-
A nap éjszakai útja
Az istenségek egy-egy csilagképpel is azonosak. Forrás: R. David: Az egyiptomi birodalmak. Budapest, 1986
-
Egy mükéné kori sírból származó, arany halotti maszk (Kr.e. 1500-1400 körül)
A mükénéi korban ilyen maszkokat tettek elhunyt uralkodóik arcára. In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
Kr.e. 16. századból származó, mükénéi oroszlánfejes rhütón
rituális szertartásokon használták. Egy nyíláson folyadékot töltöttek bele, mely egy másik nyíláson folyt ki belőle. In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
A hős Héraklészt íjász testtartásban, remekmívű lemezvértben ábrázolja a szobor
(Az íj és a nyíl elveszett.) A szegényebb katonák, akik nem tudtak lándzsát vásárolni, szintén íjat és nyilat, vagy kvöek kilövésére alkalmas parittyát használtak. In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
Athéné, a művészetek, a tudás és a harc istennője, Athén védelmezője
In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
A szokatlan formájú ivóedény egyik része kosfejet mintáz
A többi részén táncoló menádok (mámoros, őrjöngő nők) és szatírok (félig emberi, félig állati alakok) láthatók. A menádok és a szatírok Dionüszosz, a bor és termékenység istene kíséretéhez tartoztak. A szatírok sokat táncoltak, és gakran megtréfálták az e
-
Zeusz bronzszobra a Kr.e. 5. sz. közepéről
Zeusz az istenek királya és igazságosság istene volt. Egyben az ég ura, aki össze tudja gyűjteni a felhőket, és esőt küld. Haragjában pedig viharokat, villámokat tud kelteni. In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
Ez a Szicíliáról származó, gyönyörű terrakotta szobor Démétért, a termékenység és a bő termés istennőjét ábrázolja
A görög családok a házak udvarán emelt oltárnál mindennap fohászkodtak valamely istenhez, akitől segítséget reméltek. Aratás előtt például Déméter pártfogását kérték. In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
Athén védelmezője, Athéné istennő nagy méretű aranyszobra 900 évig állt a Parhenón-beli szentélyében
A görögök sok istennőnek hódoltak, de a halandó nőket nem tekintették egyenrangúnak a férfiakkal. In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
Ezt a vázát, mely lóversenyt ábrázol, az olimpiai játékok egyik győztese kapta
In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
Ezen a domborművön athéni férfiak láthatók, akik vízzel telt korsót visznek a Parthenón hegyére
Sok százan gyűltek össze Athéné születésnapjának megünneplésére, a rengeteg áldozati állatot pedig nagy lakomákon fogyasztották el. In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
A Kr.e. 4. századi vázán egy komédia jelenete látható
A középen kézenálló, és a jobb oldali, csúf maszkot viselő komikus színész a bal oldalt ülő, Dionüszoszt alakító színészre néz. In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
A görög színház
In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
Kr.e. 690. körül készült athéni váza
In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
Görög tál, melyre ugyanolyan szemeket festett a készítője, amilyeneket a hajók orrára szoktak
In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
Ez a Kr.e. 8. századi, Krétáról való szobrocska egy énekmondót ábrázol, aki lantkísérettel adott elő verseket
A zenének akkor még elsősorban kísérő szerepe volt. In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
Ez a bronzszobor a kos hasa alá kapaszkodó Odüsszeuszt ábrázolja
Az Odüsszeia szeirnt Odüsszeusz ezzel a csellel menekült meg a félelemtes küklopsz, az egyszemű óriás barlangjából. In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
Sok görög fazekas használt korongot az edények elészítéséhez
A korong forgatása közben formálták a puha agyagot gyönyrű vázává. A nagy méretű korsók, főlega tárolóedények nem korongon, hanem puszta kézzel készültek. In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
Itália déli részén találták meg ezt a Kr.e. 5. században készült, harcost ábrázoló bronzszobrot
A görögök gyakran mintáztak meg meztelen férfialalkokat, főleg sportolókat és isteneket. Ruhátlan szobrok csak a következő századtól kezdve jelentek meg.In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
Edényfestés az ókori Hellaszban
A különleges alkalmakra készült vázákat megfestés után száradni hagyták, majd kemencében kiégették.In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
Az athéni Akropolisz dísze volt ez a Kr.e. 530-ból való, görög nőt ábrázoló szobor
A Kr.e. 7-6. századtól készültek ilyen életnagyságú, márványból kifaragott emberalakok. A ruhás nőalakot ábrázoló szobor elnevezése koré, a ruhátlan férfit ábrázolóé kurosz volt. In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
Az egyik leghíresebb görög filozófus, Arisztotelész (Kr.e. 384-322)
A természet és a társadalomtudomány számos kérdésével foglalkozott. In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
Ebben a cipészműhelyben a földön ülő férfi épp cipőtlapnak való bőrt szab
A másik cipészmester a megrendelő lábát rajzolja körül egy bőrdarabon, hogy majd elkészíthesse a megfelelő méretű és fazonú cipőt. In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
Szépítkezéshez használt bronztükör
In.: Cath Stenker, Így éltek az ókori görögök, Bp.,2003
-
Bronz anyafarkas
In.:Így éltek az ókori rómaiak, szerk. Lévai Júlia, Tessloff és Babilon Kiadó, Budapest, 2003
-
A színészek túlzó vonásokkal megrajzolt álarcot viseltek, hogy egyrételművé tegyék az általuk alakított személyiség típusát
Ugyanaz a színész különböző álarcokban egyszerre több szerepet is játszhatott. In.:Így éltek az ókori rómaiak, szerk. Lévai Júlia, Tessloff és Babilon Kiadó, Budapest, 2003
-
A korai római színház időszakos faépület volt
A Kr.e. 55 utáni időkben kezdtek kőszínházat építeni. Ezt állandó építészeti díszletek, megemelt színpad, félkör alakban rendezett üléssorok jellemezték. A közönség legjobban a görög hagyományokat követő komédiákat kedvelte. In.:Így éltek az ókori rómaiak
-
Vesta köralakú szentélye a Forum Romanumon
Juno nővére, Vesta eredetileg a családi tűzhely, később az állam tűzhelyének védelmezője volt. Hat Vesta-szűz szolgálta, akik Róma egyedüli papnői voltak. Az előkelő családok lányait még kislány korukban válaszották ki. 30 évig szolgáltak, Vesta állandóan