1591–1606 Hasszán boszniai pasaSziszek ellen támad, sikertelen kísérlete indítja a 15 éves háborút, 1593-ban III. Murád hadat üzen II. Rudolfnak, török sereg nyomul az országba, elesik Tata, Pápa és Győr
1594 a császári sereg Esztergomot ostromolja, sikertelenül, itt veszíti életét Balassi Bálint
– VIII. Kelemen pápa katonai segítséget, 10 000 zsoldost küld a török ellen
1595 Báthori Zsigmond és Rudolf császár törökellenes szövetséget köt a hadműveletek összehangolására
– a császári sereg elfoglalja Esztergomot
1595. 10. 29. Bocskai István erdélyi hadai élén Gyurgyevónál legyőzi Szinán pasa seregét
1596. 10. 26. a mezőkeresztesi csatában az összevont császári és erdélyi seregek vereséget szenvednek a törököktől
1597 I. Erzsébet “véres törvényei” a csavargók és munkanélküliek ellen
1598 a nantes-i ediktum véget vet a francia vallásháborúnak, szabad vallásgyakorlatot biztosít a hugenottáknak (IV. Henrik adja ki)
– Oroszországban kihal a Rurik-dinasztia, a trónt Borisz Godunov szerzi meg (1598–1605)
1599 Báthori Zsigmond lemond fejedelmi címéről, helyére a rendek Báthori Andrást választják, de még ebben az évben meghal a Mihály vajdával vívott szebeni csatában, Erdélyt Habsburg-sereg szállja meg
1600 Rómában eretnekség vádjával megégetik Giordano Brunót
– az angol Kelet-indiai Társaság megalapítása
1601 Báthori Zsigmond visszatér Erdélybe, de a császári sereg vereséget mér rá
– Rudolf serege visszaveszi Székesfehérvárt a töröktől
1602 Basta Tövisnél újra legyőzi Báthorit, aki végleg elhagyja Erdélyt
1603 a császári udvar a kincstár hiányának pótlására hűtlenségi pereket indít a magyar nagybirtokosok ellen
– I. Erzsébet halála, a Tudor-ház kihalásával a skót Stuart-dinasztia kerül trónra: I. Jakab (1603–1625) egyesíti a brit szigetek feletti uralmat
– Tokugava befejezi Japán egyesítését, felveszi a sóguni címet, központosított államot hoz létre
1604–1606 Bocskai István vezetésével felkelés szerveződik a császári önkény ellen, a hajdúk is csatlakoznak hozzá
1604. 10. 15. Bocskai Álmosd–Diószeg térségében megveri Petz János császári seregét, Bocskai a Tiszántúl ura
1605. 04. 17. a szerencsi országgyűlésBocskait Erdély és Magyarország fejedelmévé választja
– Bocskai letelepíti a hajdúkat, kötelezi őket a katonáskodásra
1606. 06. 23. a bécsi béke: lezárja a Bocskai-felkelést, szabad vallásgyakorlást biztosít a protestánsoknak, a rendi kormány élére nádort állít, 3 vármegyével növeli meg az Erdélyi Fejedelemséget, és tiltja a hűtlenségi pereket
1606. 11. 11. Bocskai közvetítésével I. Rudolf és I. Ahmed megköti a tizenöt éves háborút lezáró zsitvatoroki békét (20 évre szól és a fennálló hadihelyzetet rögzíti, az Udvart 200 000 arany egyszeri kifizetésére kötelezi)
1606. 12. 29. Bocskai István halála, a rendek Rákóczi Zsigmondot választják fejedelemmé (1607–1608)
1608 lemond Rákóczi Zsigmond, helyére Báthori Gábor lép
– a német protestáns fejedelmek megalakítják a Protestáns Uniót
– Quebec alapításával megkezdődik a francia gyarmatosítás Észak-Amerikában
1608. 11. 16. II. Mátyást a rendek királlyá választják (1608–1619), a király megerősíti a bécsi béke pontjait és elfogadja az országgyűlés új határozatait
1609 fegyverszünet zárja a németalföldi szabadságharcot, Spanyolország csak 1648-ban ismeri el Hollandiát
– a német katolikusok megalakítják a Katolikus Ligát
1610 Báthori hadjáratot indít a havasalföldi vajda ellen
1610–1643 XIII. Lajos királysága Franciaországban, kiskorúsága idején anyja, Medici Mária kormányoz
1611–1632 II. Gusztáv Adolf, Svédország királya, a kor egyik kiváló hadvezére, részt vesz a harmincéves háborúban
1612 II. Rudolf halála, fiát német-római császárrá és cseh királlyá választják
1613 az erdélyi gyűlés fejedelemmé választja Bethlen Gábort (1613–1629), az Erdélyi Fejedelemségaranykora
– I. Mihály trónra lépése Oroszországban, a Romanov-dinasztia tagja
1614 XIII. Lajos feloszlatja a rendi gyűlést és nyílt abszolutizmust vezet be: 1789-ig nem hívják össze a parlamentet
1615 II. Mátyás és a Porta 20 évre meghosszabbítja a zsitvatoroki békét; a nagyszombati egyezményben a király elismeri Erdély fejedelemválasztó jogát
1617 a sztolbovói béke: a svédek megszerzik a Finn-öböl déli partvidékét, Moszkva visszakapja Novgorodot
1618. 05. 28. Prágában Habsburg-ellenes felkelés kezdődik, ez a nyitánya a harmincéves háborúnak
1618–1648 a harmincéves háború időszaka, a német katolikusok és protestánsok közti küzdelem európai háborúvá nő
1619. 03. 20. II. Mátyás halála, a trónon II. Ferdinánd követi
1619–1637 II. Ferdinánd német-római császár, cseh és magyar király uralkodása
1619. 08. 17. a cseh rendek megfosztják trónjától II. Ferdinándot és Pfalzi Frigyest emelik trónra
1619. 11. Bethlen a csehek támogatására Bécset ostromolja, de Homonnai felvidéki támadásának hírére ellene vonul
1620 a pozsonyi országgyűlés felajánlja Bethlennek a koronát, a fejedelem, tekintettel a törökre, nem fogadja el
1620. 08. 25. a rendekBethlent magyar királlyá választják a besztercei gyűlésen, most elfogadja a választást, de megkoronáztatni nem engedi magát
1620. 11. 08. a cseh protestánsok vereséget szenvednek a császári hadaktól a fehérhegyi csatában, Csehország a Habsburg-királyság örökös tartományává válik
1621 Bethlen béketárgyalásokat kezd II. Ferdinánddal, az év végén megkötött nikolsburgi béke zárja a küzdelmet: Bethlen lemond a királyi címről, és átadja a koronát, cserébe birodalmi hercegi címet kap, 7 vármegyét haláláig Erdélyhez csatolnak; Ferdinánd betartja a bécsi békét és az 1608-as törvényeket
1623 a császári seregek megszállják a pfalzi fejedelemséget, a harmincéves háború a német hadszíntérre kerül
– Bethlen hadjáratot vezet II. Ferdinánd ellen, Hodoninnál legyőzi a császári sereget
1624 Bethlen és II. Ferdinánd békét köt, ez a második bécsi béke
– XIII. Lajos első miniszterré nevezi ki Richelieu bíborost, a francia abszolutizmus alapjainak lerakása, a francia külpolitika spanyolellenes fordulatot vesz
1625 Richelieu Habsburg-ellenes koalíciót szervez Anglia, Dánia és Hollandia részvételével
1625–1629 a harmincéves háború dán szakasza
1625–1649 I. Károly uralkodása Angliában, önkényeskedése és spanyolbarátsága szembefordítja hazájával
1626 Bethlen házassága Brandenburgi Katalinnal, újabb hadjáratot vezet II. Ferdinánd ellen, Wallenstein hadai Magyarországra törnek, a döntő csata elmarad, Pozsonyban Bethlen és Ferdinánd újabb békét köt
– Wallenstein Dessaunál legyőzi a protestánsokat
– Tilly, a Katolikus Liga hadvezére legyőzi a dán királyt
1627 a szőnyi békében II. Ferdinánd és IV. Murád 25 évre megújítja a zsitvatoroki békét
1628 I. Károly angol király elfogadja a Jogok Kérvényét, mely az adókivetést parlamenti engedélyhez köti
– William Harvey közzéteszi felfedezését az emberi test vérkeringéséről
1629 I. Károly feloszlatja az angol parlamentet, és nyílt önkényuralmat vezet be
– IV. Keresztély dán király békét köt a szászokkal, a semlegességi megállapodás zárja a harmincéves háború második szakaszát
1629.11. 15. Bethlen Gábor halála, újraéled a rendi anarchia, először Brandenburgi Katalin, majd Bethlen István gyakorolja a hatalmat
1630. 11. 26. a segesvári gyűlés I. Rákóczi Györgyöt választja erdélyi fejedelemmé (1630–1648)
1630–1635 a harmincéves háború svéd szakasza, Gusztáv Adolf a protestánsok oldalán belép a háborúba, a kezdeti sikerek után Wallenstein visszaszorítja a svédeket
1631 Császár Péter vezetésével parasztfelkelés tör ki a Felső-Tisza vidékén, I. Rákóczi György leveri
1632. 11. 06. a lützeni csatában életét veszti Gusztáv Adolf, bár hadserege legyőzi a császárpárti Wallensteint
1633 II. Ferdinánd rendelete a parasztok szabad költözésének korlátozásáról
1634 a svédek vereséget szenvednek Nördlingen mellett
– II. Ferdinánd megöleti Wallensteint
1635 a prágai békével lezárul a harmincéves háború harmadik szakasza: a császár és a szászválasztófejedelem szövetséget köt a svédek ellen
– Pázmány Péter egyetemet alapít Nagyszombatban
1635–1648 a harmincévesháború negyedik, francia szakasza: Richelieu szorgalmazására Franciaország belép a harmincéves háborúba a svédek oldalán
1635–1853 Japán elzárkózik az európai behatolás elől
1637. 02. 15. II. Ferdinánd halála, a trónon fia, III. Ferdinánd követi
1637–1657 III. Ferdinánd uralkodása
1638–1640 a “püspökök háborúja”: Skócia fellázad az anglikán egyházszervezet bevezetése ellen
AZ ÚJKOR
1640 a hagyományos történelemszemlélet ettől az évtől számítja az újkort
1640–1649 az angol polgári forradalom időszaka
1640. 04. 13. Károly összehívja az angol parlamentet (rövid parlament, 3 hétig tart), a forradalmi válság kezdete Angliában, a skót támadás miatt a király ősszel újra összehívja a parlamentet (a hosszú parlament 1653- ig)
1640–1688 Frigyes Vilmos választófejedelem idején Poroszország európai jelentőségű hatalommá válik
1641 Írországban angolellenes felkelés tör ki
1642–1645 az angol polgárháború első szakasza, az első jelentős csatában, Edgehillnél, a király győz
1643 az angol parlament Cromwellt bízza meg a hadvezetéssel, aki a sereg átszervezése után sikereket arat (1644. Marston Moor)
– I. Rákóczi György a franciák és svédek oldalán beavatkozik a harmincéves háborúba, az 1644-es hadjárat során elfoglalja Kassát
1643–1715 XIV. Lajos, a Napkirály uralkodása Franciaországban
1644 Kínában a parasztfelkelés megdönti a Ming-dinasztia uralmát; a mandzsu Csing-dinasztia kerül hatalomra
1645 Nasebynél a parlamenti sereg legyőzi a királypártiakat, I. Károly északra menekül (1646)
1645. 01. 20. a török Porta megtiltja I. Rákóczi Györgynek a további hadakozást
1645. 12. 10. III. Ferdinánd és I. Rákóczi György Linzben békét köt az 1606-os, 1608-as, 1621-es megállapodások megerősítésével
1646–1649 az angol polgárháború második szakasza
1647 a skótok kiadják I. Károlyt a parlamentnek, a forradalmi erők a mérsékelt presbiteriánusokra és a radikális independensekre oszlanak, a király az év végén újra a skótokhoz szökik
1648. 10. 11. I. Rákóczi György halála, fia, II. Rákóczi György kerül a fejedelmi székbe (1648–1660)
1648. 10. 24. a westfáliai béke: lezárja a harmincéves háborút, helyreállítja az augsburgi vallásbéke pontjait, Németország független fejedelemségekre bomlik, Svájc és Hollandia függetlenségét elismerik, Svédország, Franciaország területi nyereséggel kerül ki a háborúból
