1703 Esze Tamás tarpai paraszt vezetésével megkezdődik a kuruc felkelés szervezése
– I. Péter visszafoglalja a Finn-öböl vidékét és megalapítja Szentpétervárt
1703. 05. 06. a brezáni kiáltványban Rákóczi fegyverbe szólítja a nemes és nem nemes magyarokat az idegen uralom megszüntetésére, szabadságot ígér a fegyvert fogó jobbágyoknak
1703–1711 a Rákóczi vezette magyar szabadságharc időszaka
1703. 05. 12. zászlót bont a kuruc felkelés
1703. 08. 28. Rákóczi kiadja a vetési pátenst: a katonáskodó jobbágyok feudális terheit eltörlik
1704 a kurucok elfoglalják Erdélyt, és betörnek a Dunántúlra, az erdélyi rendek június 8-án fejedelemmé választják II. Rákóczi Ferencet
1704. 08. 31. a höchstadti csatában Szavoyai Jenő és az angol Marlborough herceg legyőzi a francia–bajor hadsereget, Rákóczi támogatás nélkül marad
1704. 12. 26. Rákóczi a nagyszombati csatában vereséget szenved
1705 Bottyán János elfoglalja a Dunántúlt
1705. 05. 05. I. Lipót halála, a trónon fia, I. József követi (1705–1711)
1705. 09. 12. a szécsényi országgyűlés ideiglenes államformává a rendi konföderációt teszi, vezérlő fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet választják
1705. 11. 11. a zsibói szorosban a kuruc sereg vereséget szenved, Erdély nagy része Habsburg-uralom alá kerül
1706 Marlborough és Szavoyai Jenő újabb győzelmeket arat a franciák ellen
1706. 06–07. sikertelen béketárgyalások után Rákóczi újra támadásba lendül: Károlyi felszabadítja Erdélyt
1706. 11. 07. Győrvárnál Béri Balogh Ádám legyőzi Heister császári tábornokot, 1707 elejére az ország jelentős részét a kuruc seregek ellenőrzik
1707. 05. 31. a Rákóczi hívására összeülő ónodi országgyűlés legjelentősebb határozata a Habsburgok trónfosztásának kimondása (június 13.), megerősítik az erdélyi szövetséget és általános adókötelezettséget vezetnek be
1707. 09. 15. Varsóban I. Péter és Rákóczi titkos szövetséget köt, a diplomáciai elszigetelődésből sikerül kitörni, de kézzelfogható haszna nincs a megállapodásnak
1708. 08. 03. Rákóczi a trencséni csatában döntő vereséget szenved Heister tábornok seregétől, Béri Balogh Ádám Kölesdnél ugyan győzelmet arat, de a kuruc seregek védekezésbe szorulnak
1708. 11. 28. a sárospataki országgyűlés ugyan kimondja a jobbágyfelszabadítást, de a döntés már nem tudja föllelkesíteni az időközben a szabadságharctól elidegenedő paraszttömegeket
1708–1709 Marlborough és Szavoyai újabb győzelmeinek eredménye a francia erők kimerülése, XIV. Lajos közel áll a teljes vereséghez
1709 I. Péter a poltavai csatában megsemmisítő vereséget mér XII. Károly svéd király seregére, az északi háború fordulata után a szövetségesek kezébe kerül a kezdeményezés
1710. 01. 22. Romhánynál Rákóczi serege megütközik Sickingen altábornagy seregével, mindkét fél győztesnek érzi magát, ez a szabadságharc utolsó jelentős csatája, a döntetlen azonban vereséggel ér fel, az év további szakaszában sorra kapitulálnak a kuruc erősségek
1710–1711 az orosz–török háború, XII. Károly segítségére a törökök hadba lépnek, I. Péter Azov átengedésével teremt békét
1711. 02. 21. Rákóczi Lengyelországba indul, I. Péter cártól vár katonai segítséget, távollétében Károlyi Sándor tárgyalásokat folytat Pálffy János tábornaggyal a megadásról, márciusban hűségesküt tesz a császárnak
1711. 04. 17. I. József halála, Pálffy titokban tartja a hírt, hogy a békeokmány aláírását ne hátráltassa
1711. 04. 30. Szatmáron ünnepélyesen aláírják a békét: a nemesség megtarthatja rendi kiváltságait, kimondják a protestánsok vallásszabadságát, cserébe a katonai, pénzügyi és politikai vezetés az osztrákok kezébe kerül
– Rákóczi nem ismeri el a szatmári békét
1711. 05. 01. a majtényi fegyverletétellel véget ér a szabadságharc
1711. 05. 12. Rákóczi Jaworowban találkozik I. Péterrel, aki azonban a török háború miatt nem tud segítséget adni
1711. 06. 24. Munkács, az utolsó kuruc kézen lévő vár is kapitulál
1711. 12. 22. III. Károlyt német-római császárrá koronázzák VI. Károly néven
1712. 03. 30. III. Károly megerősíti a szatmári békét és országgyűlést hív össze Pozsonyba (1712–1715)