosította nemesi vezetés kerül hatalomra (“nemesi köztársaság”), két tábora: a franciabarát “kalaposok” és az oroszpárti “sapkások”
– Franciaországban csődbe jut a Mississippi-társaság
1721 Oroszország és Svédország megköti az északi háborút lezáró nystadti békét: Svédország lemond Livónia, Észtország és Karélia birtokáról
1722. 03. 30. az erdélyi országgyűlés elfogadja a Pragmatica Sanctiót
1722–1723 III. Károlyországgyűlést hív össze Pozsonyba, a magyar rendek elfogadják a Pragmatica Sanctiót, az 1923. évi 1-3. tc. kimondja, hogy a Habsburg-ház férfiágának kihalása esetén a nőági örökös is trónra léphet, a rendek nem élhetnek a szabad királyválasztás jogával (Mária Terézia a trónörökös), legfelsőbb bírói fórum a nádor elnöklete alatt működő hétszemélyes tábla, a területi igazságszolgáltatás fóruma a kerületi tábla (Nagyszombat, Eperjes, Kőszeg, Nagyvárad, Zágráb), legfelsőbb kormányhatóság a pozsonyi székhelyű helytartótanács, ahol a nádor mint királyi helytartó elnököl
1723. 01. 19. III. Károly szentesíti a fenti törvényeket
1723 I. Péter elfoglalja Bakut és a Kaszpi-tenger déli partját
– az oszmánok elfoglalják Irán nyugati tartományait
1723–1796 a kínai Csing-birodalom hatalmának virágkora
1724 Magyarországon üzembe állítják az első gőzszivattyút (bányaüzem, Újbánya)
1725 I. Péter halála, utóda özvegye, Katalin (1725–1727)
– a szentpétervári akadémia alapítása
1726 a magyar helytartótanács intézi a cenzúraügyeket, korábban a nagyszombati egyetem volt a felelős
1727–1730 II. Péter uralkodása Oroszországban, I. Péter unokája, kiskorú, a hatalmat a Legfelsőbb Titkos Tanács gyakorolja
1727–1760 II. György uralkodása Angliában
1728–1729 III. Károly országgyűlést hív össze Pozsonyban
1729. 11. 30. III. Károly szentesíti a törvényeket: pl. jobbágy is tanúskodhat nemes személy mellett vagy ellen
1729 Nadir (türkmén kán) kiűzi az afgánokat Iránból, és visszafoglalja a törökök által megszállt területeket
1730–1732 Janicsárfelkelés zajlik az Oszmán Birodalomban
1730–1740 Anna cárnő uralkodása Oroszországban (I. Péter unokahúga), feloszlatja a Legfelsőbb Titkos Tanácsot, abszolutista módon kormányoz
1731. 03. 21. III. Károly rendelete (Carolina resolutio) szabályozza a protestáns vallásgyakorlatot: megkülönböztet magán és nyilvános vallásgyakorlatot, a protestáns papokat a katolikus püspökség fennhatósága alá helyezi
1732 Pálffy Miklós nádor halála után III. Károly Lotharingiai Ferenc herceget nevezi ki helytartóvá
1733–1735 a lengyel örökösödési háború: II. Ágost halála után a nemesek Leszczynski Szaniszlót (XV. Lajos apósát) választják királlyá, vele szemben Ausztria és Oroszország II. Ágost fiát, III. Ágost szász választófejedelmet támogatja (1734–763), Franciaország, Spanyolország és a szárd király koalíciós seregei a Habsburgok itáliai területeit támadják sikerrel, a háborút az 1735-ös bécsi béke zárja le: Leszczynski lemond királyságáról, III. Károly lemond Nápoly és Szicília birtokáról a spanyol király fia (Don Carlos) javára, cserébe Pármát kapja
1734–1763 III. Ágost uralkodása Lengyelországban, a nemesi alkotmány vétójoga gyakorlatilag lehetetlenné teszi a kormányzást
1735. 04. 08. Rodostóban meghal II. Rákóczi Ferenc fejedelem
1735. 04. 27. Békés megyében paraszti elégedetlenségi mozgalom kezdődik, kapcsolatba lépnek Szegedinác Pero szerb határőrkapitánnyal, aki a felkelés élére áll, május elejére leverik seregét (erdőhegyi csata: május 9.), a vezetőket kerékbe törik, illetve lefejezik
1735 Selmecbányán bányatisztképző iskola alakul
1736. 02. 12. Mária Terézia házasságot köt Lotharingiai Ferenc herceggel Bécsben
1736 Nadir kán egyesíti Iránt
1736–1739 orosz–török háború: I. Mahmud szultán hadat üzen Anna cárnőnek, a cárnő oldalán III. Károly is beavatkozik (1737), de vereséget szenved és elveszíti az 1718-as hódításokat (belgrádi béke, 1739)
1738–1742 pestisjárvány pusztít Magyarországon
1739 a konstantinápolyi béke lezárja az orosz–török háborút: Azov kikötője orosz fennhatóság alá kerül
– Nadir sah csapatai Indiában pusztítanak
1740. 10. 20. III. Károly halála, a trónt leánya örökli
1740. 10. 22. Mária Terézia trónralépése, 1780. 11. 29-ig uralkodik, társuralkodó férje, Lotharingiai Ferenc; a Pragmatica Sanctio értelmében trónra lépő uralkodó korának kiemelkedő alakja, a felvilágosodás elveinek híve
1740–1786 II. Nagy Frigyes porosz király uralkodása, korának legkiválóbb hadvezére, hódító politikájának eredményeként Poroszország Európa meghatározó katonai tényezőjévé válik, a felvilágosult abszolutizmus politikai eszméjének követője
1740–1748 az osztrák örökösödési háború: II. Frigyes porosz király Szilézia birtokát követeli Mária Teréziától koronájának elismeréséért (Franciaország, Spanyolország és Bajorország sem ismeri el a Habsburg trónöröklési rendet, Anglia és Hollandia elismeri a Pragmatica Sanctiót)
1740–1742 az első sziléziai háború, Mollwitznál a porosz seregek győznek és elfoglalják Sziléziát
1741. 06. 25. Mária Teréziát magyar királlyá koronázzák
1741. 09. 11. a pozsonyi országgyűlésen a rendek támogatják az uralkodónőt (“vitam et sanguinem”) a porosz király elleni háborúban, Mária Terézia biztosítja a rendeket szabadságjogaik megtartásáról, a nádori jogkörről, ígéretet tesz, hogy Magyarországon fog lakni, ha teheti, megszünteti az ún. Újszerzeményi Bizottságokat
1741. 11. 26. Károly Albert bajor választófejedelem elfoglalja Prágát, majd cseh királlyá koronáztatja magát
1741–1762 Erzsébet cárnő uralkodása Oroszországban (I. Péter leánya), a nemesség és az egyház erőteljesen befolyásolja uralkodását
1741–1743 Oroszország és Svédország háborút folytat a Baltikum ellenőrzésének megszerzéséért, a küzdelem orosz sikerrel zárul
1742–1745 Károly Albert VII. Károlyként német-római császár
1742. 06. 11. a boroszlói szerződésben Mária Terézia lemond Sziléziáról II. Frigyes javára, a berlini béke erősíti meg a megállapodást, Poroszország időlegesen kilép a háborúból
1742. 12. 06. az osztrák seregek visszafoglalják Prágát
1742 Mária Terézia az erdélyi rendeket megerősíti szabadságjogaikban
1743 Mária Terézia hadai megszállják Bajorországot, Anglia hadba lép Franciaország ellen, az osztrák sikerek ellensúlyozására Poroszország újra hadba lép
1744 az erdélyi országgyűlés törvénybe iktatja a korábban elfogadott Pragmatica Sanctiót
1744–1745 a második sziléziai háború, II. Frigyes hadjáratát a drezdai béke (1745. 12. 25.) zárja le: a porosz király elismeri a Pragmatica Sanctiót, cserébe végleg megszerzi Sziléziát
1745 meghal VII. Károly császár, Mária Terézia férjét, Lotharingiai Ferencet (I. Ferenc néven 1745–1756) választják császárrá
1745–1748 az örökösödési háború utolsó szakasza: a francia–spanyol szövetség áll szemben az angol–osztrák–szardíniai szövetséggel
1746 Mária Terézia követei és Erzsébet cárnő képviselői poroszellenes szövetséget kötnek Pétervárott
1747 Nadir perzsa sahot meggyilkolják, birodalma darabokra hullik
1747 Ahmed sah vezetésével létrejön az afgán törzsek első állama, Afganisztán elődje
1748. 10. 23. az aacheni békével lezárul az osztrák örökösödési háború: elismerik a Pragmatica Sanctiót, Ausztria lemond Párma birtokáról a spanyol Bourbonok javára, Franciaország kiüríti az elfoglalt angol gyarmatokat, és elismeri a Hannoveri-ház örökösödési jogát Angliában, Poroszország végleg megszerzi Sziléziát, és nagyhatalmi státust nyer
– megjelenik MontesquieuA törvények szelleme című műve, a felvilágosodás kiemelkedő alkotása
1750 Jean-Jacques RousseauÉrtekezés a tudományokról és művészetekről című írásával megnyeri a dijoni akadémia pályázatát
– VoltaireII. Frigyes meghívására a porosz királyi udvarba érkezik (1753-ig vendégeskedik)
1751. 11. 01. Mária Terézia új katonai szabályzatot ad ki (Regulamentum militare), melyben eltörli a jobbágyok ingyenes katonai fuvarkötelezettségét
– Kína megszállja Tibetet
1751–1772 a francia Enciklopédia kiadása, Diderot, majd d'Alambert szerkesztésével a kor kiemelkedő személyiségei készítik a szócikkeket (28 kötet jelenik meg)
1752 Mária Terézia szabályozza a főispánok hatáskörét
1753 Hódmezővásárhelyen és vidékén kuruc szervezkedés kezdődik, de a megyei katonaság rövid idő alatt felszámolja, a vezetőket: Bujdosó Györgyöt, Pető Ferencet, Törő Pált lefejezik
– Kaunitz gróf lesz az osztrák külpolitika vezetője, legfőbb ellenfélként Poroszországot jelöli meg, az európai diplomáciai erővonalak átalakulnak, Ausztria Franciaországhoz, Poroszország Angliához közeledik, a hagyományos szövetségi rendszert új váltja fel (“diplomáciai forradalom”)
– megjelenik RousseauÉrtekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjáról című műve
1754. 02. 16. Mária Teréziavámrendelettel szabályozza a külkereskedelmi vámokat, megszünteti az egységes harmincadot (1754. 10. 1-jén lép életbe), a kettős vámhatár bevezetése a birodalom egységes gazdasági működését szolgálja
1755 Mária Terézia újabb vámrendelete: a magyar kereskedők által behozott árukat harmincadvám terheli, kivéve a lengyel és török árukat
– Moszkvában megnyílik az első orosz egyetem, Lomonoszov a szervezője
– a lisszaboni földrengés csaknem az egész várost romba dönti (1755. 11. 01.), nyomában tűzvész pusztít (VoltaireCandide című művében utal a katasztrófára, Goethe is említi Költészet és valóság című munkájában)
1756 kirobban az angol–francia gyarmati háború: a francia flotta elfoglalja Menorca szigetét, párhuzamosan zajlik az ún. hétéves háborúval
1756–1763 a hétéves háború: II. Frigyes hadüzenet nélkül lerohanja Szászországot, az osztrák–francia–orosz és szász szövetség 1757-ben azonban győzelmet arat Csehországban (Kolin, 06. 18.)
1757. 10. 16. Hadik András altábornagy az ellenség háta mögé kerülve Berlin alá érkezik és megsarcolja a várost
1757. 12. 05. II. Frigyes a sziléziai Leuthennél legyőzi az osztrák sereget, amely Csehországba szorul vissza
1757 a brit hódítás kezdete Indiában, a Brit Kelet-indiai Társaság hadserege Plassey-nél legyőzi a franciákkal szövetséges bengáliai navabot (nábob)
1758. 10. 14. az osztrák sereg a szászországi Hochkirchnél győz II. Frigyes hadai ellen
1759. 08. 13. II. Frigyes katasztrofális vereséget szenved Kunersdorfnál az egyesült osztrák–magyar–orosz hadaktól
1759 Montcalm francia tábornok hadserege vereséget szenved az angoloktól Észak-Amerikában, Franciaország kénytelen feladni kanadai birtokait
– a magyarországi szénbányászat kezdete (Brennberg)
1759–1788 III. Károly spanyol király uralkodása
1760 Mária Terézia megalapítja a bécsi Magyar Nemesi Testőrséget (gr. Pálffy Lipót a testőrkapitány)
– Mária Terézia létrehozza az államtanácsot (Staatsrat), a legfelsőbb uralkodói tanácsadó testületet
1760–1820 III. György uralkodása Angliában, II. György unokája
1761 Poroszország jelentős részét idegen katonaság ellenőrzi
– Anglia nem újítja meg a poroszokkal kötött segélynyújtási megállapodást
1762 meghal Erzsébet cárnő, utóda, III. Péter békét köt a poroszokkal, II. Frigyes megmenekül a katasztrófától
– Franciaországban betiltják a jezsuita rendet
1762. 07. III. Pétert felesége (Katalin) megbuktatja, később meggyilkolják, Oroszország azonban nem lép be újra a háborúba
1762. 11. 08. Mária Terézia rendeletet ad ki a székelyföldi határőrség felállításáról
1762–1796 II. Nagy Katalin cárnő uralkodása Oroszországban, a felvilágosodás eszméinek követője
1763. 02. 10. a párizsi béke lezárja az angol–francia gyarmati háborút: Franciaország elveszíti észak-amerikai gyarmatait (Kanada, India az angoloké lesz, Spanyolorország Louisiana nyugati felét kapja), Anglia a világ legnagyobb tengeri hatalmává válik
1763. 02. 15. a hubertusburgi béke lezárja az ún. hétéves háborút: Szilézia továbbra is Poroszország kezében marad
1763. 10. 08. Mária Terézia újabb rendeletet ad ki az erdélyi határőrség felállításáról
1763 királyi törvény tiltja meg Amerikában az Alleghany hegységen túlra költözést
1764. 01. 07. a “mádéfalvi veszedelem”: Siskowics altábornagy császári csapatai szétverik a határőrsorozás ellen békésen tiltakozó székelyeket (2500 halott)
1764 III. Ágost lengyel király halála, megszűnik a lengyel-szász perszonálunió
– Hargreaves elkészíti az első fonógépet: “fonó Jenny”
1764–1795 Poniatowski Szaniszló uralkodása Lengyelországban, II. Katalin jelöltje
1764–1765 a pozsonyi országgyűlés: az 1765. 03. 19-én szentesített törvények közt szerepel, hogy az országgyűlést időnként Budán tartsák (2. tc.)
1765. 08. 18. meghal Mária Terézia férje, I. Ferenc császár, utóda fia, II. József (1765–1790)
1765. 10. 07. a New Yorkban tartott gyarmati kongresszus eltörli a bélyegtörvényt
1765 Mária Terézia Erdélyt nagyfejedelemséggé nyilvánítja
– Batthyány Lajosnádor halála után a királynő nem tölteti be a nádori tisztséget, vejét, Albert herceget nevezi ki magyarországi helytartóvá
– az észak-amerikai angol gyarmatokon angolellenes mozgalom kezdődik a jogtalanul kivetett adók miatt
1765–1766 dunántúli parasztmozgalmak: robotmegtagadás és a jogtalanul elvett földek visszavétele jellemzi a földesúri önkény ellen fellépők mozgalmát, Mária Terézia katonai erővel helyreállíttatja a rendet, de feltehetően ennek hatására születik meg a földesúr és jobbágy viszonyát szabályozó rendeletterv
1767. 01. 23. Mária Terézia kiadja az Úrbéri pátenst (Urbarium), mely szabályozza a földesúri szolgáltatásokat: az egyházi és állami adók mellett fenntartja a földesúri pénz- és terményszolgáltatásokat, megszabja a jobbágytelek egységnyi nagyságát, az egész telekkel rendelkező jobbágy heti 1 nap igás és 2 nap kézi robottal tartozik szolgálni földesurának
1767 a Townshand-törvény új vámokat vet ki az észak-amerikai gyarmatokon, Washington vezetésével bojkott szerveződik az angol árukra
1768 Genova eladja Korzikát Franciaországnak
– Arkwright vízi erővel hajtott fonógépet készít
1768–1774 orosz–török háború, a törökök francia biztatásra hadat üzennek a cárnőnek, a háború Oroszország lengyel terjeszkedését hivatott ellensúlyozni
1769 James Watt szabadalmaztatja gőzgépét
– Mária Terézia a nagyszombati egyetemen orvosi kart létesíttet
– James Cook felfedezi Új-Zélandot
1770. 03. 05. Bostonban az angolok megölnek öt amerikait; az amerikai patriotizmus kezdete
1770 az orosz flotta a csesmei öbölben felgyújtja a török hajóhadat
– James Cook felfedezi Ausztrália keleti partvidékét
1771–1792 III. Gusztáv svéd király uralkodása
1771 III. Gusztáv svéd király véget vet a “nemesi köztársaságnak”, korlátozza a nemesi országgyűlés jogait
1772 Lengyelország első felosztása – II. Frigyes kezdeményezésére Poroszország a Német Lovagrend állama és Brandenburg közé eső területet, Ausztria Galícia vidékét, Oroszország Polock, Vityebszk és Mogiljov körüli területeket kapja; Lengyelország egyötöd részének elcsatolását az országgyűlés elfogadja
– Mária Terézia visszacsatolja Magyarországhoz az 1412-ben elzálogosított szepességi városokat
– megjelenik Bessenyei GyörgyÁgis tragédiája című műve, a magyar irodalomban a felvilágosodás korának nyitó dátuma
1773. 12. a “bostoni teadélután” – az amerikai telepesek a tengerbe öntik egy angol teaszállító hajó rakományát tiltakozásul a behozatali vámok ellen
– XIV. Kelemen pápa feloszlatja a jezsuita rendet
– a brit parlament ellenőrzése alá veszi a Kelet-indiai Társaságot (Regulating Act)
1773–1774 a Pugacsov-felkelés Oroszországban, a Volga vidéki jobbágy- és kozákfelkelést a cári csapatok leverik
1774. 09. 05. Philadelphiában összeül a 13 észak-amerikai angol gyarmat első kongresszusa, határozatuk nyílt szembeszegülés Angliával
1774 a Kücsük Kajnardzs-i békével lezárul az orosz–török háború, Oroszország megszerzi a fekete-tengeri kijáratot, a tatár kánság függetlenséget nyer az Oszmán Birodalomtól, Moldva és Havasalföld visszakerül a török függőség alá
– a Habsburg-katonaság megszállja Bukovinát
– megjelenik GoetheAz ifjú Werther szerelme és szenvedései című regénye
– a pécsi püspöki könyvtár nyilvánossá válik
1774–1792 XVI. Lajos uralkodása Franciaországban (XV. Lajos unokája), a francia feudális abszolutizmus válságát elégedetlenségi mozgalmak, majd a polgári forradalom (1789) bizonyítja
1775. 06. 15. Mária Terézia Magyarországot vámkülföldinek nyilvánítja
1775. 10. 12. Mária Teréziaszegényügyi rendeletet bocsát ki
1775 Massachusettsben az angol katonaság először keveredik fegyveres konfliktusba amerikai telepesekkel (a lexingtoni és a concordi ütközetben amerikai győzelem születik)
– Philadelphiában összeül a második gyarmati kongresszus, George Washingtont bízzák meg a katonai parancsnoksággal
– III. György angol király lázadókká nyilvánítja az amerikai felkelőket
– II. Katalin cárnő közigazgatási reformja: a birodalmat egységesen kormányzóságokra osztja, a nemesség és a városok önkormányzati jogot kapnak
1776. 07. 04. a 13 észak-amerikai gyarmat a philadelphiai kongresszuson elfogadja a Jefferson által szerkesztett Függetlenségi Nyilatkozatot: kimondja az Angliától való elszakadást és az önálló állam létrehozását
1776. 08. 05. Mária Terézia a népoktatás megszervezése céljából Magyarországot 9 tankerületre osztja
1776 megjelenik Adam SmithA nemzetek gazdasága című műve, a modern közgazdaságtan első alkotása
1777. 08. 22. Mária Terézia kiadja az oktatásügyet szabályozó Ratio Educationist: egységes iskolarendszert hoz létre, a felekezeti iskolákat állami felügyelet alá helyezi, 6–12, illetve 15 éves kor között minden gyerek köteles iskolába járni
1777. 09. 26. Mária Terézia a nagyszombati egyetemet Budára helyezteti
1777. 10. 17. az amerikai gyarmati hadsereg a saratogai csatában legyőzi az angol haderőt (az első jelentős győzelem)
1777. 11. elfogadják a konföderációs cikkelyeket, az Egyesült Államok konföderációt alkot
1778. 06. 06. Mária Terézia a Temesi Bánságot visszacsatolja Magyarországhoz
1778 Franciaország szövetséget köt az Egyesült Államokkal, La Fayette vezetésével önkéntes katonai alakulat szerveződik az amerikaiak megsegítésére
1779. 07. 16. Declaratorium Illiricum: Mária Terézia kiadja a szerbek ügyét szabályozó királyi rendeletet
1779 Spanyolország szövetséget köt az Egyesült Államokkal és hadat üzen Angliának
– megépítik az első vashidat Angliában (Severn folyó)
1780. 01. 01. megjelenik Pozsonyban az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó (szerk.: Ráth Mátyás)
1780. 11. 29. Mária Terézia halála, utóda fia, II. József
1780–1790 II. József uralkodása, ő a “kalapos király”, az országgyűlés összehívása és koronázás nélküli uralkodása a felvilágosult abszolutista modell megtestesülése, birodalmát egységes államként kezeli, rendeleti úton kormányoz
1780–1783 angol–holland háború kezdődik
1781. 03. 26. Placetum Regium: II. József rendelete királyi engedélyhez köti a pápai rendeletek kihirdetését Magyarországon
1781. 05. 13. II. József rendeletben szabályozza a zsidók helyzetét
1781. 06. a birodalmi cenzúra ellátásával a bécsi Könyvvizsgáló Bizottságot bízza meg II. József (sajtórendelet)
1781. 10. 25. II. József türelmi rendelete, a protestánsok és a görögkeletiekszabad vallásgyakorlatot nyernek, a nem katolikusok is betölthetnek állami hivatalokat
1781. 10. 19. George Washington Yorktownnál bekeríti és fegyverletételre kényszeríti az utolsó jelentős angol hadsereget, az amerikai függetlenségi háború katonai szempontból lényegében befejeződik
1782. 01. 12. II. József szekuralizáló rendeletében föloszlatja azokat a szerzetesrendeket, amelyek nem foglalkoznak oktatással, betegápolással vagy tudományos tevékenységgel (134 férfikolostort és 6 apácazárdát érint a rendelet)
1782. 04. 02. II. József egyesíti a Magyar Királyi Kamarát és a Magyar Királyi Helytartótanácsot
1782. 04. VI. Pius pápa Bécsbe látogat, hogy rábírja II. Józsefet az egyházat érintő rendelkezéseinek enyhítésére, kísérlete eredménytelen (“fordított Canossa-járás”)
1782. 05. 27. II. József egyesíti a Magyar Királyi Kancelláriát és az Erdélyi Kancelláriát
1782. 11. 30. az Egyesült Államok és Anglia különbékét köt
1783. 09. 03. Versailles-ban Anglia és az Egyesült Államok békét köt, Anglia elismeri a 13 volt gyarmat függetlenségét, lemond az Appalache-hegység és a Mississippi közti területről, de megtartja Kanadát és Gibraltárt; Spanyolország visszakapja Floridát és Menorcát; Franciaország megtarthatja Szenegált és Tobagót
1783. 04. II. József magyarországi körutazást tesz
1783. 12. 09. II. József Budára helyezteti a Helytartótanácsot
1783. 12. 22. II. József római útja, a pápa újabb engedményeket tesz, hogy elkerülje az osztrák egyház elszakadását
1783 kormányválság Angliában, a tory ifj. William Pitt veszi át a kormány irányítását (1783–1801)
– Oroszország annektálja a krími Tatár Kánságot
– a Montgolfier-fivérek megépítik az első meleg levegővel töltött léggömböt
1784. 04. 13. II. József Bécsbe (udvari kincstár) viteti a magyar koronát, majd föloszlatja a pozsonyi koronaőrséget
1784. 05. 01. II. Józsefnépszámlálást rendel el Magyarországon
1784. 11. nyelvrendelet, II. József a német nyelvet teszi hivatalossá a Habsburg Birodalomban, a közigazgatás ez év novemberétől, az oktatás 3 év alatt köteles áttérni a német nyelvre; a közhivatalok és a tanári állások betöltésének feltétele a nyelvtudás (korábban a latin nyelv töltötte be ezt a feladatot), a rendelet diszkriminatív és germanizáló jellege ellen jelentős a felzúdulás, a kibontakozó nemesi ellenállás miatt a rendeletet nem lehetett teljesen végrehajtani (Belgium, hasonlóan Magyarországhoz, tiltakozik)
1784. 08. 27. II. József vámrendelete: a birodalmi ipar támogatására bevezeti a tilalmi rendszert, a külföldi iparcikkek vámtétele igen magas; továbbra is fenntartja a Magyarországot elválasztó vámhatárt
1784. 10. 31. Erdélyben kitör a Horia és Closca vezette román parasztfelkelés, a magyar földesurak ellen irányuló mozgalmat december végére a császári katonaság leveri, a vezetőket kivégzik 1785. 02. 2-án
1784 Indiában átszervezik a brit gyarmati uralmat, a Kelet-indiai Társaság helyett királyi ellenőrző tanács látja el az irányító feladatokat
1785. 03. 18. II. József közigazgatási reformja, a megyei önkormányzatok helyett Magyarországon 10 közigazgatási kerületet hoz létre, élére királyi biztosokat állít: (Nyitra, Besztercebánya, Kassa, Munkács, Nagyvárad, Temesvár, Pest, Győr, Pécs, Zágráb)
1785. 08. 22. II. József jobbágyrendelete: eltörli a jobbágy elnevezést, biztosítja a személyi és költözési szabadságot, az ingó és ingatlan vagyonnal szabadon rendelkezhetnek, szabadon választhatnak mesterséget, kivonja őket a földesúri bíráskodás alól
1785. 09. 25. II. József rendelete átszervezi a bíróságokat
1785. 12. az első magyar nyelvű színházi előadás a budai várban
1785 II. József rendeleti úton szabályozza a szabadkőműves páholyok működését
1785 a “nyakék-per”, a francia udvar botránya tovább erősíti a monarchiaellenes hangulatot
– Nagy Katalin korlátlan hatalmat biztosít a nemességnek a jobbágyság felett
1786 II. József rendelete átszervezi az erdélyi közigazgatást, 3 kerületet hoz létre: Nagyszeben, Kolozsvár, Fogaras, élükön királyi biztos áll
– II. József rendelete eltörli a halálbüntetést, engedélyezi a parasztoknak a borkimérést
1787. 02. 22. XVI. Lajos francia király összehívja az előkelők gyűlését
1787. 05. 23. II. József és II. Katalin megbízottai szövetséget kötnek a török ellen
1787. 08. 24. Törökország hadat üzen Oroszországnak, kitör az orosz–török háború (1787–1792)
1787. 09. 17. az Egyesült Államok alkotmányának születése: az alkotmányozó nemzetgyűlés dönt a föderatív államról, élén a 4 évre választott elnök áll, aki a végrehajtó hatalom birtokosa, a törvényhozó hatalom a kongresszus kezében van (képviselőház–szenátus)
1787. 12. 02. II. József hadserege sikertelen kísérletet tesz Belgrád (Nándorfehérvár) elfoglalására
1788. 02. 09. II. József az orosz cárnővel kötött szövetség értelmében hadat üzen a Portának, célja a balkáni pozíciók megerősítése (területszerzés)
1788. 04. 24. a Habsburg-sereg elfoglalja Szabácsot
1788. 05. 08. II. József rendelete a magyar ezredek katonaságának 4000 fővel való kiegészítését rendeli el
1788. 09. 20. Juszuf pasa serege Lugosnál legyőzi II. József császár hadait, a Habsburg-hadjárat kudarcba fullad, a császár betegen tér vissza Bécsbe
1788 Belgiumban elégedetlenségi mozgalom kezdődik a Habsburg-uralom miatt (október)
– Franciaországban a rossz termés és az azt követő válság miatt országos éhséglázadások törnek ki, az abszolút hatalom megrendül
1789. 05. 05. Versailles-ban a király megnyitja a francia rendi gyűlést (1614 óta nem hívták össze), a harmadik rend (polgárság) a nemzet képviselőjének nyilvánítja magát, határozatukban csoportjukat alsóháznak nevezik, a törvények megszavazásakor a rendenkénti szavazás helyett személy szerintit követelnek
1789. 06. 17. az alsóház nemzetgyűléssé nyilvánítja magát
1789. 06. 20. a király bezáratja az üléstermet, a harmadik rend képviselői az ún. labdaházban esküt tesznek, hogy nem oszlanak szét, míg az alkotmány el nem készül (labdaházi eskü)
1789. 07. 14. a párizsi felkelők elfoglalják a Bastille-t, La Fayette vezetésével megalakul a Nemzeti Gárda, országos felkelés bontakozik ki a párizsi események hírére
1789. 08. 04. a nemzetgyűlés eltörli a feudális előjogokat, és dönt a jobbágyfelszabadításról
1789. 08. 26. az alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadja az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát (a felvilágosodás eszmeiségét tartalmazó nyilatkozatot La Fayette szövegezi az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat mintájára)
1789. 10. 05. a párizsi nők menete Versailles-ba, a népfelkelés kényszeríti a királyt a határozatok elfogadására
– breton képviselők a Szent Jakab-kolostorban megszervezik az Alkotmány Barátainak Társaságát, ez az előzménye a jakobinus kluboknak
1789. 10. 06. a királyi család és az alkotmányozó nemzetgyűlés Párizsba költözik
1789. 10. 09. II. József császár hadai elfoglalják Belgrádot
1789. 10. 10. XVI. Lajos fölesküszik az alkotmányra
1789. 11. 02. a francia nemzetgyűlés elkobozza az egyház vagyonát, átszervezi az egyházszervezetet, megszünteti a papi testületeket
– megkezdődik a jakobinus klubok alakulása
1789. 12. 18. II. József királyi leiratban ígéretet tesz az alkotmányosság visszaállítására és az országgyűlés összehívására
1789. 12. 19. Franciaországban kibocsátják az assignatákat, az 1790-től törvényes fizetőeszközt (papírpénz), fedezetét a lefoglalt egyházi vagyon adja
1789–1797 George Washington az Egyesült Államok első elnöke, két elnöki terminust tölt ki
1790. 01. 10. a belga rendi gyűlés kimondja elszakadását és függetlenségét a Német-római Császárságtól
1790. 01. 28. II. József halálos ágyán visszavonja rendeleteit (“nevezetes tollvonás”) a türelmi, a jobbágy- és az alsó papság fizetését biztosító rendelet kivételével, a koronát visszaküldi Magyarországra
1790. 02. 20. Bécsben meghal II. József császár, utóda öccse, II. Lipót (1790–1792), kompromisszumkészségét bizonyítja, hogy Magyarországon visszaállítja és megerősíti a rendi alkotmányt
1790. 04. Párizsban megalakul az Emberi Jogok Barátainak Klubja (Cordeliers-klub), radikális programjuk demokratikus köztársaságot követel
1790. 06. 10. Budán megnyitják a rendi országgyűlést, a nemesség követelésére az országgyűlési naplót latinul és magyarul vezetik
1790. 07. 02. az egyház “államosítása” Franciaországban, a papságnak fel kell esküdnie az alkotmányra, a francia egyház elszakad Rómától
1790. 07. 14. Párizsban szövetségi ünnepet tartanak a Mars mezőn, La Fayette hatalma tetőpontján áll
1790. 09. 29. II. Lipót és II. Szelim megbízottai Gyurgyevóban fegyverszüneti megállapodást kötnek
1790. 10. 09. II. Lipótot Aachenben császárrá koronázzák
1790. 11. 15. II. Lipótot Pozsonyban magyar királlyá koronázzák
1790. 12. Belgiumot visszafoglalják az osztrák csapatok
1791. 03. 12. II. Lipót szentesíti az országgyűlés törvényeit: Magyarország szabad és független állam, csak a saját törvényei szerint kormányozható, a koronát Budán kell őrizni, háromévenként országgyűlést kell tartani
1791. 04. 17. XVI. Lajos elismeri az új francia alkotmányt
1791. 06. 20. XVI. Lajos és családja elszökik Párizsból, de lelepleződnek, a hintót visszakísérik Párizsba
1791. 07. 17. Párizsban köztársasági érzelmű demonstrációk kezdődnek, a Nemzeti Gárda La Fayette vezetésével üldözi a radikálisokat
1791. 08. 21. a szisztovói béke, a status quo alapján béke születik a Habsburgok és a török Porta között
1791. 08. 25–27. II. Lipót és II. Frigyes Pillnitzben találkozót tart, nyilatkozatuk felszólítja az európai uralkodókat, hogy nyújtsanak segítséget a rend helyreállítására Franciaországban
1791. 08. 27. Franciaországban módosítják a választójogi törvényt, fölemelik a választási cenzust
1791. 09. 03. az alkotmányozó gyűlés megszavazza Franciaországban az új alkotmányt
1791. 09. 14. XVI. Lajos aláírja az új alkotmányt, Franciaország alkotmányos monarchiává alakul
1791. 10. 01. a választások eredményeként összeül az új Törvényhozó Nemzetgyűlés (1791–1792)
1791 kiegészítésre kerül az Egyesült Államok alkotmánya; a rendelkezések biztosítják a sajtó-, a szólás- és a vallásszabadságot
1792. 01. 09. Oroszország és a Porta békét köt Jaiban, a törökök lemondanak a Dnyesztertől keletre eső vidékről
1792. 02. 07. II. Lipót és II. Frigyes védelmi szövetséget köt
1792. 02. 09. a francia törvényhozó gyűlés elrendeli az emigránsok vagyonának elkobzását
1792. 03. 01. meghal II. Lipót császár, utóda I. Ferenc (1792–1835)
1792. 04. 20. Franciaország hadat üzen I. Ferencnek, a gironde kormány a kezdeményezője a háborúnak, kezdetét veszi a forradalmi háború, az európai monarchiák Franciaország ellen koalícióba tömörülnek
1792. 05. I. Ferenc a magyar országgyűlés támogatását is megszerzi a Franciaország elleni háborúhoz
1792. 06. 06. Budán királlyá koronázzák I. Ferencet
1792. 07. 05. I. FerencetII. Ferenc néven császárrá választják
1792. 07. 14. Poroszország hadat üzen Franciaországnak
1792. 07. 25. a koblenzi manifesztum: Károly Vilmos braunschweigi herceg, a szövetséges porosz–osztrák hadak főparancsnoka kiáltványban fenyegeti meg Párizst, hogy lerombolja a várost, ha a királyt bármi bántódás éri
1792. 08. 10. a kiáltványra válaszul a párizsi nép megostromolja a királyi palotát (Tuileriák), a forradalom második szakasza, a monarchia bukása; a királyt és családját elfogják, a törvényhozó gyűlés a Temple börtönébe záratja őket (08. 13), a királyi jogkör felfüggesztése után új szervezet, a párizsi községtanács (konvent) veszi át a hatalmat, a porosz csapatok átlépik a francia határt
1792. 08. 24. Vendée-ben ellenforradalmi lázadás robban ki
1792. 09. 01. Verdun eleste, a porosz sikerek a radikálisokat cselekvésre sarkallják: forradalmi terror, a sans culotte-ok lemészárolják a párizsi börtönök foglyait
1792. 09. 20. a francia hadsereg a valmyi csatában megállítja a porosz előrenyomulást (az első katonai győzelem)
1792. 09. 21. összeül az általános választójog alapján választott új nemzetgyűlés, a Nemzeti Konvent, összetétele: jobboldal: girondisták, baloldal: jakobinusok, centrum az ún. “mocsár”
1792. 09. 22. XVI. Lajost megfosztják trónjától, Franciaországban kikiáltják a köztársaságot (1. köztársaság)
1792. 11. 06. a francia hadak győzelmet aratnak Jemappes-nál, elfoglalják Belgiumot és átkelnek a Rajnán
1792. 12. 04. megkezdődik a király pere
1792 Kína elfoglalja Nepált, eléri legnagyobb kiterjedését
1793. 01. 20. a konvent halálra ítéli XVI. Lajost
1793. 01. 21. XVI. Lajos (Capet Lajos) kivégzése Párizsban
1793. 01. 23. II. Frigyes és II. Katalin megbízottai Pétervárott megállapodnak Lengyelország felosztásáról, ez a második felosztás: Poroszországé Lengyelország nyugati része és Danzig, Oroszország Litvániát és Ukrajna nyugati részét kapja
1793. 02. 01. Franciaország hadat üzen Angliának és Hollandiának, majd Spanyolországnak (március)
1793. 02. 03. Anglia megszervezi az első koalíciót Franciaország ellen, tagjai: Ausztria, Poroszország, Oroszország, Spanyolország, Hollandia és Piemont
1793. 02. 10. Vendée-ban újabb forradalomellenes lázadás tör ki
1793. 02. 18. Dumouriez francia hadserege vereséget szenved Neervindennél
1793. 02. 19. a konvent elrendeli a Forradalmi Törvényszék felállítását az ellenforradalmi lázadások megfékezésére
1793. 04. 05. a honvédelem megszervezésére létrehozzák a Közjóléti Bizottságot
1793. 05. a jakobinus baloldal radikalizálódik, oka a katonai vereség és a kibontakozó ellenforradalmi mozgalom, amely mögött a girondista képviselőket sejtik
1793. 06. 02. a párizsi fölkelés, a tömeg nyomására a konvent felmenti a girondista képviselőket, a hatalom a jakobinusok kezébe kerül
1793. 06. 02.–1794. 07. 27. a jakobinus diktatúra időszaka Franciaországban
1793. 06. 24. a konvent elfogadja a köztársasági alkotmányt
1793. 07. 13. Marat halála – Charlotte Corday öli meg
1793. 10. 16. Marie Antoinette (XVI. Lajos felesége) kivégzése
1794 eleje Martinovics Ignác vezetésével jakobinus mozgalom szerveződik Magyarországon, két titkos társaság alakul: a mérsékelt Reformátorok Társasága és a radikális Szabadság és Egyenlőség Társasága, elveiket kérdés-felelet formájú kátéban foglalják össze; az összeesküvés célja Magyarország függetlenségének és köztársasági államformájának a megteremtése
1794. 03. Kosciusko Tádé vezetésével Lengyelországban felkelés tör ki az orosz uralom megszüntetésére, a cári csapatok novemberre leverik a felkelést
1794. 03. 30. a Közjóléti Bizottság letartóztatja Dantont
1794. 04. 05. Dantont és három társát kivégzik
1794. 06. 08. Párizsban megtartják a Legfelsőbb Lény ünnepét, a felvilágosodás szellemének megfelelően új vallási gyakorlatot vezetnek be, a kísérlet ellen erőteljes ellenállás bontakozik ki
1794. 06. 24. Bécsben elfogják Martinovics Ignácot
1794. 06. 26. a fleurus-i csatában döntő győzelmet arat a francia hadsereg az első koalíció felett, Belgium újra a forradalmi Franciaországhoz kerül
1794. 07. 27. a jakobinus diktatúra bukása: a konvent elfogatja a jakobinusok vezetőit, Robespierre-t, Saint-Justöt és a párizsi községtanács kb. 70 képviselőjét kivégzik, a hatalmat a thermidoristák szerzik meg
1794. 08. elfogják a magyar jakobinus mozgalom vezetőit: Hajnóczyt, Laczkovicsot, Szentmarjayt és Sigrayt
1795. 01. 03. Oroszország és Ausztria között titkos megállapodás születik Lengyelország újabb felosztásáról
1795. 04. 05. Poroszország kilép a franciaellenes koalícióból, a bázeli békében a Rajna bal partja Franciaországhoz kerül
1795. 05. 20. Budán a Vérmezőn lefejezik a Martinovics-féle jakobinus szervezkedés vezetőit: Martinovicsot, Hajnóczyt, Laczkovicsot, Szentmarjayt, Sigrayt; néhány nap múlva kivégzik Őz Pált és Szolárcsik Sándort, 27 személyt várfogságra ítélnek, köztük Kazinczy Ferencet, Batsányi Jánost
1795. 08. 22. Franciaországban új alkotmány lép életbe: a törvényhozás szerve a kétkamarás nemzetgyűlés lesz (Vének Tanácsa és Ötszázak Tanácsa), a végrehajtó hatalom az 5 tagú Direktórium kezébe kerül, megszüntetik az általános választójogot
1795. 10. 24. Lengyelország harmadik felosztása: Poroszország Varsót, Oroszország Litvánia és Ukrajna maradék részeit, Ausztria Krakkót szerzi meg, Lengyelország megszűnik egy negyed századra
1796. 04. Bonaparte Napóleon az itáliai francia hadsereg parancsnoka, hadjáratával két hét alatt békére kényszeríti Piemontot
1796. 05. 10. Napóleon győzelmet arat a lodi csatában, elfoglalja Lombardiát (05. 15. bevonul Milánóba)
1796. 05. 11. a magyar országgyűlés 50 000 újoncot szavaz meg a Franciaország elleni háborúhoz
1796. 11. 17. Napóleon az arcolei csatában győz Ausztria ellen
1796–1801 Pál cár uralkodása Oroszországban
1797. 1. 14. Napóleon a rivoli csatában döntő győzelmet arat az osztrák sereg ellen
1797. 1. 15. Ferenc nemesi felkelést hirdet Magyarországon
1797. 04. 17. Napóleon győzelmeinek következtében Ausztria előzetes békét köt Franciaországgal (Leoben)
1797. 09. 04. Barras, Augereau és Napóleon a királypártiak visszaszorítására államcsínyt hajt végre (fruktidori államcsíny), 198 királypárti képviselő választási mandátumát megsemmisítik
1797. 10. 17. Ausztria és Franciaország békét köt Campo Formióban, Franciaország megkapja Belgiumot, Korfut, néhány volt velencei szigetet, elismeri a francia kezdeményezésre létrejött államokat (pl. Cisalpin Köztársaság); Ausztriáé Velence, Isztria, Dalmácia és néhány német terület (pl. Salzburg); az első koalíció ezzel felbomlik
1797–1840 III. Frigyes Vilmos porosz király uralkodása
1798. 01. Írországban felkelés tör ki az angol uralom ellen
1798. 02. a franciák elfoglalják Rómát, VI. Pius pápát Franciaországba költöztetik, megalakul a Római Köztársaság
1798. 03. francia befolyásra Svájcban létrejön a Helvét Köztársaság
1798. 06. 21. az angol csapatok felszámolják az ír felkelést
1798. 07. Napóleon egyiptomi hadjárata, elfoglalja Alexandriát és Kairót
1798. 08. 01. Nelson Abukirnál legyőzi a francia flottát, Napóleon hadserege Egyiptomban reked
1798. 12. 24. Anglia vezetésével megalakul a második koalíció Ausztria, Oroszország, Törökország, Nápoly és Portugália részvételével
1799 eleje megkezdődik a második koalíciós háború, a francia hadsereg német területen támad, de az osztrák haderő megállítja az előrenyomulást, Észak- Itáliában orosz és szövetséges hadak indítanak támadást
1799. 09. 27. Masséna francia tábornok a zürichi csatában legyőzi Rimszkij-Korszakov hadseregét, a másik orosz hadvezér, Szuvorov is visszavonulásra kényszerül
1799. 10. 09. Napóleon visszatér Egyiptomból
1799. 11. 09. Bonaparte Napóleonállamcsínye (brumaire 18.), feloszlatja az Ötszázak Tanácsát, megbuktatja a Direktóriumot és véget vet a köztársaságnak, első konzulként (12. 24-es alkotmánymódosítás értelmében) Franciaország diktátora
1800 Napóleon második itáliai hadjárata
1800. 06. 14. a marengói csatábanNapóleon legyőzi az osztrák sereget, újra meghódítja Itáliát
1800. 06. 19. francia győzelem Höchstädtnél az osztrákok ellen
1800. 09. 05. az angolok visszaszerzik Málta szigetét a franciáktól
1800. 12. 03. Moreau tábornok Hohenlindennál döntő győzelmet arat az osztrák sereg felett
1800 Washington lesz az Egyesült államok fővárosa
1801. 01. 01. Anglia hivatalos elnevezése: Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyság
1801. 02. 09. Ausztria megköti a lunéville-i békét Franciaországgal és kiválik a második koalícióból
1801. 03. 23. I. Pál cár gyilkosság áldozata lesz, a trónon I. Sándor követi (1801–1825)
1801. 06. 15. Franciaország konkordátumot köt a pápával, visszaállítják az Egyházi Államot, de a francia papság továbbra is az állam fennhatósága alá tartozik
1802. 03. 27. Anglia és Franciaország megköti a második koalíciós háborút lezáró amiens-i békét
1802. 08. 02. Napóleon örökös konzullá választatja magát
1802. 09. Napóleonannektálja Piemontot, Pármát, Piacenzát
1802 a magyar országgyűlés újabb adót és katonát szavaz meg a francia háborúra
– Széchényi Ferenc megalapítja a Nemzeti Múzeumot
– Mohammed Ali szerzi meg a hatalmat Egyiptomban a franciák kivonulása után
1803. 03. Franciaország eladja Louisianát és New Orleanst az Egyesült Államoknak
1804. 02. 16. Franciaországban köztársasági összeesküvést és királypárti puccskísérletet lepleznek le
1804. 03. bevezetésre kerül a Code civil, a francia polgári törvénykönyv
1804. 12. 02. Napóleon VII. Pius pápa jelenlétében császárrá koronázza magát és feleségét a párizsi Notre-Dame székesegyházban
1804 Haitin kikiáltják a függetlenséget
– Jacquardmechanikus szövőszéket szerkeszt
1804–1847 Mohammed Ali uralkodása Egyiptomban
1804–1813 Szerbiában törökellenes felkelés zajlik Kara Djordje vezetésével, a törökök végül helyreállítják a rendet
– az orosz–perzsa háború időszaka: Oroszország megszerzi Azerbajdzsán északi részét
1805. 04. Anglia, Oroszország, Ausztria és Svédország részvételével létrejön a harmadik franciaellenes koalíció
1805. 05. 26. Napóleont itáliai királlyá koronázzák
1805. 10. 13. Pozsonyban megnyílik a magyar országgyűlés, legfőbb eredmény, hogy a feliratok nyelve latin és magyar lehet, a magyar törvényszék perei magyar nyelven folyhatnak
1805. 10. 17. az Ulm melletti csatában a francia és német szövetséges seregek legyőzik az osztrák hadsereget
1805. 10. 21. a trafalgari tengeri csata, Nelson angol admirális legyőzi a francia flottát
1805. 11. 13. Napóleon bevonul Bécsbe
1805. 12. 02. az austerlitzi csatábanNapóleon döntő győzelmet arat az osztrák–orosz szövetség hadai ellen (három császár csatája), Oroszország kilép a koalícióból
1805. 12. 15. a schönbrunni szerződésben Franciaország és Poroszország véd- és dacszövetséget köt
1805. 12. 16. Pozsonyban megkötik a francia–osztrák békét, Ausztria lemond Tirol, Isztria, Dalmácia és Velence birtokáról és kénytelen elismerni a német királyságokat (Bajor és Würtembergi Királyság), Salzburg Ausztriáé; a megállapodás lezárja a harmadik koalíciós háborút
1806. 03. Napóleon József nevű testvére lesz Nápoly királya, másik testvére, Lajos később Hollandia királya lesz
1806. 07. 12. megalakul a Rajnai Szövetség, a 16 német állam egyesülésével megszűnik a német birodalom, Ausztria, Poroszország, Hessen és Braunschweig nem csatlakozik a szövetséghez
1806. 08. 06. II. Ferenc lemond német császári címéről, ezzel formailag is megszűnik a német birodalom, I. Ferenc néven Ausztria császára
1806. 10. 08. Poroszország hadat üzen Franciaországnak, ezzel kezdetét veszi a negyedik koalíciós háború, a szövetség tagjai: Poroszország, Oroszország, Anglia és Svédország
1806. 10. 14. a jénai csatábanNapóleon, Auerstädtnél Davout marsall francia hadserege győzelmet arat a szövetségesek katonasága ellen
1806. 10. 27. a francia hadsereg bevonul Berlinbe
1806. 11. 21. Napóleon meghirdeti Anglia ellen a kontinentális zárlatot, az angol árukat kirekesztik Európából, a gazdasági diszkriminációra tett kísérlet nem ér célt
1806–1812 orosz–török háború zajlik, az orosz csapatok megszállják a dunai fejedelemségeket
1806–1810 Itáliában kialakul a carbonari (szénégetők) mozgalom, célja az egységes olasz állam létrehozása és a köztársaság kikiáltása
1807. 02. 08. Napóleon az eylaui csatában nem tudja legyőzni az ellene felvonuló orosz erőket (döntetlen)
1807. 06. 14. Frielandnál a francia sereg legyőzi az orosz erőket
1807. 07. 07–09. a tilsiti békével lezárul a negyedik koalíciós háború: I. Sándor orosz cár békét köt Napóleonnal, Oroszország csatlakozik a kontinentális zárlathoz, Kelet-Poroszországot Oroszországhoz csatolják, Poroszország magas katonai sarcot fizet és köteles katonai erejét korlátozni (max.: 42 000 fő), létrejön a Varsói Nagyhercegség és a Vesztfáliai Királyság, Danzig szabad királyi város lesz
1807. 11. a francia hadsereg megszállja Portugáliát
1807 az amerikai Fultongőzhajót épít
1808. 02. a francia hadsereg benyomul Spanyolországba, Napóleon József nevű testvérét királlyá koronáztatja (06. 06.), megkezdődik a spanyol háború (1808–1814), felkelés tör ki a francia uralom ellen (06. 23.)
1808. 03. 03. a francia hadsereg elfoglalja Madridot
1808. 03. 16. Oroszország proklamálja Finnország bekebelezését
1808. 08. angol csapatokat tesznek partra Portugáliában, kezdeti sikereiket Napóleon serege megtorolja
1808. 08. 31. a magyar országgyűlés 20 000 újoncot ajánl meg I. Ferenc császárnak
1808. 12. 13. Madrid kapitulál, visszatér trónjára az augusztusban elmenekült Bonaparte József
1808–1809 az orosz–svéd háború időszaka
1809. 01. az angol expedíciós hadsereg vereséget szenved az Ibériai-félszigeten
1809. 03. 29. Gusztáv Adolf svéd királyt a birodalmi tanács lemondatja a trónjáról, helyére XIII. Károly lép
1809. 04. 09. Ausztria csatlakozik az Anglia által szervezett ötödik koalícióhoz és hadat üzen Franciaországnak
1809. 05. 13. a francia csapatok bevonulnak Bécsbe
1809. 05. 15. Napóleonproklamációt intéz a magyarokhoz, melyben függetlenséget ígér (Batsányi János fordítja magyarra a szöveget), a nemesség elutasítja a felhívást
1809. 06. 24. a magyar nemesi fölkelés seregét Napóleon egyik oldalvédje megveri Győrnél, a várost elfoglalják a franciák, néhány nap múlva Pozsony is elesik
1809. 07. a francia hadsereg elfoglalja az egyházi államot, a pápát fogságba vetik
1809. 07. 06. a wagrami csatában a francia hadsereg fényes győzelmet arat az osztrák haderők ellen
1809. 09. 17. megkötik az orosz–svéd háborút lezáró frederikshaveni békét, Finnország az orosz birodalomhoz kerül
1809. 10. 14. Ausztria és Franciaország megköti a schönbrunni (bécsi) békét, Ausztriát területveszteségek érik és köteles csatlakozni a kontinentális zárlathoz
1810. 03. 11. Napóleon házassága Mária Lujzával (I. Ferenc császár leánya), a polgári és egyházi esküvőt Párizsban tartják április elején
1810. 04. Simon Bolívar vezetésével Kolumbia kimondja függetlenségét Spanyolországtól
– Napóleon megszállja a Rajna bal partját
1810. 07. Franciaország bekebelezi Hollandiát
1810. 08. XIII. Károly svéd király örököséül választja Napóleon tábornokát, Bernadotte marsallt (a máig is uralkodó svéd királyi dinasztia alapítója)
1810. 09. Mexikóban és Chilében spanyolellenes felkelések robbannak ki
1811. 02. 20. az első devalváció, a papírpénz értékét ötödére csökkenti I. Ferencpátense, kötelezővé teszi a beváltást
1811. 03. 20. megszületik Napóleon egyetlen törvényes gyermeke (1832-ben reichstadti hercegként hal meg, Sasfiók)
1811. 05. a francia hadsereg súlyos vereséget szenved Spanyolországban az angoloktól
1811. 07. 05. Venezuela kikiáltja függetlenségét
1811. Angliában megindul a gépromboló mozgalom, a manufaktúrák munkásainak első ösztönös lépése a kapitalista kizsákmányolás ellen (Ned Ludd nevéből – ludditák)
1811–1812 a magyar országgyűlés követei a nyelvkérdés megoldására törekszenek, az udvar elutasítja a javaslatokat, az országgyűlést eredmény nélkül rekesztik be, 1825-ig nem hív össze a király országgyűlést, rendeleti úton kormányoz (abszolutizmus)
1812. 05. 28. a bukaresti béke lezárja az orosz–török háborút, Besszarábia Oroszországé
1812. 06. 24. Napóleon hadserege (Grande Armée) megkezdi az orosz hadjáratot
1812. 08. Wellington angol csapatai elfoglalják Madridot
1812. 08. 16–18. Szmolenszknál zajlik az első jelentős francia–orosz összecsapás, mindkét fél jelentős veszteségeket szenved
1812. 09. 07. a borogyinói csatábanNapóleon nem tudja kicsikarni a győzelmet, az orosz hadak ezt követően visszavonulnak, Kutuzov orosz főparancsnok a felperzselt föld taktikáját alkalmazza
1812. 09. 14. Napóleon bevonul Moszkvába, a várost korábban lényegében kiürítik az oroszok, a várakozással ellentétben I. Sándor nem kér békét
1812. 10. 19. Napóleon elhagyja Moszkvát, megkezdődik a visszavonulás, a francia sereget megtizedeli a tél és a kibontakozó partizánmozgalom
1812. 11. vége a francia hadsereg jelentős része elpusztul a Berezina folyón való átkeléskor
1813. 02. 28. létrejön a franciaellenes hetedik koalíció, a kaliszi szövetség, porosz, svéd és orosz részvétellel, márciusban Poroszország hadat üzen Franciaországnak, később csatlakozik Anglia és Ausztria is
1813. 08. 27. a francia hadsereg győzelmet arat Drezdánál a poroszok felett
1813. 10. 16–19. “a népek csatája”, Lipcsénél a koalíciós hadak óriási veszteségek árán kicsikarják a győzelmet, Napóleon serege visszavonul
1813. 11. 06. Mexikóban kikiáltják a függetlenséget
1813. 12. 31. a szövetséges hadsereg átlépi a francia határt
1814. 01. Dánia csatlakozik a franciaellenes koalícióhoz
1814. 01. 29. megindul a szövetséges hadseregek Franciaország-ellenes hadjárata
1814. 03. 30. a porosz–osztrák haderő bevonul Párizsba
1814. 04. 02. a francia szenátus megfosztja trónjától Napóleont
1814. 04. 06. Napóleon Fontainebleau-ban lemond trónjáról, a szenátusXVIII. Lajost nyilvánítja királlyá, megkezdődik a Bourbon restauráció
1814. 04. 11. a fontainebleau-i szerződés: Napóleon megtarthatja császári címét és Elba szigetét kapja
1814. 05. 30. Párizsban aláírják a Napóleon elleni háborút lezáró első békét: XVIII. Lajos lemond minden, 1792 után Franciaországhoz került területről
1814. 09. 18. összeül a bécsi kongresszus: cél a napóleoni háborúk által átalakult Európa területeinek visszarendezése a francia forradalom előtti állapotra, az európai monarchiák megerősítése, a demokratikus nemzeti mozgalmak visszaszorítása; a fegyverek után a diplomácia veszi át a szerepet; résztvevők: Ausztria: Metternich herceg, Anglia: Lord Castlereagh, Oroszország: I. Sándor cár, Poroszországi Hardenberg és Humbold, Franciaország: Talleyrand
1814. 12. 24. megkötik az angol–amerikai háborút (1812–1814) lezáró genti békét, Kanada brit uralom alatt marad
1814 VII. Pius pápa helyreállítja az Egyházi Államot
– George Stephenson megépíti az első gőzmozdonyt
1815. 02. 08. a bécsi kongresszus hatalmai megállapodnak Lengyelország felosztásáról, Ausztria Nyugat-Galíciát kapja Krakkó városával
1815. 03. 01. Napóleon partra száll Cannes mellett
1815. 03. 07. a partraszállás hírére a bécsi kongresszus hatalmai hadat üzennek Napóleonnak
1815. 03. 19. XVIII. Lajos elmenekül Párizsból
1815. 03. 20. Napóleon bevonul Párizsba, “a száznapos” uralom
1815. 03. 29. I. Ferenc rendeleti úton kötelezi Magyarországot 30 000 újonc kiállítására a francia háborúhoz
1815. 06. 09. a bécsi kongresszus befejezi tanácskozásait, a részt vevő felek aláírják a záróokmányokat, amelyek az európai területek rendezését tartalmazzák: Ausztria megkapja Lombardiát, Velencét, Galíciát, Dalmáciát, lemond Belgiumról (Németalföld néven egyesül Hollandiával és perszonálunióra lép Luxemburggal), Baden és Würtemberg tartományokról; Oroszország megtartja Lengyelország nagyobb részét (ún. Kongresszusi Lengyelország), Finnországot és Besszarábiát; Poroszország az elveszített lengyel területek helyett német tartományokhoz jut; a német területeken létrejön a 38 államot tömörítő Német Szövetség; Krakkó Krakkói Köztársaság néven függetlenséget nyer; Piemont független államként alakul újjá; az itáliai államok Habsburg- és Bourbon-uralom alá kerülnek; Svájc semlegességét deklarálják a nagyhatalmak; Anglia birtokába kerül Helgoland, Málta, Fokföld és Ceylon, megerősíti tengeri és kereskedelmi uralmát
1815. 06. 15–18. a waterlooi csata: a Wellington vezette szövetséges haderő végső csapást mér Napóleon katonaságára, Blücher porosz csapatainak megjelenése dönti el a küzdelmet, a császár elrendeli a visszavonulást
1815. 06. 22. Napóleon lemond trónjáról, a szövetségesek Szent Ilona-szigetre száműzik (1821. 05. 05-én hal meg)
1815. 09. 26. I. Sándor orosz cár, I. Ferenc császár és III. Frigyes Vilmos porosz király megköti a “Szent Szövetséget”, Anglia kivételével az európai uralkodók csatlakoznak hozzá, cél az európai monarchiák stabilitásának megtartása és a status quo, a bécsi kongresszus határozatainak megvédése
1815. 11. 20. a szövetségesek aláírják a második párizsi békét, XVIII. Lajos elismeri Franciaország 1789-es határait, 700 millió frank hadisarcot fizet a szövetségeseknek, az ország északi és keleti határövezetei szövetséges katonai ellenőrzés alá kerülnek, de Franciaország megtarthatja nagyhatalmi státusát; ezzel végleg lezárul a “napóleoni háborúk kora”
1815 Katona József megírja Bánk bán című tragédiáját
– kolerajárvány pusztít a Dunántúlon
– Humphry Davy elkészíti a róla elnevezett bányászati biztonsági lámpát
– John Macadam új útburkolati eljárást fejleszt ki
– Amerikában elkészül az első gőzzel hajtott hadihajó
1815–1816 az angol gazdasági válság hatására sztrájk- és választójogi mozgalom bontakozik ki
1816. 06. 01. I. Ferenc uralkodói rendelete 40%-kal leértékeli a forgalomban lévő papírpénz értékét, az adósságokat az új pénzben kell megfizetni
1816. 07. 09. Argentínában kikiáltják a függetlenséget
1816 Oroszországban megalakul a Honmentő és a Közjó Szövetség, a titkos katonai szervezkedés célja a cári abszolutizmus megszüntetése, alkotmány bevezetése és a jobbágyfelszabadítás, ebből fejlődik ki a dekabrista mozgalom
1817. 11. a török Porta elismeri Szerbia autonómiáját, Milos Obrenovicot választják szerb fejedelemmé
1817 Észtországban a cári rendelet eltörli a jobbágyságot
– Magyarországon megindul a Tudományos Gyűjtemény című folyóirat
1817–1825 James Monroe az Egyesült Államok elnöke
1818. 09. 29.–10. 21. a Szent Szövetség aacheni kongresszusa, Franciaország csatlakozik az európai hatalmak szövetségéhez, a társult felek kölcsönös segítségnyújtási megállapodást kötnek az esetleges forradalmi mozgalmak elfojtására, Franciaország határain megszűnik a katonai ellenőrzés
1818 Chile és Venezuela kikiáltja függetlenségét
– megnyílik a mosonmagyaróvári gazdasági főiskola,
– a bonni egyetem alapítása
1818–1844 Bernadotte XIV. Károly néven Svédország uralkodója
1819. 02. Spanyolország eladja Floridát az Egyesült Államoknak
1819. 08. 16. peterlooi vérfürdő: Manchesterben a gabonatörvény eltörléséért és az általános választójog bevezetéséért tüntetnek, a tüntetőket katonai és rendőri alakulatok verik szét, kb. 80 000 tüntető gyűlik össze a Szent Péter-mezőn
1819. 09. 20. a Német Szövetség gyűlésén Metternich javaslatára elfogadják a karlsbadi határozatot, betiltják a diákegyesületeket, korlátozzák az egyetemi önkormányzatok jogait, elbocsátják a haladó szellemű tanárokat és szigorú cenzúrát vezetnek be
1819 Kőrösi Csoma Sándor elindul a magyar őshaza felkutatására
– Anglia bekebelezi Szingapúrt, s kereskedelmi és stratégiai központtá teszi
– a Simon Bolívar vezette felszabadítási mozgalom kihirdeti Nagy Kolumbia születését (Kolumbia és Ecuador), az új állam elnöke a szabadsághős
– Fulton Savannah nevű gőzvitorlása 25 nap alatt teszi meg az utat Savannah és Liverpool között
1820. 01. 01. Spanyolországban kitör a forradalom, a király helyreállítja az 1812-es liberális alkotmányt
1820. 03. 06. az amerikai kongresszus elfogadja az ún. Missouri-kompromisszumot: a 36°30' szélességi körtől északra tiltja a rabszolgaság bevezetését
1820. 07. 03. Nápolyban kitör a forradalom, I. Ferdinánd király liberális alkotmányt kénytelen kiadni
1820. 08. Portugáliában forradalmi megmozdulások kezdődnek
1820. 10–11. a troppaui kongresszuson a nagyhatalmak határozatot hoznak a forradalmi mozgalmak elleni közös fellépésről
1820 Ampere francia fizikus kidolgozza az elektromágnesesség alapvető törvényeit
1820–1830 IV. György király uralkodása Angliában
1821. 02. Moldvában és Havasalföldön törökellenes felkelés bontakozik ki, a Porta rövid idő alatt felszámolja
1821. 03. a császári hadsereg megkezdi a nápolyi forradalom felszámolását, március végére sikerrel járnak
1821. 03. 10. a carbonarik vezetésével felkelés bontakozik ki Piemontban, az osztrák csapatok a király segítségére sietve leverik a felkelést
1821. 04. 22. kirobban a görög szabadságharc (1821–1829), a nemzeti mozgalom a török uralom lerázását célozza
1821 Spanyolország elismeri Mexikó függetlenségét a córdobai szerződésben
– Peruból kiűzik a spanyolokat, proklamálják a függetlenséget
1822. 01. 27. Epidauroszban kikiáltják Görögország függetlenségét, de a harcok még tovább folynak
1822. 07. Brazília elnyeri függetlenségét
1822. 08. I. Ferenc magyar király rendelete kötelezi az adófizetőket, hogy a hadiadót ezüstpénzben fizessék meg
1822. 10–12. Veronában az európai nagyhatalmak kongresszusán Franciaország felhatalmazást nyer a spanyol forradalom elleni katonai beavatkozásra
1822 Niepce francia feltaláló elkészíti az első fényképet
1823. 01. Kölcsey Ferenc megírja Himnusz című költeményét
– VI. János portugál király felfüggeszti az ország alkotmányát
1823. 08. a francia csapatok felszámolják a spanyol felkelést
1823. 12. 02. Monroe amerikai elnök meghirdeti az ún. Monroe-elvet: Amerika az amerikaiaké, az európai államok gyarmatosító és intervenciós kísérleteinek szab gátat, az Egyesült Államok feladata a kontinens függetlenségének megvédése, ugyanakkor elzárkózik az európai politikába való beavatkozástól (izoláció)
1823 Byron Görögországba megy, hogy részt vegyen a szabadságharcban (itt is hal meg 1824-ben)
1824. 10. Mexikó köztársasággá alakul
1824. 12. a spanyol hadsereg elhagyja Latin-Amerikát, ezzel végérvényesen befejeződik a spanyol gyarmatok felszabadulása
1824 I. Ferenc visszacsatolja Magyarországhoz Fiumét
1824–1830 X. Károly francia király uralkodása (XVIII. Lajos öccse), az abszolutista rendszer visszaállítása a célja
1824–1826 az első angol–burmai háború, az angolok elfoglalják az ország egy részét
1825. 07. I. Ferenc 13 évi szünet után országgyűlést hirdet Pozsonyba (1825–1827-es országgyűlés)
1825. 08. Bolívia kiválik Peruból és független állammá alakul, Uruguay függetlenedik Brazíliától, Portugália elismeri Brazília függetlenségét
1825. 09. 11. Pozsonyban megnyílik a magyar országgyűlés
1825. 11. 03. Felsőbüki Nagy Pál felszólalása a magyar nyelv ügyében, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét (60 000 Ft) ajánlja fel a Magyar Tudományos Akadémia felállítására
1825. 11. 19. I. Sándor cár halála, a trónöröklés körül vita bontakozik ki Miklós és Konsztantyin között, ezt a politikai instabilitást használják ki a dekabristák
1825. 12. 26. a dekabrista felkelés Oroszországban: a pétervári gárdatisztek felkelést kísérelnek meg a trónra lépő I. Miklós cár ellen, liberálisalkotmány bevezetését szeretnék elérni, mozgalmukat hamar leleplezik és felszámolják (Puskin is belekeveredik, a cár a Kaukázusba száműzi)
1825 Angliában megkezdődik a trade-union mozgalom, ez a szakszervezeti mozgalom előfutára
– Stockton és Darlington között megteszi első útját Stephensongőzmeghajtású vonata, utasokat is szállít, 24 km/h sebességgel halad
– Vörösmarty Mihály megírja Zalán futása című honfoglalási eposzát, költői hírnevét ez alapozza meg
1825–1835 az ún. fekete háború: a tasmániai bennszülöttek felkelése a betelepülő fehérek ellen, az őslakosságot a telepesek kiirtják
1825–1855 I. Miklós orosz cár uralkodása, erőskezű uralkodóként minden ellenzéki mozgalmat csírájában elfojt
1826. 01. a magyar országgyűlés feliratban kéri a királyt, hogy engedélyezze a törvények magyar nyelvű változatát a latin mellett
1826. 04. Portugáliában monarchista alkotmányt vezetnek be
1826. 10. 07. Oroszország és Törökország megköti az akkermani szerződést, amely biztosítja Oroszország jogait a Fekete-tengeren
1826 a panamai kongresszus: Simon Bolívar dél-amerikai unióra tett javaslatát elvetik
– megjelenik Kölcsey Ferenc Nemzeti hagyományok című értekezése
– Georg Ohm német fizikus kidolgozza az elektromos áramra vonatkozó törvényeit
– az angol Patrick Bell feltalálja a cséplőgépet
1826–1828 az orosz–perzsa háború időszaka: Oroszország megszerzi Örményország egy részét
1827. 08. 18. I. Ferenc szentesíti az 1825–1827-es országgyűlés törvényeit: törvénybe iktatják az ország önállóságát és az országgyűlés jogkörét biztosító 1791-es törvénycikkeket, adót csak az országgyűlés szavazhat meg, amelyet 3 évenként össze kell hívni
1827. 10. 20. miután a török szárazföldi haderők elfoglalják Athént, mozgásba lendül a szövetséges hadsereg: az egyesült angol–francia–orosz flotta Navarinónál döntő győzelmet arat a török flotta felett
1827 Jedlik Ányos magyar feltaláló kifejleszti a dinamót
1828. 05. 29. megtartják Pesten az első lóversenyt; megjelenik Széchenyi IstvánLovakrul című munkája
1828. 06. 01. Brunszvik Teréz megalapítja az első kisdedóvó intézetet Magyarországon
1828–1829 az orosz–török háború: az orosz hadak elfoglalják Várnát, Drinápolyt, és Konstantinápolyig nyomulnak, a Kaukázusban Erzerumot elfoglalja az orosz sereg
1828 lezárul az orosz–perzsa háború, Oroszország megszerzi a Jereváni Kánságot
1829. 04. 13. Angliában eltörlik a katolikusok egyenjogúságát korlátozó 1673 óta érvényes törvényt (Test Act)
1829. 09. 14. a drinápolyi béke lezárja az orosz–török háborút: Törökország elismeri Görögország és Szerbia függetlenségét, Moldva és Havasalföld török fennhatóság alatt marad
1830. 01. 20. Belgium kiválik a Németalföldi Királyságból és önálló királysággá alakul (1830. 08. 25.)
1830. 02. 03. a nagyhatalmak londoni konferenciája megerősíti Görögország függetlenségét
1830. 07. 26–29. Párizsban kitör a forradalom (ún. júliusi forradalom), a felfegyverzett párizsi tömeg megrohamozza és elfoglalja a Tuileriákat, a polgári megmozdulás hatására lemond trónjáról X. Károly és elmenekül
1830. 07. 31. a nagypolgárság jelöltjét, Orléans-i Lajos Fülöpötkirályi helytartóvá nevezik ki
1830. 08. 07. Lajos Fülöp királlyá választása (“polgárkirály”), uralkodása: 1830–1848: “júliusi monarchia”, esküt tesz az alkotmányra
1830. 09. 11. Pozsonyban megnyílik az első reformországgyűlés, a magyar nyelv kérdését tűzik napirendre
1830. 09. 28. I. Ferenc fiát, V. Ferdinándot Pozsonyban királlyá koronázzák
1830. 11. 17. megtartja első ülését a Magyar Tudós Társaság
1830. 11. 29. Varsóban lengyel felkelés tör ki I. Miklós cár önkényuralma ellen (1830–1831)
1830. 12. 20. I. Ferenc szentesíti a magyar országgyűlés törvényeit: a Magyar Királyi Helytartótanács magyarul levelezhet a törvényhatóságokkal, a törvényszékek a magyarul kezdett pereket magyar nyelvű ítéletekkel fejezhetik be, közhivatalt és ügyvédi gyakorlatot (1834-től) csak magyarul tudó vállalhat, az országgyűlés 28 000 újoncot ajánl meg 10 év szolgálatra
1830 megjelenik Széchenyi IstvánHitel című írása, a magyar polgári reformprogram első összefoglalása
– Franciaország bekebelezi Algériát (gyarmat)
– az első bevándorlási hullám az Egyesült Államokba
– megnyílik a Szent Gotthárd-hágón átvezető út
– Liverpool és Manchester között megindul a rendszeres személyszállító vasútközlekedés
– Galíciában kolerajárvány tör ki, a magyar határokat lezárják
1831. 01. 25. a lengyel országgyűlés (szejm) megfosztja trónjától I. Miklós orosz cárt
1831. 02. 03. Modenában, Pármában és a pápai államban forradalmi megmozdulások kezdődnek, a felkeléseket osztrák csapatok verik le
1831. 02. 07. Belgiumban monarchista alkotmányt fogadnak el
1831. 09. I. Miklós cár csapatai megkezdik a lengyel felkelés felszámolását
1831. 05. 26. a lengyel felkelők seregei vereséget szenvednek az orosz csapatoktól az ostrolenkai ütközetben
1831. 07. az ún. koleralázadás: Zemplén megyében parasztfelkelés tör ki (Bácskeresztúr)
1831. 09. 08. az orosz csapatok bevonulnak Varsóba, elbukik a lengyel szabadságharc
1831. 11. a lyoni selyemszövő munkások felkelése, a katonaság nehezen veri le
1831 megjelenik SzéchenyiVilág (Világosság) című műve
– Széchenyi megírja a Stádiumot, 12 pontba sűríti benne reformprogramját
– megjelenik Wesselényi MiklósBalítéletek című műve
– Mazzini megalapítja az Ifjú Itália elnevezésű titkos társaságot
– sikertelen rabszolgafelkelés az Egyesült Államokban
– Vörösmarty megírja Csongor és Tünde című művét
1832. 02. Széchenyi kezdeményezésére megalakul a Lánchíd felépítésére szerveződött társaság
1832. 06. 07. Angliában bevezetik a Reform Billt, ez az első választójogi reform
1832. 12. 20. I. Ferenc megnyitja a pozsonyi országgyűlést (1832–1836), a képviselők a magyar nyelv és jobbágykérdésben várnak előrehaladást
– megindul Kossuth lapja, az Országgyűlési Tudósítások
1832–1833 Mohammed Ali háborúja Törökországgal, Egyiptom elnyeri függetlenségét
1832–1847 Abdelkader vezetésével Algériában függetlenségi háború zajlik Franciaország ellen, a túlerő megadásra kényszeríti az algériaiakat
1833. 03. Poroszország kezdeményezésére létrejön a német államokat összefogó vámszövetség (Zollverein), Ausztria és a délnémet államok nem csatlakoznak
1833. 07. Oroszország és Törökország megállapodást köt a fekete-tengeri szorosok hadihajók előli elzárásáról
1833. 08. Angliában elfogadják az ún. gyári törvényeket (Factory Act), amely korlátozza a gyermekmunka idejét
1833 Kassán bemutatják Katona JózsefBánk bán című tragédiáját
– megjelenik GoetheFaust című művének teljes kiadása
1833–1834 Japánban parasztfelkelés zajlik
1833–1864 II. Izabella királynő uralkodása Spanyolországban
1834. 01. Angliában megalakul az első szakszervezet, sztrájkmozgalom kezdődik a 8 órás munkanap bevezetéséért (Robert Owen)
1834. 04. 09. kirobban a lyoni takácsok második felkelése, katonai erő bevetésével verik le
1834. 12. a magyar országgyűlés alsótábláján is megbukik a jobbágyok önkéntes örökváltságának ügye, Kölcsey Ferenc lemond követi megbízásáról
1834 az angol gyarmatokon betiltják a rabszolgaságot
– Louise Braille kidolgozza a vakok ábécéjét
1834–1839 a spanyol polgárháború: VII. Károly halála után öccse, Don Carlos háborút indít II. Izabella ellen, de vereséget szenved
1835. 02. felfüggesztik az erdélyi alkotmányt, feloszlatják az országgyűlést, Estei Ferdinánd főherceg királyi biztosként Erdély kormányzója lesz
1835. 02. 23. Wesselényi Miklós ellen hűtlenségi pert indít az udvar (a szatmári beszéd az ok), egyik védője Kölcsey
1835. 03. 02. I. Ferenc halála, utóda V. Ferdinánd
1835–1848 V. Ferdinánd uralkodása (császárként I. Ferdinánd), I. Ferenc gyengeelméjű fia helyett lényegében Metternich és köre gyakorolja a hatalmat
1835 megalapítják az első hajógyárat Óbudán
– Faraday fölfedezi az önindukciót
– megjelenik nyomtatásban a Kalevala (finn népi eposz)
1836. 05. 02. V. Ferdinánd szentesíti az országgyűlési törvényeket, a törvények nyelve a magyar; a Királyi Táblán magyarul is lehet pert indítani; ahol a prédikáció nyelve magyar, az anyakönyv is magyar nyelven vezethető; eltörlik a kisebb dézsmákat; a hosszú fuvart robotra változtatják; az évi jobbágyterhek egy összegben is megválthatók; a jobbágytelken élő nemes adófizető; törvény rendezi a telki haszonbérletek eladásának, a legelőelkülönözésnek, a tagosításnak és a paraszti önkormányzatoknak a kérdését
1836. 05. 15. Kossuth kiadja az Országgyűlési Tudósítások utolsó számát és bejelenti a megyei közgyűlésekről hírt adó Törvényhatósági Tudósítások című lap megindítását (József nádor betiltja a lapot – 05. 31.)
1836. 05. letartóztatják az országgyűlési ifjúság két vezetőjét: Lovassy Ferencet és Lászlót, az udvar hűtlenségi pert indít ellenük
1836 Vörösmarty Mihály megírja Szózat című művét
– megalakul az Igazak Szövetsége nevű szocialista tanokat valló szervezet Párizsban
– Irinyi János feltalálja a foszforos gyufát
– Nicolaus Dreyse kifejleszti a hátultöltős puskát
1837. 02. 22. a Királyi Tábla Lovassy Lászlót 10 évi börtönbüntetésre ítéli
1837. 05. 05. Kossuth Lajost letartóztatják Budán
1837. 10. 05. Erdélyben helyreáll az alkotmányos közigazgatás, leteszik az esküt a törvényesen megválasztott hivatali testület (kormányszékek) tagjai
1837 megindul az Athenaeum című folyóirat Pesten (Vörösmarty, Bajza és Toldy szerkesztik)
– Pollack Mihály tervei alapján elkezdődik a Nemzeti Múzeum építése
– megnyitja kapuit a pesti Nemzeti Színház
– Samuel Morse feltalálja az elektromágneses távírót
– Louis Daguerre feltalálja az első, gyakorlatban is használható fényképezési eljárást (dagerrotípiák)
1837–1901 Viktória királynő uralkodása Angliában (viktoriánus korszak)
1838. 03. pesti nagy árvíz (2200 ház omlik össze vagy válik lakhatatlanná), Wesselényi Miklós az “árvízi hajós”
1838 Angliában megalakul a chartista mozgalom, Lovelt megfogalmazza a Népek Chartáját, a szocialista szellemű írás a munkások politikai követeléseit foglalja össze
– a Great Western nevű angol gőzhajó 15 nap alatt teszi meg az utat Bristolból New Yorkba
1839. 01. 31. Wesselényi Miklóst a Királyi Tábla 3 évi fogságra ítéli
1839. 02. 04. a chartisták első nagygyűlése Londonban, követeléseiket (általános választójog bevezetése) petíció formájában eljuttatják a parlamenthez, amely azonban elutasítja a kérelmet; országos tömegdemonstrációk jelzik a munkások szervezettségét
1839. 02. 23. Kossuth Lajost a Királyi Tábla 3 évi fogságra ítéli, a Hétszemélyes Tábla márciusban 1 évvel megtoldja a büntetést
1839. 06. 02. V. Ferdinándországgyűlést hív össze Pozsonyba (1839–40-es országgyűlés), a követek a szólásszabadság, a magyar nyelv használata, a vallási törvénytervezet és az újoncozás kérdéseit tárgyalják, napirendre tűzik az önkéntes örökváltság ügyét és a politikai elítéltek amnesztiájáért küzdenek
1839. 07. megkezdődik a Kína elleni első ópiumháború (1839–1842), a nagyhatalmak katonai erővel lépnek fel Kína ellen, mert meg akarja szüntetni az ópiumbehozatalt
1839. 11. az angliai Newportban chartista felkelés robban ki, amelyet a kormány lever
1839 Poroszországban betiltják a 9 év alatti gyermekek gyári munkáját
– Anglia annektálja Ádent
– Franciaország elfoglalja Laoszt
– Széchenyi kezdeményezésére megalakul a Pesti Hengermalom és Gépgyár Rt.
– megalapítják a herendi porcelángyárat
– a skót Macmillanpedálos kerékpárt készít
1839–1841 Mohammed Ali második háborúja Törökörszág ellen (elveszíti Szíriát)
1840. 01. 11. megkezdi működését a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület (Fáy András)
1840. 05. Szabadon bocsátják Kossuth Lajost, Wesselényit és Lovassy Lászlót
1840. 05. 13. V. Ferdinánd szentesíti az országgyűlés törvényeit: engedélyezik az önkéntes örökváltságot, a gyáralapítást, bevezetik a váltótörvényt, az országgyűlési feliratok és a törvényhatósági ügykezelés nyelve a magyar lesz, a zsidó vallásúak szabadságjogait törvény szabályozza, az országgyűlés 28 000 újoncot ajánl meg
1840 Napóleon hamvait Párizsban az Invalidusok templomában helyezik el
– Londonban megkezdik a Parlament építését
– Morse kidolgozza a távíró-ábécét
1841. 01. Kossuth a Pesti Hírlap szerkesztője, a lapot a bécsi udvar megbízásából Landerer adja ki (60 példányban jelenik meg), a kormány azt reméli, a cenzúra eszközével féken tartható a liberális magyar ellenzék
1841. 02. a szatmári közgyűlés 12 pontban összefoglalja az általa kívánt reformokat: ősiség eltörlése, kötelező örökváltság, közadózás, sajtószabadság, népképviselet
1841. 06. 26. megjelenik SzéchenyiKelet Népe című műve, melyben bírálja Kossuth politikai magatartását
1841. 07. 13. aláírják az ún. Dardanella-egyezményt, a fekete-tengeri szorosokat eltiltják a hadihajók elől, főleg Oroszország ellen irányul
1841 Új-Zéland angol gyarmattá válik
1841–1842 kitör az angol–afgán háború, bár az angol katonaság győzelmet arat, a területszerzés elmarad
1842. 01. az erdélyi országgyűlés a magyar közigazgatási nyelv bevezetésére tesz törvényjavaslatot, a király elutasítja (1842. 09.)
1842. 08. 29. véget ér a Kína elleni ópiumháború, Hongkong angol kézre kerül, Kína köteles megnyitni kikötőit a brit flotta előtt (nankingi béke)
1842 O'Connor vezetésével Angliában megalakul a Nemzeti Chartista Szövetség, sztrájkmozgalom szerveződik az általános választójog bevezetéséért, a parlament a petíciókat sorra elutasítja
– Angliában a bányákban tiltják a nők és a gyerekek alkalmazását
– Széchenyi az akadémiai ülésen beszédében támadja Kossuth politikáját
– Ullmann Móric elnökletével megalakul a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank
– leteszik a Lánchíd alapkövét
– az első ipari kiállítás Pesten
– megjelenik Petőfi Sándor első verse (A borozó)
1842–1843 az angol–búr háború időszaka, a brit gyarmati hadsereg Natalból kiszorítja a búrokat
– a Fülöp-szigeteken angolellenes felkelés zajlik
1842–1851 az Argentína és Uruguay közötti háború, Argentína veresége után Uruguay független állammá válik
1843. 05. 10. a pesti Nemzeti Színház bemutatja az Egressy Béni által megzenésített Szózatot
1843. 05. 18. a pozsonyi országgyűlés megnyitása (1843–44-es), a képviselők az önálló védővámrendszer megteremtésén és a magyar nyelv egyenjogúsításán fáradoznak
1843 Natalt brit gyarmattá nyilvánítják
– Új-Zélandon angolellenes felkelés kezdődik
1844. 07. Kossuth megválik a Pesti Hírlap szerkesztésétől
1844. 10. Pozsonyban megalakul a Védegylet, a tagok megfogadják, hogy 10 évig csak magyar árukat vásárolnak, ha erre van mód (Batthyány Kázmér az elnök), a védegyleti mozgalom Kossuth ötlete
1844. 12. Kossuth javaslatára Pesten megalakul a Gyáralapító Társaság, az ellenzék egységesülésének bizonyítéka, hogy KossuthSzéchenyit kéri fel elnöknek
1844. 11. 13. V. Ferdinánd szentesíti az országgyűlés törvényeit: 2. tc.: a magyar az államnyelv; a törvények, az országgyűlés, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás és az oktatás nyelve a magyar; a nem nemesek is bírhatnak vagyonnal és betölthetnek közhivatalt; a protestáns papok előtt kötött vegyes házasságokból született gyermekeket törvényesítik; engedélyezik a protestáns vallásokra való szabad áttérést
1844 a sziléziai textilmunkások felkelése
– a francia–marokkói háború
– az angol gyári törvény a nők munkaidejét tizenkettő, a gyermekekét hat és fél órában maximálja
– Erkel Ferenc megzenésíti a Himnuszt
1845. 02. 26. a király főispáni helytartókat, ún. adminisztrátorokat nevez ki azokba a vármegyékbe, ahol a főispánok személye nem elégséges garancia a kormánypolitika érvényre juttatására
1845. 03. Florida az Egyesült Államok tagállamává válik
1845. 06. elkészül a Tisza-szabályozási terv (Vásárhelyi Pál)
1845. 08. 16. az ellenzék megosztásának érdekében a király Széchenyi Istvánt kinevezi a Magyar Királyi Helytartótanács közlekedési bizottságának élére
1845. 11. 01. a Nemzeti Színház előadja Katona JózsefBánk bán című tragédiáját
1845. 12. Texas az Egyesült Államok tagállamává válik
– Indiában kitör az első angol–szikh háború, brit győzelemmel ér véget 1846-ban
1845 megjelenik Petőfi SándorJános vitéz című elbeszélő költeménye
– Marx és Engels megírja A német ideológia című művet
– megjelenik EngelsA munkásosztály helyzete Angliában című műve
– Ganz Ábrahám öntödét alapít Budán
– Samuel Coltforgódobos revolvert készít, majd gyárat alapít a tömeggyártásra Amerikában
1845–1848 Írországban sorozatos angolellenes felkelések robbannak ki
1846. 02. 22. lengyel nemzeti felkelés tör ki Krakkóban: a nemzeti önrendelkezés megszerzése és a feudális viszonyok megszüntetése a cél, osztrák és orosz hadak verik le
1846. 02. a galíciai parasztfelkelés: a kibontakozó parasztmozgalmat a bécsi udvar a nemesség ellen fordítja
1846. 04. Pesten megalakul a Tízek Társasága, a Petőfi körül tömörülő fiatal írók és értelmiségiek csoportosulása
1846. 05. az angol kormány eltörli a gabonatörvényt
1846. 07. 15. Pest és Vác között megnyílik az első vasútvonal
1846. 09. vízre bocsátják az első balatoni gőzhajót, a Kisfaludyt
1846. 11. a Pesti Hírlapban megjelenik Eötvös JózsefReform című írása, amely a centralisták politikai elveit foglalja össze
1846. 11. 06. Ausztria annektálja a Krakkói Köztársaságot
1846. 11. 12. Pesten megalakul a Konzervatív Párt
1846 az amerikai–mexikói háború, az Egyesült Államok győzelmével végződő háború után Mexikó lemond Új-Mexikó, Arizona és Kalifornia területéről
– Iowa az Egyesült Államok tagállamává válik
– Írországban létrejön az Ifjú Írország nevű szervezet, célja: az angol uralom megszüntetése, terrorista eszközökkel harcol céljának megvalósításáért
– megkezdődik a Tisza szabályozása
– Carl Zeissoptikaieszköz-gyárat alapít Jénában
– Hoe amerikai feltaláló megszerkeszti a körforgó gyorssajtót a nyomtatás meggyorsítására
– Arany János első díjat nyer Elveszett alkotmány című eposzával a Kisfaludy Társaság 1845-ös pályázatán
– Arany János megírja a Toldi című elbeszélő költeményét, amellyel megnyeri a Kisfaludy Társaság ez évi pályázatát
– Emily Brontë megírja Üvöltő szelek című regényét
1847. 01. az elhunyt József nádor helyére a király fiát, István főherceget nevezi ki
1847. 01. 24. megalakul az Ellenzéki Kör; a Nemzeti Kör és a Pesti Kör egyesüléséből létrejött szervezet elnöke Teleki László, az egyik alelnök Vörösmarty Mihály
1847. 03. letartóztatják Táncsics Mihályt
1847. 06. 06–07. Pesten gyűlést tart az Ellenzéki Kör, jóváhagyják a Kossuth és Deák által megfogalmazott Ellenzéki Nyilatkozatot: a közteherviselés, a kötelező örökváltság, az ősiség eltörlése és a szabad királyi városi és szabad területi lakosság választójoga kérdésében helyezkednek közös álláspontra
1847. 09. 01. megnyílik a Pest és Szolnok közti vasút
1847. 10. 21. Svájcban kitör a liberális és konzervatívkantonok közti háború, a liberálisok győzelmével végződő háború után Svájc szövetségi állammá alakul
1847. 11. 11. Pozsonyban István főherceg megnyitja az utolsó rendi országgyűlést (1847–1848), Kossuth Pest megye követeként vesz részt az országgyűlésen
1847 megalakul a Kommunisták Szövetsége, Marx és Engels dolgozza ki a szervezet programját
– megjelenik Marx A filozófia nyomorúsága című műve
– Semmelweis Ignác felfedezi a gyermekágyi láz okát, a fertőtlenítés módszerét alkalmazva sikeresen védekezik a kór ellen (“az anyák megmentője”)
– Pesten megjelenik Petőfi Sándor gyűjteményes verseskötete
1848. 01. 12. kitör a palermói forradalom, a felkelők megdöntik a Bourbon-uralmat, kikiáltják Szicília függetlenségét
1848. 01. 27. Nápolyban kitör a forradalom
1848. 02. 08. forradalmi megmozdulások kezdődnek Piemontban
1848. 02. 17. forradalmi megmozdulások zajlanak Toscanában
1848. 02. 22–24. kitör a forradalom Párizsban, megdöntik Lajos Fülöp királyságát és kikiáltják a második köztársaságot (02. 25.)
– megjelenik Marx és EngelsKommunista Kiáltványa
1848. 02. 26. az ideiglenes kormány dekrétumot ad ki a munkához való jogról és a nemzeti műhelyek felállításáról
1848. 03. 01. megérkezik a párizsi forradalom híre Pozsonyba
1848. 03. Kossuth az alsótábla gyűlésén jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, független nemzeti kormányt és a birodalom valamennyi népének alkotmányt követel
1848. 03. 11. a 12 pont megfogalmazása (Irinyi József), a “márciusi ifjak” követelése túllép az ellenzéki javaslatokon, 03. 19-ére népgyűlést terveznek Rákoson programjuk elfogadtatására
1848. 03. 13. Bécsben kitör a forradalom, Metternich lemond és elmenekül
– az Ellenzéki Kör elfogadja a 12 pontot
1848. 03. 14. a bécsi forradalom hírére Kossuth azt javasolja, hogy a főrendi tábla vita nélkül fogadja el a 03. 03-i felirati javaslatot, a szavazás sikerrel jár, mindkét tábla követeket választ, hogy a javaslatot a király elé vihessék Bécsbe
– Rómában kitör a forradalom
1848. 03. 15. országgyűlési követség indul Bécsbe a felirati javaslattal
– reggel a Pilvax kávéházban felolvassák a 12 pontot, Petőfi elszavalja a Nemzeti dalt, majd a Landerer–Heckenast nyomdában cenzúrázatlanul kinyomtatják mindkettőt
– délután 3-kor a Nemzeti Múzeum előtt hatalmas népgyűlést tartanak
– a városi tanács elfogadja a 12 pontot, megválasztják a Közcsendi Bizottmányt (Petőfi, Irinyi, Vasvári, Klauzál, Nyáry is bekerül a testületbe)
– a tömeg Budára, a helytartótanács elé vonul és elfogadtatja vele a 12 pontot, eltörölteti a cenzúrát és kiszabadítja börtönéből Táncsics Mihályt
– este a Nemzeti Színház bemutatja Katona JózsefBánk bán című tragédiáját