Emlék

Megnevezés: Ferences kolostor

Anyaga:

Típusa: Kolostor, Templom

Stílusa: Gótikus

Kora: 15-16. század

Rövid leírás: Káptalan terem feltárása.

Település

Típusa: Város

Ország: Magyarország

Település: Visegrád

Részletek

Leírás, jellegzetességek: Az obszervánsok elterjedését királyi alapítások is segítették. Zsigmond Visegrádon, a királyi palota tőszomszédságában alapított számukra kolostort. Először a használaton kívül került korábbi Szent Györgypalotakápolnát adta nekik, majd 1425-ben új kolostor kiépítésébe kezdett egy Szűz Máriának szentelt templommal. Ez az épület a közép-európai ferences kolostorok általános típusát követte nagyméretű, emeletes sekrestyéjével és kápolnaszerű káptalantermével. Az épület részlet formáit, például a templomhajófalpillér-lábazatait a prágai Parler-művészet formakincse határozta meg. A Mátyás-kor közepén egy vitás helyzet miatt elhagyják a kolostort. Azonban a Mátyás korában megkezdett építkezések II. Ulászló uralkodása idején új lendületet vettek, és 1511-re nagyrészt befejeződtek. Ezután már csak a templom új tornyát építették fel, és 1513-ban már rendi káptalant tartottak a felújított kolostorban. A templomhoz új szentélyt csatoltak, a kolostor kerengőjét és káptalantermétbeboltozták. Az új templomszentély térgörbe-bordás boltozatai rokonságban állnak a II. Ulászló király prágai palotaépítkezéseit vezető Benedikt Ried műveivel. Az ő, illetve a Prágában vele együtt dolgozó Hans Spiess műhelyéből kerülhettek ki a visegrádi ferences kolostor átépítésén dolgozó kőfaragók. E műhely készíthette a közeli Alsópetény és Tereske templomainak 16. század eleji boltozatait is.