Néprajzi kifejezés, amely olyan vallási jellegű képzetet jelent, mely nem tartozik a hivatalos egyházak által elfogadott tételek közé. Az európai népi kultúrában idetartoznak a babonás cselekményeket magyarázó előírások és tilalmak. A magyarok hiedelmei a pogány magyar hitvilágból, más európai népek babonáinak variálásából származnak, de önállóan is létrejöhettek. Természetfeletti lényekre és erőkre, emberekre vonatkoznak. Vannak rontó boszorkányokhoz fűződő hiedelmek, de szemverésbe, lidércbe, tüzesemberbe stb. vetett hit is létezik. A magyar néprajztudomány az európai és magyar népmondák egy csoportját hiedelemmondának nevezi.

A gyakorlat során kialakult és valamely közösségben általánosan követett cselekvési mód.

A 4-5. században Belső-Ázsiában Európába vándorolt és hatalmas birodalmat alapított, majd más népekbe beolvadt lovas nomád nép.

A Közel-Kelet és a szír sivatag közé eső terület. Ebben a térségben zajlott le részben a neolit kori élelmiszertermelési "forradalom", vagyis a termelésre és az állattenyésztésre való áttérés.

A földművelés alapvető mezőgazdasági tevékenység, amely a szántóföldi, szőlő- és gyümölcstermesztést, a kertészetet, a rét és legelőművelést foglalja magában. A földművelés különböző műveletekből áll, ilyen a talajművelés (például szántás, boronálás), trágyázás, vetés, növényvédelem, talajjavítás, öntözés.

Cserépedényeket készítő kézművesek mestersége, összessége.

Nem letelepült, folytonosan vándorló, általában állattenyésztéssel foglalkozó népcsoportok.

A termelés a javak előállításának folyamata. Az a tevékenység, amely a természet tárgyait emberi szükségletek kielégítésére alkalmassá alakítja emberi, vagy gépi beavatkozással. A termelés eredményei olyan anyagi javak, amelyeket az emberek közvetlenül elfogyasztanak, vagy további termelésre használnak fel.

A magyar nép történetében az államalapítás előtti korszak.

Európában a 10-11. században feltűnt s később a magyarságba beolvadt török nép.

Emberhús evése, némely természeti nép szokása, barbár kegyetlenség.

Vallási kultusz alkalomhoz kötött hagyományos cselekménye(inek sora).

Felbomló ősközösségi társadalomban: közös területen élő, azonos származású és nyelvű nemzetségek közössége.

Szükségleteit saját termelvényeivel kielégítő, és ezért nem szorul ellátásra.

Etikai eszmék és társadalmi erőviszonyok alapján álló, kötelező erejű magatartási szabályok összessége az emberek társadalmi viszonyainak rendezésére.

Valakinek ingyen, szeretetből vagy figyelmességből adott dolog, lehet névnapi, szülinapi.

Cselekvés, amikor valakit, valamit cserélnek.

Emberekre vadászó, fejüket levágó és trófeaként gyűjtő indián, maláj stb harcosok útjaik.

Csoporton vagy nemzetségen kívül kötött házasságok tagjai.

Legszűkebb meghatározása szerint olyan csoport, amelyet a közös lakhely, valamit két ellenkező nemű felnőtt és az általuk nemzett vagy örökbefogadott gyerekek együttműködése jellemez. Az utóbbi évtizedekben a családi magatartás átalakulásával más családformák is egyre inkább elterjedtek: egyszülős család, kétsejtű család, összetett család.

Egy szerződési forma, amelynek során az egy tálban összekeveredő akarattal okozott kisebb sebből kifolyó vér összekeveredése a szövetség jelképe. A hagyomány szerint a magyar törzsek vezetői is vérszerződéssel pecsételték meg a honfoglalás előtt a szövetséget.

Államok vagy társadalmi csoportok között hadseregekkel vívott fegyveres harc. Ellentétes érdekek közötti küzdelem.

Az a cselekvés, tény, hogy valaki valamely helységet választ állandó lakhelyül, s ott kezd lakni.

Minden vallás kezdeteinél kimutatható, a természeti népek gondolkodására és világképére jellemző vallási cselekmények sorozata minden vallás kezdeteinél kimutatható, a természeti népek gondolkodására és világképére jellemző vallási cselekmények sorozata; a titkos erőket bizonyos, szigorúan rögzített szertartásokkal, illetve szabálykövető viselkedéssel igyekeztek szolgálatukba állítani.

Az emberáldozat élő ember rituális felajánlása valamely istenségnek, amelynek az az alapja, hogy az áldozat a kölcsönösségen alapszik. Tehát bármilyen áldozatbemutatás után az isten a neki tett szolgálatot viszonozni fogja.

Másvilág.

Vallási szempontból tökéletesnek tekintett, halála utána katolikus, illetve a görög keleti egyháztól szentnek nyilvánított.

Pl. tárgy, élelmiszer, állat, de akár ember rituális felajánlása valamely istenségnek, amelynek az az alapja, hogy az áldozat a kölcsönösségen alapszik. Tehát bármilyen áldozatbemutatás után az isten a neki tett szolgálatot viszonozni fogja.

Ismétlődő és kódolt, gyakran ünnepélyes aktusok együttese, ahol a beszéd, a taglejtések, a testhelyzetek mély szimbolikus jelentéssel bírnak; céljuk a szakrális lényekkel és hatalmakkal való kapcsolatba lépés; tágabb értelemben rítusnak neveznek minden sztereotip, ismétlődő magatartást (állatoknál csábítási, hódítási rítusok, területmegjelölés rítusai stb.).

(pentekoszté = ötvenedik; görög) Már a zsidó vallásban meglévő ünnep. Eredetileg zarándokünnep, amelyen Izrael minden fiának meg kellett jelennie Jahve színe előtt. Később aratási ünnepként is említik. Az első búzakéve felajánlásának ötvenedik napját ünnepelték vele. Aratásvégi, tehát örömünnep volt, amelyen hálát adtak Jahvénak a búzatermésért. A keresztény hagyomány szerint Jézus halála és feltámadása után az 1. pünkösd alkalmával Jeruzsálemben a tanítványok közösségére leszállt a Szentlélek. A keresztény hagyomány ennek emlékére a húsvét utáni 50. napon ünnepli pünkösdöt, amely a húsvéthoz kötöttsége miatt szintén mozgó ünnep.