Az államtanács tagja, általános politikai feladatokat lát el (háború és béke kérdése, diplomáciai tárgyalások, szövetségi kapcsolatok kialakítása) anélkül, hogy valamilyen konkrét (gazdasági, közigazgatási, igazságszolgáltatási) ügyben döntene, azaz nem irányít külön minisztériumot.

Egy államban a kormányzat, a hatóságok és a hivatali ügyintézés nyelve, vagyis a hivatalos nyelv.

A háború során felek beássák magukat, a nehéztüzérség és a gyalogság támadásai is csak minimális jelentőségűek a front mozdításában. Állóháború alakult ki pl. az I. világháború során, amikor 1914 szeptemberében a védekezésre berendezkedett francia csapatok megállítják a németeket a Marne folyónál.

VIII. Henrik alapította angol nemzeti egyház. Az 1534-ben kiadott Act of Supremacy (egyházfőségi rendelet) kimondta, hogy az "angliai egyház kizárólagos feje" a mindenkori angol király. Kezdetben az anglikanizmus egy szakadár katolikus mozgalom, hiszen szertartásaiban és felépítésében (püspöki, érseki rendszer, feje canterbury érsek) teljesen, de kezdetben tanrendszerében is római katolikus maradt. A protestáns eszmék csak nagyon lassan tudtak beszivárogni, így a 16-17. századi anglikán reformáció mintegy középútnak tekinthető a katolicizmus és a protestantizmus között.

Erőszakosan (fegyveres erővel) végrehajtott államterület-szerzés.

A judaizmussal, azaz a izraelita vallással szembenálló, vallási alapokon álló ideológia.

(1625-1659) tanár, teológiai, pedagógiai szakíró. Tudományos ismereteit Németalföldi egyetemeken szerezte, ezeket szerette volna megismertetni Erdélyben. Fő műve a Magyar Encyclopaedia, amelyben a tudományok rendszerezését Descartes elvei alapján végezte el.

A magyar szabadságharc bukása után 1849. október 6-án Aradon kivégzett honvéd főtisztek összefoglaló neve.

Az árszínvonal ugrásszerű emelkedése Európában a 16–17. században. Amerika és India felfedezése és gyarmatosítása után nagy tömegű nemesfém áramlott Európába. Az olcsó arany és ezüst beözönlése csökkentette a nemesfémpénz vásárlóerejét, és 200–300%-kal növelte az áruk árát. A mezőgazdasági árak nagyobb mértékben növekedtek, mint az iparcikkeké (iparolló). A kontinentális munkamegosztás miatt ez a változás Nyugat-Európát fokozottan iparcikktermelésre ösztönözte, és ez jelentős szerepet játszott a manufaktúrák létrejöttében. Az árforradalom általában megnehezítette a dolgozó tömegek helyzetét, mert a bérek emelkedése elmaradt az áraké mögött, összességében pedig Spanyolország gazdasági életét sújtotta a legerősebben.

Különböző, általában tömegigényeket kielégítő termékeket árusító hely. Más megfogalmazásban a kiskereskedelem nagyüzemi formája.

1837 és 1843 között megjelent magyar szépirodalmi és tudományos folyóirat, amely jelentős szerepet vállalt a reformkor liberális eszméinek terjesztésében. Szerkesztője volt Vörösmarty Mihály is.

Itt győzött Napóleon az ún. három császár csatájában 1805-ben. Az osztrák és az orosz uralkodó szövetsége felbomlott, Ausztria a vereség után békét kötött.

Gépkocsi. Belsőégésű motor segítségével hajtott, néhány ember szállítására alkalmas, közúton használható közlekedési eszköz. Az első olyan autó, amivel a tömegigényeket is ki lehetett elégíteni, a Ford gyárban készülő T-modell volt.

Olyan rendszer, amelyben a korlátlan hatalom egy személy (vagy egy zárt, kis létszámú csoport) kezében van, önkényuralom.

Saját törvényei szerint élhet akár egyén, közösség, állam. Az egyén autonómiájának része, hogy szabadságában és jogában áll a többi egyénnel szerződéses kapcsolatba lépni.

A 19. században az alkotmányos rendszerek és a polgári államok kialakulásának részeként merült fel az állam világiasodása, azaz laicizálása. E felfogás értelmében szét kell választani az állam és az egyházak működését, valamint minden vallásnak szabadon gyakorolhatónak kell lennie, híveik pedig egyenlő jogokkal bírnak.

A magyar szabadságharc bukása után kialakított kormányzati rendszer, amelynek vezetője a Habsburg Birodalom első polgári származású minisztere, Alexander Bach belügyminiszter lett 1859-ig. Az osztrák centralizáló, abszolutisztikus kormányzati szándékok végrehajtása mellett a korszakban megszületett az úrbérrendezés és a gazdaság modernizálásának első lépései is.

(1814-1876) Orosz származású anarchista forradalmár. A szabad spontaeitás híve volt, meghirdette a szent lázadást minden elnyomás és kizsákmányolás ellen, hiszen az államot és a vallást is az embert leigázó hatalmaknak tartotta. Ezzel együtt elutasította a szervezett munkáspártokat is, elvetette a munkásmozgalom egységes ideológiájának szükségességét, mert ezekben szintén a másként gondolkodók elnyomásának eszközét látta.

(1554-1594) A magyar nyelvű reneszánsz költészet meghatározó személyisége.

A politikai életben használt fogalom, amely a francia forradalom idejéből származik. Az 1789-es Alkotmányozó Nemzetgyűlésben az elnök baloldalán ült az ellenzék. A mai politikai életben a centrumtól való eltérést jelzi a fogalom, de koronként és országonkén eltér a tartalma.

(1763-1845) A felvilágosodás tanait ismerő költő a francia forradalom híve volt. Napóleon 1809-es magyaroknak szóló kiáltványát Batsányi fordította le, amikor a császár hadaival Bécsben tartózkodott. Nyíltan forradalmi nézetei miatt nem térhetett haza Magyarországra, az osztrák hatóságok Linzbe internálták.

1606. június 23-án jött létre Bécsben I. Rudolf és Bocskai István között. I. Rudolf elismerte a magyarországi rendek, a protestánsok szabad vallásgyakorlatát (kivéve a mezővárosokat és a falvakat). Kimondták, hogy Magyarországot saját törvényei szerint a nádor és a magyar tanács által kell kormányozni, a közhivatalokba csak magyarok nevezhetők ki. A király kötelezte magát, hogy a tizenötéves háború lezárásaként a törökkel is békét köt (zsitvatoroki béke). Partiumon kívül Bocskai birtokaként a fejedelemséghez csatolták Ugocsa, Bereg és Szatmár megyét, valamint Tokaj várát, a vele járó javadalmakkal együtt. A béke értelmében a Szent Koronát visszahozták Magyarországra.

Az 1877–78-i orosz–török háborút lezáró San Stefanó-i békében foglaltakat módosító kongresszus Anglia, az Osztrák–Magyar Monarchia, Franciaország, Németország, Olaszország, Oroszország, Törökország, Irán és a balkáni államok (nem teljes jogú tagként) részvételével. A nagyhatalmak fenyegető háborús készülődésének nyomására Oroszország lemondott a Törökország felett aratott győzelem számos lényeges eredményéről. Az 1878. júl. 13-án aláírt berlini szerződés értelmében Bulgáriát kétfelé osztották, déli része autonóm tartományként török fennhatóság alatt maradt, így egyrészt nem jött létre a "Nagy-Bulgária" (majd csak 1886-ban), ráadásul névlegesen a török szultántól is függött. Elismerték Szerbia, Románia, Montenegró függetlenségét, Ausztria–Magyarország szabad kezet kapott Bosznia–Hercegovina megszállására, és a Szerbia és Montenegró közötti szandzsák területét is megszállta azért, hogy a két szláv állam ne egyesülhessen. Oroszország megkapta Besszarábiát, Anglia Ciprust.

(immigráció) Egy adott személy korábbi lakhelyét elhagyva másik országban telepszik le. A betelepülés szabályozása, feltételeinek megállapítása a befogadó ország érdekei szerint történik. A török kiűzése után a pl. románok, szerbek betelepülése játszott jelentős szerepet.

A 18-19. századi Magyarországon a lovas útonállók, rabló bujdosók elnevezése. Híres magyar betyár volt pl. Rózsa Sándor és Sobri Jóska.

(1815-1898) német politikus, 1862-től 1890-ig porosz majd német kancellár. A német egység egyik vezéregyénisége. Vaskancellárnak is nevezték módszerei miatt. A Német Császárság 1871-es létrejötte után egy franciaellenes szövetségi rendszer létrehozásán fáradozott. Belső reformjai az ország gazdasági és katonai megerősítését, fejlesztését szolgálták. Szembekerült azonban az 1888-ban trónra kerülő új császárral, II. Vilmossal, aki 1890-ben menesztette.

(1557 - 1606) 1605-től Erdély és Magyarország fejedelme, az 1604 és 1606 között zajló, első Habsburg-ellenes felkelés vezetője. A katonai győzelmeket hozó felkelést lezáró bécsi békében jelentős engedményekre kényszerítette a Habsburgokat.

A 19. századi Magyarországon nem beszélhetünk egységes nemességről: 700 ezres tömegének nagy része – a legszegényebbek – egy-két telken maga gazdálkodó, vagy jobbágytelken ülő ún. bocskoros nemes volt. A 19. században a bocskoros nemesek nem érték el e kisnemesség, a hétszilvafások életszínvonalát sem. Nevüket az általuk is viselt, de a szegényparasztságra jellemző bocskorról kapták. A bocskoros nemesek életformája, műveltsége sem különbözött a parasztokétól. Előjogaikhoz görcsösen ragaszkodtak – hiszen ezen kívül mással nem rendelkeztek –, a nagybirtokosokkal pedig könnyen szembe lehetett fordítani őket. Ezen ellenszenv miatt vesztegették meg őket a reformkorban többször is, s így a reformok ellen foglaltak állást. Az 1832–1836-os országgyűlés határozatának értelmében elveszítették adómentességüket, s a 19. század folyamán nyomtalanul olvadtak fel a szegényparasztságban.

A feudális nagyúr, főnemes neve Oroszországban (és Romániában). A 10. századtól kezdve találkozhatunk a forrásokban az elnevezéssel. A 11–14. században közvetlenül a fejedelmektől függtek, és ezért érdekük volt a fejedelmi hatalom támogatása. A bojárokból alakult ki a fejedelmek tanácsadó testülete, a bojárduma. A megerősödő központi hatalom igyekezett őket háttérbe szorítani, s helyettük a katonai vagy hivatali szolgálatot teljesítő nemességre támaszkodott.

(1783 - 1830) katonatiszt, politikus. A spanyolok elleni latin-amerikai szabadságmozgalmak egyik kreol vezetője. Venezuela függetlenségét 1818-ban kiáltotta ki, de nem ezt az államot, hanem Bolíviát nevezték el róla.

A későbbi III. Napóleon gúnyneve.

(1535-1584) író, evangélikus prédikátor. Ő írta az első magyar nyelvű drámát, a Magyar Élektrát.

1773-ban Anglia a tea Amerikába való szállításának jogát átruházta a Kelet-indiai Társaságra, így a társaság olcsóbban is árusíthatta a termékeit, mint az amerikai kereskedők, sértve ezzel azok eredményességét. Amikor a társaság három hajója befutott Boston kikötőjébe, az amerikai patrióták nem engedték kikötni, majd az éjszaka kb. 150 indiánnak öltözött amerikai az összes, hajón talált teát a vízbe dobta. Anglia megtorlásként még több adót vetett ki az amerikaiakra.

(1463-1525) Frigyes bölcsessége - a kortársak szerint - nem éles eszében mutatkozott meg, hanem sokkal inkább a béketűrésében, békülékenységében. Olyan vezetõ volt, akinek az uralkodási ideje alatt a Szász választófejedelemség nem sodródott háborús hely

II. Rákóczi Ferenc 1703-as kiáltványa, amiben a felkeléshez való csatlakozásra szólított fel.

Török ill. erdélyi támogatással a Habsburgok ellen küzdő felkelők a 17. század utolsó évtizedeiben, 1679-től kurucoknak nevezik őket.

Állam a Balkán-félsziget délkeleti részén. I. Bajezid török szultán (1389-1402) hadai foglalták el, s ekkortól több mint négy évszázadon át török uralom alatt élt. A 19. században azonban meggyengült a Török Birodalom, valamint a bolgár nemzeti törekvéseket támogatta a Balkán térségében nagyobb befolyásra törekvő Orosz Birodalom. Bulgária északi része az 1878-as berlini kongresszus határozatai értelmében nyerte el függetlenségét, majd 1886-ban hozzácsatolták a déli területeket is (Nagy-Bulgária)

Egy politikailag igen sokszínű – republikánusokat és royalistákat, centralistákat és a föderatív berendezkedés híveit egyaránt tömörítő – titkos csoport Itáliában. Tagjainak fő célja az abszolutisztikus rendszerek megdöntése volt. Az alkotmányos, képviseleti rend kialakítására való törekvés egybeforrott az idegen hódítók elleni fellépéssel és az olasz egység megteremtésének vágyával is.

III. Károly 1731-es egyházpolitikai rendelete, amelynek értelmében a protestáns vallásúak számára a kijelölt helyeken engedélyezte hitük nyílt gyakorlását, de a katolikus egyházszervezet ellenőrzése alá utalta őket. A rendelet értelmében a katolikus ünnepeket külsőleg mindenkinek meg kellett tartania, minden céhnek részt kellett vennie a katolikus egyházi körmenetekben, a hivatalnokok számára pedig előírta az ún. dekretális eskü letételét (Szűz Máriára és a szentekre kellett fogadalmat tenni).

Az 1849 márciusában kiadott olmützi alkotmányban rögzített, a központosított hatalomgyakorlás híveinek elképzeléseit tükröző állásfoglalás az 1848-49-es magyar szabadságharc bukása után.

A zsidóság nemzeti önrendelkezését követelő mozgalom ill. ennek ideológiája. A mozgalmat 1897-ben avval a céllal alapította Theodore Herzl, hogy az ókori Izrael területén létrehozzák az új zsidó államot. A cél érdekében szorgalmazták a zsidóknak a térségbe való beköltözését is.

Szabad egyének, önkéntes társulási formák alkotta társadalom, amely az állammal együtt, de attól függetlenül vesz részt a politikai rendszer működtetésében. Kialakulása a természetjog és a társadalmi szerződés felvilágosodáskori társadalomfelfogására vezethető vissza.

Franciaország polgári (magánjogi) törvénykönyve. Megalkotása Napóleon nevéhez fűződik. Felszámolta a rendi kiváltságokat, és hűbéri megkötések helyébe a polgári magántulajdont tette a jogrendszer alapjává.

1526-ban a páviai vereség után a fogságba esett I. Ferenc francia király Madridban békét kötött V. Károly német-római császárral. Kiszabadulása után I. Ferenc a békeszerződést érvénytelennek nyilvánította, és 1526 májusában megkötötte a Habsburg-ellenes ún. cognaci ligát. Ennek tagjai VII. Kelemen pápa, Velence, Milánó, de az angol király, VIII. Henrik is közeledett a ligához. Az V. Károly elleni demonstratív fellépés végül 1526–1559-ig tartó háborúhoz vezetett, s a Cateau-Cambrésis-ben megkötött békével zárult.

Eredeti írásmóddal: Cortés.(1485-1547) Spanyol conquistador, aki megdöntötte az azték birodalmat, egyúttal elfoglalta Mexikó területét.

(1599 – 1658) Angol politikus. Az angol forradalom idején az independensek vezetője, belőlük megszervezte a hadseregét, az ún. vasbordájúakat. A király legyőzése és kivégzése után lordprotektorként diktatórikus hatalmat épített ki, amit haláláig fenn is tartott.

Olyan társadalmi szerkezet, amelyből valamely társadalmi réteg hiányzik. Jellemzően csonka társadalomban éltek Magyarországon a nemzetiségek, hiszen a vezető réteget magyarok alkották. (A horvátok kivételt jelentettek, az ő társadalmuk teljes.)

Város a Tiszántúl északi részén, Hajdú-Bihar megye székhelye. 1848 december végén az OHB és az országgyűlés a fővárosból Debrecenbe költözött a Habsburg csapatok előrenyomulása miatt. Itt mondtak ki 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.

Követség, küldöttség. Olyan csoport, amelynek valamely hivatalos szervtől meghatalmazása van arra, hogy annak érdekeit értekezleteken képviselje. Az 1867. évi kiegyezési törvény értelmében az osztrák és a magyar parlament tagjaiból a közös ügyek ellenőrzésére választott 60-60 fős küldöttségek elnevezése.

1690-ben kiadott (1691-ben megerősített) rendelet, amelyben I. Lipót Erdély jogállását és belpolitikai rendszerét rögzítette. A rendi önkormányzatot nem szüntette meg, de a fejedelem helyett a bécsi udvari kancellária felügyelete alá tartozó gubernium (helytartótanács) vette át a kormányzást. Erdély élén az uralkodó által kinevezett gubernátor (főkormányzó) állt.

Általános értelemben intézmény vagy szervezet élén álló irányító, igazgató testület. Franciaországban 1795 októberétől 1799 novemberéig terjedő időszakban az államfői és végrehajtó hatalmat egy Direktóriumnak nevezett öt tagú testület gyakorolta.

(1859-1935) Francia katonatiszt, aki elzászi zsidó családból származott. 1894-ben tartóztatták le, és azzal vádolták, hogy a párizsi német attasénak információt szolgáltatott ki a legmodernebb francia tüzérségi eszközökről. Dreyfust megfosztották katonai rangjától és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a hírhedt Ördög-szigeten. 1899-ben újratárgyalták az ügyét, ekkor enyhítették a büntetést, majd az 1906-os Legfelsőbb Bírósági ítélet végképp semmisnek nyilvánította a vádakat. Jogi szakvélemények szerint Dreyfus elítélésében az antiszemitizmus is indíték volt. Ez az ügy lehetővé tette, hogy a francia tisztikar a per következtében felerősödő németellenes hangulatot kihasználva saját politikai befolyását növelje.

Jogi értelemben két egyenrangú, önálló állam szövetsége, ahol az államfő személye azonos. Konkrétan Ausztria és Magyarország 1867–1918 közötti közjogi kapcsolatának megjelölésére használt kifejezés.

Névtelenül megjelent politikai röpirat, amit Széchenyi István 1859-ben írt az 1857-ben kiadott, és a Bach-rendszert dicsőítő Rückblick c. kiadványra adott válaszul. Széchenyi maró gúnnyal és szellemes szójátékok segítségével kíméletlenül pellengérre állította és nevetségessé tette Bach politikáját és személyét.

Választási megbízott az államfő vagy felsőházi választások alkalmával ún. közvetett választást alkalmazó demokráciákban. A választópolgár az elektorra szavaz, így az válik jogosulttá a tényleges választásra.

Általános fizikai fogalom elektromos töltések jelenlétéhez, mozgásához, hatásaihoz kapcsolódó jelenségek leírására.

A katolikus egyház belső megreformálására tett korábbi próbálkozások nem jártak sikerrel, de a reformáció gyors terjedése elodázhatatlanná tette a változtatásokat. A katolicizmus még fontos pozíciókat tartott meg, Németország egyes részeiben, Itáliában, Spanyolországban és Franciaországban továbbra is uralkodó vallás maradt. Így a katolikus egyház újraszervezhette erőit, hogy a protestánsoknak ellenállhasson, és megkísérelje a hit tisztaságának helyreállítását, és az elveszett hatalom visszaszerzését. A folyamat elindítója a tridenti zsinat (1545–1563) volt, melyen a protestánsok nem vettek részt. Sikerét nagyban előremozdította az 1540-ben létrehozott Jézus Társasága, vagyis a jezsuita rend. Terjedését segítette elő az ekkor kialakuló barokk stílus is.

A magyarországi reformellenzék különböző irányzatait egyesítő politikai csoportosulás, melynek előzménye a reformkor ellenzéket tömörítő Ellenzéki Kör. A Párt létrejöttét 1847. március 15-én jelentették be, elnöke gróf Batthyány Lajos lett, programját az Ellenzéki Nyilatkozat tartalmazta.

Az Amerikai Egyesült Államok állam- és kormányfője, s mivel egyben a hadsereg főparancsnoka is, ezért rendkívül széles, de az Alkotmány által körülhatárolt felhatalmazással bír. Az elnök a végrehajtó hatalom irányítója, ő alakít kormányt, a törvényhozással szemben azonban van vétójoga. A szenátus beleegyezésével és felhatalmazásával köthet szerződéseket, nevezheti ki a szövetségi hivatalnokokat, nagyköveteket és bírókat, beleértve a Legfelsőbb Bíróság tagjait is.

Az Andrássy-kormány 1867. március 17-i ülésén egy titkos szabályzatban kötelezőnek fogadta el magára nézve – és ez aztán a dualizmus minden kormányára vonatkozott –, hogy az összes országgyűlési előterjesztést, törvényjavaslatot előzetesen bemutatják az uralkodónak jóváhagyásra. Az előszentesítési jog következetes betartása feleslegessé tette a vétójog alkalmazását, így sem a kiegyezési törvényekben, sem a későbbi időszakban nem merült fel az uralkodói vétójog bevezetésének szükségessége.

(1820-1895) Német teoretikus, a tudományos szocializmus egyik alapítója. Marx-szal közös munkáikban megfogalmazták pl. az osztályharc, a proletárdiktatúra, a történelmi materializmus alaptételeit. Több történelmi tárgyú írást készített. Részt vett az I. és a II. Internacionálé munkájában, s ezeken keresztül a nemzetközi munkásmozgalom szervezésében.

Az 1830-as években a magyar társadalom és gazdaság megújításának hívei nem kirekeszteni, hanem küzdelmükbe bevonni, szövetségesül megnyerni akarták a velük ellentétes érdekű, robotoló jobbágytömegeket. A magyar nemesség haladó képviselői felismerték, hogy az 1831-es kolerafelkeléshez hasonló esemény elkerülésének egyetlen lehetséges módja a jogok (mindenekelőtt a birtokbírhatás jogának) kiterjesztése, a nemesség közösségét pedig fel kell váltania a nemzet közösségének.

Erdély 1541 előtt sosem volt önálló, létrejöttét a történelmi körülmények, (a török és a Habsburg hódítás) kényszerítették ki a megalakítását. Megszervezése Fráter György nevéhez fűződik és a rendi ellenállás (lásd Bocskai-szabadságharc) számára a magyar törekvések támogatását és az önálló államiság lehetőségét tartotta fenn. A magyar, székely, német, román lakosság vallás terén is erősen megosztott volt (katolikus, evangélikus, református, unitárius, görögkeleti). A magyar vármegyék, a székely és a szász székek alkották politikailag a "három nemzet"-et, bár rendi szervezetük élesen elütött egymástól. Az 1541 után születőben levő új állam külpolitikailag nem volt független, hűbérurának ismerte el a szultánt, akinek adót fizetett. A szultán erősítette meg hivatalában a rendek által választott fejedelmet, a belpolitikába azonban a Porta nem szólt bele. 1690-ben került Habsburg ellenőrzés alá, s a Diploma Leopoldinum értelmében nem egyesítették újra Magyarországgal.

Az 1783-tól független államként működő Amerikai Egyesült Államok nem volt egységes. A Virginiától északra fekvő államok (Észak) az ipari gazdálkodásban érdekeltek, míg Virginia és a tőle délre fekvő államok (Dél) ültetvényes, rabszolgatartó gazdálkodást folytattak. Az északi iparvállalatok vámokkal védték a belső piacot, így akartak megszabadulni az európai versenytársak termékeitől. A déli államok azonban fenn akarták tartani a gazdasági kapcsolatot európai piacaikkal, így a két térség között kiéleződött a konfliktus. Az északi abolicionista mozgalom megerősödése mellett ez a gazdasági érdekkülönbség vezetett az 1861-1865 között zajlódó és Észak győzelmével végződő polgárháborúhoz.

A Baltikum birtoklásáért folyó svéd-orosz háború 1700 és 1721 között. I. Nagy Péter orosz cár a szászokkal és dánokkal szövetséget kötve tengeri kikötőt és a nyugati kereskedelembe való bekapcsolódás biztosítását várta ettől a területszerzéstől, s ez Szentpétervár megalapításával be is következett. Az északi háborúval párhuzamosan zajlottak a lengyel trónért vívott harcok, amelyekbe mind I. Péter, mind XII. Károly svéd király bekapcsolódott saját országa érdekeit képviselve. A háború orosz győzelemmel zárult.

A történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel és kultúrával, hagyományokkal rendelkező népesség. A kisebb létszámú, zártabb etnikumok az etnikai csoportok, míg a nagyobb embertömeget képviselő, kiterjedtebb földrajzi területeken élő etnikumok a nemzetek. A kisebbségben élő etnikumokat nemzetiségeknek nevezik.

1848. február 22-24 között Lajos Fülöp francia király hatalmát megdöntő forradalom Párizsban. A forradalom következtében kiáltják ki a második francia köztársaságot.

1861. február 26-án adta ki Ferenc József. A Pátens az Októberi Diploma értelmében létrehozott birodalmi tanácsot korlátozott jogkörű törvényhozó testületté alakította, amit a magyarok elutasítottak centralizációs jellege és a magyarok értelmezésében számukra arányosan kis képviseletet biztosító volta miatt. Az uralkodó korlátlan joga maradt a külügy és a hadügy irányítása és a fegyveres erők feletti felügyelet is. A birodalmi tanács hatáskörébe azok az ügyek tartoztak volna, melyeket az Októberi Diploma nem nyilvánított tartományi feladatnak. Az 1861-ben összehívott magyar országgyűlés visszautasította az összbirodalmi alkotmányt, mire Ferenc József feloszlatta az országgyűlést.

Lengyelország orosz ellenőrzés alá tartozó részén az 1860-as évekre kialakult két politikai csoport közül a mérsékeltebb. Bázisa a birtokos nemesség, akik ragaszkodtak nemesi előjogaikhoz és az 1831-es felkelés előtti autonómia visszaállítását tűzték ki célul.

Az 1861. évi magyar országgyűlésen szerveződő politikai erő, vezetője Deák Ferenc volt. Elutasította mind az Októberi diplomát, mind a Februári pátenst, ám ezt feliratban javasolta közölni az uralkodóval, ami azt jelentette, hogy elismerik a Pragmatica Sanctio érvényességét, ezáltal Ferenc Józsefet törvényes magyar királynak.

Lincoln egyik rendelete, amelynek értelmében az 1863. január 1-jétől a lázadó ültetvényesek kezén levő rabszolgák "mindörökre szabadok". A nyilatkozat tehát nem szabadított fel minden rabszolgát, csak a lázadónak minősített ültetvényesekét.

Más néven: Felső-Magyarországi Fejedelemség. 1682-ben jött létre az erdélyi határtól a Garam folyóig húzódó területen Thököly Imre vezetésével és a török támogatásával. Thököly lépését az tette lehetővé, hogy amikor elvette Zrínyi Ilonát, I. Rákóczi Ferenc özvegyét, akkor az így megszerzett óriási birtokok növelték anyagi lehetőségeit, másrészt pedig Kassa elfoglalásával ellenőrzése alá vonta a Felvidék kormányszervét, a szepesi kamarát. Bár a szultán évi 40 ezer tallér adó fejében királyi címet adott neki, Thököly azonban csak a Felső-Magyarország fejedelme címet használta. A Fejedelemség 1685-ig állt fenn, ekkor a török ellen folytatott hadműveletek sikerei következtében összeomlott.

Az elnevezés a fiziokratáktól származik, és az abszolutizmus egy sajátos válfaját jelöli. A 18. században néhány közép- és kelet-európai uralkodó (pl. II. Frigyes, II. József) a felvilágosodás tanait is felhasználó, polgári jellegű reformokat vezetett be alapjaiban feudális jelleget megőrző országában. Céljuk a hatalmi rendszer megváltoztatása nélküli modernizáció, a nyugathoz való felzárkózás volt. Az oktatás fejlesztése, a vallási türelem, a merkantilista gazdaságpolitika, az adókedvezmények, a jobbágyrendeletek valóban hozzájárultak országuk gazdasági és társadalmi fejlődéséhez.

Társadalmi mozgalom, amely a nők hátrányos megkülönböztetése ellen, valamint a jogegyenlőségért és szexuális szabadságukért küzd.

Audiovizuális mozgókép. 1895-ben szabadalmaztatták Franciaországban a kinematográfot, amit a Lumière fivérek találtak fel, ezzel kezdetét vette a némafilmek gyártása. 1917-ben az USA-ban került sor az első valóban színes film bemutatására. Az első hangosfilmet pedig Berlinben vetítették le 1922-ben.

A hagyományos és népi kultúra. Megjelenési formája lehet pl. a nyelv, az irodalom, a zene, a tánc, a kézművesség, a szokások stb.

A nemesség legfelső rétege, amely részben kiváltságaival, részben vagyonával különül el a köznemességtől. Az örökletes főnemesi címek (báró, gróf, herceg) adományozása a 16. századtól vált szokássá Magyarországon.

A francia nemzeti egyház, amelyet I. Ferenc nyomására a pápa 1516-ban szentesített. A Franciaországban befizetett egyházi adók közül csak a püspökségek és az apátságok éves jövedelme illette meg a Szentszéket, de ez a változás nem érintette a pápai hatalom elismerését. Később XIV. Lajos igényt tartott már arra is, hogy országa főpapjait ő nevezhesse ki, s ezzel bár nem tagadta meg a pápai főséget, azt mindenképp biztosítani akarta, hogy országa főpapjai ne forduljanak vele szembe. XIV. Lajos ezzel gyakorlatilag önmagát nyilvánította a nemzeti egyház fejének, a pápai szék hatáskörét a teológiai kérdések tisztázására akarta korlátozni Törekvései nem hozták meg a várt eredményeket.

(1460 k. - 1524) Portugál tengerész, felfedező. Afrika megkerülésével próbált meg eljutni Indiába, ami 1498-ban a Jóreménység fokának megkerülésével sikerült is neki.

(1807-1882) Olasz katona, politikus. Az Ifjú Olaszország nevű szervezet tagja lett 1833-ban, céljuk egy köztársasági álllamformájú olasz egység megteremtése volt. A szárd kormány Garibaldit halálra ítélte, aki az ítélet elől Franciaországba menekült, majd élt és harcolt Tuniszban és Dél-Amerikában is. 1848-ban csatlakozott a szabadságharcosokhoz, de a mozgalom bukása után megint menekülnie kellett. 1859-ben csatlakozott a piemontiakhoz a Habsburgok elleni harcokban. Amikor a franciák a villafrancai békében kiegyeztek a Habsburgokkal, akkor úgy döntött, saját csapataival megpróbálja megdönteni a Nápoly-Szicíliai Királyságot. Sikerei ellenére elismerte I. Viktor Emanuel királyságát. Felismerte, hogy bár az olasz egység kialakulóban van, nincs lehetőség a régi álom, a köztársaság megvalósítására.

A termelésnek, a forgalomnak és a fogyasztásnak zavaraiból keletkező gazdasági krízis, amely mindig értékek megsemmisítését vonja maga után. Ilyenkor a pénzügyi folyamatok tartósan és jelentősen elszakadnak a reálfolyamatoktól, illetve a kereslet és a kínálat egyensúlya hosszabb idő után sem állítható helyre. Ezt kiegészítheti a társadalmi válság pedig a politikai és a gazdasági válság összhatásának a következménye. A politikai válság akkor következik be, ha a valóság összeütközésbe kerül a várakozásokkal, a gazdasági krízis hatására pedig az állampolgárok többségének megélhetése bizonytalan vagy veszélybe kerül, ráadásul a jövő is kiszámíthatatlanná válik.

Elnémetesítés. Az a törekvés, amikor a nem német (germán) néphez, kultúrához tartozókat asszimilálni akarják.

Az 1789-ben kitört francia forradalom idején a köztársaságpárti iparos és kereskedő polgárság érdekeit képviselő párt valamint a párizsi liberális értelmiség tagjainak elnevezése. Elnevezésüket Gironde megyéről kapták, ahonnan vezetőik (pl. J.P. Brissot) származott. A forradalom első szakaszában az abszolutizmus ellen léptek fel, a Törvényhozó Gyűlésben a feuillantistákkal szemben még a néppel való szövetség fenntartásáért és a forradalom továbbfejlesztéséért álltak ki. Később azonban a forradalom radikalizálódásának a megállítására törekedve, egyre élesebb ellentétbe kerültek a jakobinusokkal. Szorgalmazták a pillnitzi koalíció elleni háborút. Hittek a francia felvilágosodás eszméiben, a francia forradalom alkotásainak egyetemességében, s hittek a forradalom "exportjának" hasznosságában. A királyság felszámolása után (1793) be akarták fejezni a forradalmat. Vezetőik többségét a jakobinusok kivégezték.

A 17. században jött létre ez az egyházi közösség, aminek tagjai elismerik a pápa egyházfőségét, a katolikus hittételeket, de a keleti liturgia szerint bonyolítják a szertartásokat. Az unitus egyház legtöbb híve Ukrajnában és Románia területén él.

(1822-1885 ) Amerikai tábornok. 1861-ben, az amerikai polgárháború kitörésekor azonnal csatlakozott az északi csapatokhoz, s már 1862 elején ő aratta az első stratégiai fontosságú északi győzelmet. Ő felügyelte a hadsereg háború utáni újjászervezését, és 1868-ban a republikánus párt jelöltjeként elnökké választották, két cikluson keresztül töltötte be ezt a tisztséget.

Fráter György 1541 októberében, Buda török kézre kerülése után követeket küldött Habsburg Ferdinándhoz, majd december 29-én egyezséget kötöttek, aminek értelmében, ha Ferdinánd visszafoglalja Budát, átadják neki János Zsigmond országrészét, s ezzel Magyarország nagy része egy király uralma alá kerül. Az egyezség tartalmazta azt is, hogy Izabella átadja fia országrészével együtt a Szent Koronát is. A megegyezést követő katonai fellépés kudarcot vallott, így Fráter György megkezdte hatalma kiépítését Erdélyben.

Rákóczi ebben az 1703-ban kiadott pátensben megtiltotta a harcra készülő parasztságnak, hogy a nemesség, vagy kastélyaik ellen forduljon, s ezzel a nemesség zömét is maga mellé tudta állítani.

Gazdasági fellendülés, amit a háború következtében megfigyelhető keresletnövekedés ösztönöz.

A Habsburg-ház kezén levő államok összessége 1273, azaz Habsburg Rudolf trónra kerülése és 1867, azaz az Osztrák-Magyar Monarchia (vagy Ausztria-Magyarország) létrejötte között. V. Károly 1556-os lemondásával végleg különvált a Spanyol-Habsburg Birodalom és a dunai Habsburg Birodalom, s egyesítésükre annak ellenére sem került sor, hogy a rokonházasságok segítségével erre igyekeztek a lehetőséget megtartani.

A "magyar" Jagelló- és Habsburg-ház között 1506-ban született családi-örökösödési szerződés, aminek értelmében Habsburg Ferdinánd feleségül veszi Jagelló Annát, II. Ulászló lányát, és II. Ulászló esetleg születendő fia (a későbbi II. Jagelló Lajos) pedig Ferdinánd húgát, Habsburg Máriát. Kimondták azt is, hogy az egyik dinasztia kihalása esetén a másikra szállnak annak országai. A szerződés megerősítésére 1515-ben megtörtént a házasságkötés is. Erre a szerződésre hivatkozva tartott igényt a magyar trónra Habsburg Ferdinánd 1526-ban.

(1750-1795): jogtudós, a magyar jakobinusok egyik vezetője. Nem nemesi, protestáns értelmiségi családból származott, jogi tanulmányait Pozsonyban folytatta. Ügyvédi diplomát szerzett, megyei hivatalnok, újságíró, majd titkárként dolgozott több arisztokrata főúrnál, köztük Széchényi Ferenc grófnál is. Csatlakozott a szabadkőművesekhez, majd a magyar jozefinisták egyik meghatározó alakja lett. Nyomon követte a francia forradalom eseményeit, annak is radikálisabb áramlataival értett egyet. 1794 tavaszán Martinovics bevonta a jakobinus mozgalomba mint a Szabadság és Egyenlőség Társasága egyik igazgatóját. A mozgalom lelepleződése következtében 1795. április 27-én ítélték halálra.

1618 és 1648 között zajló nagy európai háború, amely eredetileg a protestáns hatalmak és a Habsburgok vezette katolikus hatalmak között tört ki. 1635-től a katolikus Franciaország is csatlakozott a Habsburgok elleni harchoz. A háború a Habsburgok vereségével végződött.

Az 1861. évi magyar országgyűlésen létrejött politikai csoport, vezetője Teleki László és Tisza Kálmán volt. Az uralkodó által az országgyűlés elé terjesztett Októberi Diplomát és a Februári Pátenst határozat formájában kívánták elutasítani, mert nem ismerték el Ferenc József uralkodásának jogszerű voltát.

A Habsburg Birodalom déli és keleti határán a török támadások kivédésére létesített övezet, ami a török kiűzése után önálló katonai szervezetként működött közvetlenül az Udvari Haditanács irányítása alatt. A határőrszolgálatot teljesítők földet és adókedvezményeket kaptak, s a feladat ellátására jelentős horvát és szerb lakosságot telepített erre a területre a bécsi udvar a 18. század elején.

(1786–1853) osztrák táborszernagy, akinek jelentős szerepe volt az 1848-49-es itáliai forradalmak leverésében, majd 1849 májusában lett a magyarországi csapatok fővezére, Magyarország teljhatalmú katonai parancsnoka. Az ő feladata volt a szabadságharc bukása utn megtorlás lebonyolítása.

A vármegyei közigazgatás költségeit fedező adó a középkorban és az újkorban Magyarországon.

(1490(?)-1574) Író, költő, vállalkozó polgár Kolozsvárott. Művelt humanista, aki mint író, nyomdász és könyvkiadó, felismeri az egységes és következetes helyesírás fontosságát: elkészíti az első magyar helyesírási szótárt. Először az evangélikus közösség tagja lett, majd az antitrinitáriusokat támogatta a hitvitákban.

Teljes nevén Magyar Királyi Helytartótanács. Magyarország legfőbb kormányszerve 1723–1848, ill. 1861–1867 között. Élén a nádor állt (vagy annak hiányában a helytartó). Testületi hatásköre nem terjedt ki Erdélyre, a temesi bánságra és a Határőrvidékre. A Bécsben székelő Habsburg uralkodó Magyarországon a végrehajtó hatalmát a Helytartótanácson keresztül gyakorolta. A Helytartótanács közvetítette a királyi rendeleteket a nemesi vármegyékhez és a szabad királyi városokhoz. A királyi kancellária útján érintkezett a királlyal. A pénzügyek és az igazságszolgáltatás kivételével a belső igazgatás és kormányzás jogkörét képviselte, így a Helytartótanács foglalkozott egyházpolitikai, kulturális, egészségügyi, oktatáspolitikai ügyekkel. A rendeletek végrehajtása időnként problémákba ütközött, ugyanis a Helytartótanácsnak nem volt rendfenntartó testülete (rendőrsége vagy katonasága). 1848-ban a független felelős magyar minisztérium felállításával megszűnt, de az abszolutizmus 1861-ben visszaállította. Véglegesen a kiegyezés (1867) szüntette meg.

Egy személy vagy testület fizetőképességébe és fizetési készségébe vetett bizalmon alapul, ami miatt egy bank vagy magánszemély pénzt kölcsönöz későbbi visszafizetésre, kamat fejében. A hiteleket vagy lejáratkor egy összegben vagy törlesztő részletekben kell visszafizetni. A hitel visszafizetésének biztosítékaként rendszerint valamilyen fedezetet vagy kezest szoktak kérni a hitelt felvevőtől.

Magyarországnak 1541 és 1699 között a törökök kezén lévő középső részét hívták így. Területe állandóan változott az épp aktuális politikai és katonai erőviszonyoknak megfelelően, ezért pontos határa sohasem jelölték ki. Élén a budai pasa állt.

A 16. század második felétől a franciaországi kálvinisták elnevezése, főként a dél-franciaországi városokban terjedt el.

Területelvű közösségfogalom, az ország lakói identitásukat nem etnikai vagy nyelvi alapon határozták meg. A 18-19. század fordulójáig, a nacionalizmusok megjelenéséig a magyarországi lakosok számára az a körülmény, hogy hol laknak, fontosabb eleme az összetartozásnak, mint az, hogy melyik népcsoporthoz tartoznak. Ebben az esetben természetes dolognak számított a többnyelvűség, a nyelvi megosztottságot pedig a latin segítségével lehetett áthidalni.

Más néven felségárulási perek, amelyeket I. Rudolf kezdeményezett magyar főurak ellen a tizenötéves háború végén. Az - egyébként törvénytelenül - elítélteket fő- és jószágvesztésre ítélték. Ilyen pert indítottak Bocskai István ellen is.

1526 és 1564 között magyar király, de cseh király és német-római császár is volt. A mohácsi csatavesztés után a Habsburg-Jagello házassági szerződésre hivatkozva koronáztatta meg magát magyar királlyá. Szapolyai Jánossal folytatott hatalmi harot, amit a váradi béke volt hivatott lezárni. Szapolyai azonban a békében foglaltak ellenére a fiára hagyta a magyar királyi címet, ezért I. Ferdinánd 1541-ben el akarta foglalni Budát. Ezt a kis király védelmében felvonuló török akadályizta meg, s ezel a hadmozdulattal 3 részre szakadt Magyarország.

1848-1916 között osztrák császár és magyar király. 1848 decemberében, V. Ferdinánd lemondatása után lépett a trónra, és mindjárt uralkodása kezdetén a magyar szabadságharccal kellett megküzdenie. A szabadságharc bukása után abszolutista államirányítás jellemezte uralkodását. Elsősorban külpolitikai okokból az osztrák-magyar viszony újraszabályozását kívánta elérni, ami végül az 1867-es kiegyezésben valósult meg. Ekkor koronázták meg hivatalosan is magyar királlyá. A dulaizmus időszaka jelentős gazdasági fejlődést hozott Magyarországon, ezért Ferenc József népszerűsége töretlenül nőtt az 1849-es véres konfliktusok ellenére is. Az ő uralkodása alatt lépett be az OMM az I. világháborúba.

1576 és 1612 között német-római császár és 1608-ig magyar király. A tizenötéves háború idején nem tudta a törököt legyőzni, ráadásul ezalatt szembekerült abszolutisztikus politikája miatt a magyar rendekkel is. Intézkedései (pl. felségsértési perek) vezettek a Bocskai István vezette felkeléshez (1605-1606). Az ellenreformáció híveként is konfliktusba került a többségében református magyar nemességgel. A magyar trónról öccse, II. Mátyás javára lemondatták.

1801 és 1825 között orosz cár. Uralkodása kezdetén napoleoni terjeszkedést próbálta megállítani a koalícióhoz való csatlakozással, de ez csak Napóleon oroszországi hadjárata után következett be. A Szent Szövetség alapítója, célja a forradalmak megakadályozása és a feudális dinasztiák hatalmának megőrzése volt.

1515-1547 között francia király. V. Károly ellen folytatott háborúival meg akarta akadályozni a Habsburg hatalmi túlsúly kialakítását, hiszen a spanyol és a német-római császári cím egy kézben való egyesítése Franciaország bekerítését jelentette. Ő kezdeményezésére jött létre 1526-ban a Habsburg-ellenes cognaci liga. V. Károllyal vívott háborúi változó sikerrel zajlottak, de végül Franciaország vereségével végződtek. Ennek ellenére uralkodása a kora újkori Franciaország fénykora.

Történelem kapcsán valamely társadalmi csoporthoz, nemzethez való tartozás.

1516 -1526 között magyar király. Jagello családból származó uralkodó irányítása alatt már nem tudott ellenállni a török hódításnak a meggyengült gazdaságú ország. A mohácsi csatában életét veszítette.

1855 és 1881 között Oroszország cárja, a Romanov-dinasztia tagja. Apja halála után a krími háború gyors lezárásával próbálta országát a még nagyobb kudarctól megóvni. A háború során kiderült, hogy szükség van az ország modernizálására, ezért pl. 1861-ben elrendelte a korlátozott jobbágyfelszabadítást. A Balkán irányában igyekezett érdekszféráját kiterjeszteni, s bár az orosz-török háborúban győzelmet aratott, az európai hatalmak egyensúlypolitikája miatt nem tudta ezt a helyzetet teljesen kihasználni. Egy narodnyik szervezet merényleteket szervezett ellene, s 1881-ben meggyilkolták.

1711- 1740 között magyar király és német-római császár. A Rákóczi-szabadságharc bukása és a spanyol területek elvesztése után ő szervezi meg a Birodalom új közigazgatási rendszerét, elismeri a magyar rendek jogait. Elfogadtatja a Pragmatica Sanctiot, amivel biztosította a Habsurgok leányágának öröklési jogát.

Az angol puritanizmus radikális szárnya. Az angol polgári forradalom idején, a parlamenten belül kialakult a presbiteriánusokkal szemben álló párt, amely a polgárság és az újnemesség középső rétegeinek érdekeit képviselte. Vezetőjük Oliver Cromwell volt. Az independensek minden egyházi közösségtől függetlenek voltak, eltörölték a presbitérium és a zsinat intézményét is. (Az egyházközösségek közügyeit a Londonban ülésező Kongregáció vitatta meg, ahol minden közösséget A polgárháború kezdetéig a presbiteriánusokkal közösen léptek fel az abszolutizmus rendszerével, s az azt támogató anglikán egyházzal szemben. A polgárháború kitörése után azonban fokozatosan magukhoz ragadták a kezdeményezést, s a levellerekkel összefogva kivívták a győzelmet.

XIII. majd XIV. Lajos francia király uralkodása alatt működő hivatali rendszer, az abszolút királyi hatalom akaratának, rendeleteinek helyi végrehajtója, teljhatalmú tisztviselő.

Palermoban felkelés tör ki a Bourbon-uralom ellen 1848. január 12-én, mely aztán átterjed több városra. A déli forradalmak hírére nagy tüntetések törtek ki Közép- és Észak-Itáliában is. Ezek hatására Piemontban Károly Albert február 8-án elfogadta az alkotmányt, melyet 1848. március 4-én hirdettek ki. Március 18-án Milánó népe megtámadta a város osztrák helyőrségét és kiűzte őket Milánóból. Milánót követte a felkelésben Lombardia, Velence, a pármai és a modenai hercegségek városai. 1848 március 22-én a Velencei Szent Márk téren kihirdették az osztrák uralom bukását és a köztársaságot. A földkérdés megoldatlansága miatt a parasztok érdektelenné váltak a küzdelem folytatásában és az egységes vezetés hiányában a kezdeti sikerek ellenére, a forradalmakat 1849 nyarára leverték az osztrák és francia csapatok.

(1533/1547-1584) 1533-tól a Moszkvai Nagyfejedelemség és ezzel Oroszország ura, 1547-ben koronázták cárrá. A Rurik-dinasztia tagja. Mellékneve: Rettenetes vagy Rettegett utal arra, hogy hatalmát kíméletlen módszerekkel tartotta fenn. Állama irányítását centralizálta, despotikus rendszere a bojárokkal szemben a kisnemességre támaszkodott (opricsnyina). A tatároktól jelentős területeket szerzett, a Baltikumért vívott harcban azonban alulmaradt Báthori István lengyel királlyal szemben.

1846 és 1878 között római pápa. Az 1848-as forradalmak elől elmenekülő pápa a későbbiekben sem támogatta azokat a politikai reformokat, amelyek egyrészt Itália államainak demokratikusabbá tételét, másrészt az olasz egységet mozdították volna elő. 1870-ig francia katonák védelmét élvezte, majd amikor az olasz királyi hadsereg megszállta Rómát, akkor a Vatikánba vonult vissza. Nem ismerte el az Olasz Királyságot. Az ő nevéhez kapcsolódik az I. vatikáni zsinat összehívása, ahol kimondták a pápai csalhatatlanság elvét. 2000-ben avatta boldoggá II. János Pál pápa.

A nagy francia forradalom idején a középpolgárság radikálisabb tagjait és a kispolgárságot képviselő Jakobinus Klub tagjai, a jakobinus diktatúra vezetői. A klub a dominikánusok Szent Jakabról elnevezett templomának egyik helységben tartotta üléseit. 1792 októberében szakadásra került sor a girondistákkal, akiknek kiválása után lett általánossá a jakobinus megjelölés a klubban maradt radikális elemek (M. Robespierre, J. P. Marat, G. J. Danton, A. L. Saint-Just és mások) megjelölésére, akik azután 1793-ban döntő szerepet játszottak a forradalmi tömegmozgalom szervezésében, a girondisták megbuktatásában, és a jakobinus diktatúra megteremtésében. 1793 végén soraikban három egymással éles ellentétben álló csoport alakult ki: az héberisták, a dantonisták és Robespierre csoportja. Ez utóbbi 1794 elején leszámolt ellenfeleivel, ezzel a lépéssel azonban erősen meggyengült a jakobinusok tömegbázisa. Az 1794. július 27-ei államcsíny buktatta meg őket.

(1801-1859) Horvát katonai vezető. Báni méltóságát 1848 márciusában kapta, így a bécsi udvar támogatását maga mögött tudhatta, amikor megtagadta az áprilisi törvények végrehajtását, mert úgy látta, a horvátok nemzeti érdekei nem érvényesülnek megfelelően. V. Ferdinánd júniusban átmenetileg felfüggesztette ugyan a tisztségéből, de a sabor felhatalmazta, hogy a magyar nemzeti törekvésekkel szemben minden eszközzel képviselje a horvát érdekeket. 1848. szeptember 11-én hadseregéveél átlépte a Drávát, ezzel megtámadta Magyarországot. A pákozdi csatavesztés (szeptember 29.) után Bécsbe menekült. Részt vett az októberi bécsi forradalom leverésében, majd Windischraetz hadseregének egyik főtisztjeként a magyar szabadságharc elleni küzdelmekben. A horvátok egyik legjelentősebb nemzeti hőse.

II. József (1780–90) felvilágosult abszolutizmus szellemében folytatott reformpolitikájának támogatója. Voltak közöttük alacsony sorból származó értelmiségiek, akik az államigazgatás kulcspozícióiba is bejutottak, de arisztokrata származású emberek is.

A reformáció egyik irányzata. Kálvin János dolgozta ki tanrendszerét a lutheri elképzelésekre és Ulrich Zwingli zürichi lelkész tanaira támaszkodva. Franciaországban, Németalföldön, Skóciában, Angliában, Magyarországon terjedt el. Kálvin abból indult ki, hogy Isten korlátlan ura a világmindenségnek, s így az embernek még születése előtt döntött sorsáról, azaz hogy a mennyországba vagy a pokolra szánja. Ez a predesztinácio. Csak a keresztség és az úrvacsora szentségét fogadja el. Kálvin szerint az uralkodók hatalma Istentől ered ugyan, de kötelességük azt alattvalóik érdekében gyakorolni, s ha ezt nem így tennék, akkor a nép szembefordulhat zsarnokká lett uralkodójával. Puritán, olcsó egyházat hozott létre, egyszerű istentiszteletet vezetett be, a templomokból eltávolíttatta a szentképeket. Követői elsősorban a polgárság köréből kerültek ki, és szerintük a kereskedelmi tevékenység eredménye, a vállalkozásokban elért siker is az isteni kiválasztottság jele lehet.

A caravellánál nagyobb (hossza kb. 38 méter, szélessége kb. 10 m) hajó volt, amit elsősorban az óceáni kereskedelemben használtak.

Középkori vitorlás, amely a maga korában a legmodernebb hajótípusnak számított. Hosszú tengeri, azaz nemcsak part menti, hanem nyílt óceáni utazásokra is alkalmas. Magas építményű, összetett vitorlarendszerű hátsókormányos, mélyjáratú, 200–500 tonnás hajó volt.

Franciaországban a született nemesség elnevezésére használt kifejezés.

(1529 körül - 1591) református lelkész, bibliafordító. Ő készítette el az első teljes magyar protestáns Biblia-fordítást, amelyet kiadásának helyéről Vizsolyi Bibliának is neveznek. (1590)

Kossuth Lajosnak az 1867-es kiegyezés parlamenti jóváhagyása, becikkelyezése előtt Deák Ferenchez intézett nyílt levele, amiben óvta a kiegyezés híveit attól, hogy Magyarország sorsát Ausztriához kapcsolják, megjósolva, hogy ez végzetes következményekkel jár majd az országra nézve. Legfőbb érve az volt, hogy a dualista rendszer képtelen a folyton változó külső és belső feltételekhez igazodni. Deák Ferenc a "vádakra" a Pesti Naplóban (május 30.) csak röviden reagált, itt indokolta kiegyezési politikájának helyességét.

(1759-1831) A magyar felvilágosodás és a nyelvújító mozgalom kiemelkedő alakja, költő. Gazdag középbirtokos családból származott. A szabadkőműves mozgalomhoz való csatlakozása vélhetően hozzájárult ahhoz, hogy alaposabban megismerkedjen a felvilágosodás tanaival, majd a magyar jakobinus mozgalom néhány vezetőjével (pl. Hajnóczy Józseffel). Ez utóbbi kapcsolatok miatt perbe is fogták, várfogságra, majd börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után az irodalmi élet egyik vezetője, majd a magyar nyelv megújítását célul kitűző csoport vezetője volt, kiterjedt levelezése kor- és kultúrtörténeti dokumentum. Az 1831-es felvidéki kolerajárványban halt meg.

A 19. századra nagyon meggyengülő Török Birodalom öröksége körül egymásnak feszülő nagyhatalmi érdekeknek és a balkáni népek nemzeti törekvéseinek összefoglaló neve. A Török Birodalom hanyatlásából adódott, hogy nem tudta védeni területeit, s előbb-utóbb kivonulni kényszerül azokról, aminek eredményeképpen egy politikai, hatalmi vákuum alakul ott ki. A nagyhatalmak ( elsősorban Oroszország, Habsburg Birodalom, majd Osztrák-Magyar Monarchia) e politikai, hatalmi vákuumot próbálták kihasználni, azaz területi pozíciókat igyekeztek szerezni maguknak, míg a többiek (Nagy-Britannia és Franciaország) ezt próbálták gátolni. A feszültséget csak fokozta, hogy a térségben élő nemzetiségek kihasználva a vákuumhelyzet adta lehetőségeket, önálló nemzetállamokat kívántak létrehozni.

Keresztényszocializmus a19. század első felében jött létre azzal, hogy missziós és szociális tevékenységet végeztek protestáns és katolikus papok a munkásság létbiztonságának megteremtéséért, biztosabb megélhetéséért. E mozgalmak úttörője W. E. von Ketteler mainzi püspök volt. A római katolikus egyház feje, XIII. Leó pápa 1891-ben a Rerum Novarum kezdetű enciklikában elfogadta Ketteler elképzeléseit, elismerte a polgári társadalmakat és felmérte a problémákat. Ebből a szempontból az enciklika korszakhatárnak minősíthető, hiszen az egyház a polgári társadalom alapjaira helyezkedve elfogadta, hogy a keresztény igehirdetéshez hozzátartozik a konkrét társadalmi kérdésekben való állásfoglalás is. Ezáltal a szociális kérdésekben a megoldást csakis az evangéliumi tanítások alkalmazásában látták, s célul tűzték ki a "szervezett társadalom" megteremtését. A végső cél pedig a társadalmi béke és közjó megteremtése. A természetjog alapján (vagyis, hogy minden embernek joga van az élethez) leszögezte, hogy a munkások helyzetén az államnak javítania kell, szociális védőhálót, szociális juttatásokat kell biztosítani a számukra. Törvényekben kell biztosítani a munkások jogait, a munkaidőt, a munkavégzés feltételeit. Így a munkások helyzetének javítása, alapvetően állami feladat, de az egyház különféle intézmények révén közre kíván működni a szociális kérdések megoldásában, s így jönnek létre a keresztény szociális szakszervezetek.

A magyarországi török hódoltság sajátos viszonyait reprezentáló adózás, mely egyedülálló volt mind a Balkánhoz, mind az ázsiai török peremterületekhez képest. Az Oszmán-Török Birodalomnak Magyarországon soha nem sikerült szert tenni abszolút hegemóniára, még az elfoglalt országrészen belül is osztozkodni kényszerült – közigazgatási, bíráskodási, adózási téren egyaránt – a magyar állammal, a nemesi vármegyékkel, a magyar földesurakkal. A Királyi Magyarország a hódolt terület lakosságát felmentette a kapu- ill. a hadiadó felének fizetése alól, de nem mondott le róla teljesen. Ezek beszedését a magyar földbirtokosok fegyveres adóbeszedőire bízták. Ezzel egy időben a települések adófizető lakosai pénzzel és terménnyel szolgáltak a földesuruknak, a kapuadót, évi 1 magyar forintot, ill. a török államnak a harádzsot pénzben fizették. Jelentős teher volt az egész hódoltságra kiterjedő állami robot is.

Mária Terézia a magyar nemesség megadóztatására tett sikertelen próbálkozások után szánta el magát a vámrendelet kiadására. 1754-ben a Habsburg Birodalom és Magyarország kereskedelmét szabályozta ez a rendelet. Egy belső (Magyarország körüli) és egy külső vámhatárt határoztak meg, a vámtételeket pedig úgy szabályozták, hogy a Birodalom gazdasági egységét biztosítsák (merkantilizmus).

1867-ben jött létre ez a Magyarország és Ausztria közjogi viszonyát szabályozó megállapodás. A dualista állam közös ügyeinek intézésre (külügy, hadügy és az ezekre vonatkozó pénzügy) delegációkat állítottak fel, minden egyéb ügyet önállóan intéztek. A közös uralkodó az előszentesítési és a rendeletalkotási jogon keresztül jelentős befolyást gyakorolt azonban a törvényhozásra és a hadsereg vezetése is az ő kezében maradt.

(1820-1892) Honvéd tábornok. A magyar szabadságharc egyik legjelentősebb stratégája, az ő nevéhez kapcsolódik a tavaszi hadjárat első szakaszának a terve. A komáromi várőrség parancsnokaként csak szeptemberben a szabadságharc bukása után adta át a várat. Emigrációban élve megszervezte katonai egységét, az ún. Klapka-légiót, amellyel az olasz-osztrák (1859), majd a porosz-osztrák (1866) háborúkat kihasználva akart Magyarországon felkelést kirobbantani. A kiegyezés után tért haza Magyarországra, a Deák-párt országgyűlési képviselője volt.

Több állam, párt vagy szervezet által létrehozott szövetség, ami azonban önállóságukat nem szünteti meg. A francia forradalom ellen létrehozott koalíciók meg akarták akadályozni a francia terjeszkedést és a forradalmi eszmék terjedését. Ezeket koalíciós háborúknak is nevezik. Összesen hét franciaellenes koalíció jött létre, amelynek tagjai Nagy-Britannia, a Habsburg Birodalom és Poroszország mellett több európai kisállam volt.

A Hanza városok kereskedői által a 13-15. században használt tengeri hajózásra alkalmas vitorlás.

(1778-1861)Metternich politikai ellenfele, az 1848 márciusi bécsi forradalom után rövid időre ő lesz Ausztria első alkotmányos miniszterelnöke, de már áprilisban lemondott.

(1451-1506) Itáliai születésű felfedező, aki a spanyol királyi pár támogatásával kelt útra 1492-ben, hogy Spanyolországból nyugat felé hajózva elérje Indiát. S bár az utat több alkalommal megtette, ő maga soha nem jött rá arra, hogy utazása során nem Indiában járt.

Város Komárom-Esztergom megyében, a Duna partján. Már a római korban is lakott volt a folyó ezen szakasza, a középkorban is jelentős központ a város. Hatalmas erődítményrendszerét a napóleoni háborúk idején építették ki, s jelentős szerepet játszott az 1848-49-es szabadságharc idején is. A gyakorlatilag bevehetetlen erőd Klapka vezetésével 1849. október 2-áig kitartott, akkor is azzal a kikötéssel adta meg magát, hogy az ott lévők menlevelet és szabad elvonulást kapnak.

Az Amerikai Egyesült Államok törvényhozó testülete. Kétkamarás, a képviselőházból és a szenátusból áll. A két kamara egyenrangú és joguk van megvétózni a másik döntését, illetve felügyelni a működését. A képviselőházban a tagállamok lakosságuk arányában, míg a szenátusban egyenlően, azaz államonként 2-2- fővel képviseltetik magukat.

I.Napóleon 1806-ban Berlinben írta alá azt a dekrétumot, melyben megtiltotta a Nagy-Britanniával való kereskedelmet és megszüntette a postai forgalmat. A katonai fölényt kihasználó rendelkezés érvénye minden Franciaországtól függő államra kiterjedt. Az angol áruk kiszorítása átmenetileg kedvezett az európai államok ipari fejlődésének, de erősen sújtotta a kereskedelem érdekeit. Nagy-Britannia ellenblokádot szervezet (1807. november), széleskörű csempészkereskedelem útján meghiúsította a blokád teljes megvalósítását. A blokád végeredményben súlyosbította Franciaország gazdasági nehézségeit, sértette a legtöbb európai ország érdekeit. A blokád sikertelenségét már előre jelezte, hogy Angliának Európán kívüli kapcsolatai is voltak, így nem sikerült elszigetelni, mert Anglia közvetlen kereskedelmi kapcsolatba lépett az USA-val, Kanadával és néhány latin-amerikai gyarmattal.

(1802-1894) Politikus, kormányzó-elnök. Az 1832-1836-os országgyűlésen szerzett nevet magának, de nem mint képviselő, hanem mint az Országgyűlési Tudósítások megjelentetője. A diéta munkájának végeztével a Törvényhatósági Tudósításokat is szerkesztette, emiatt börtönbüntetésre ítélték. 1841 és 1844 között szerkesztette a Pesti Hírlapot, ami az ellenzék orgánumává lett. 1847-48-as országgyűlésen Pest megye képviselője, az 1848. márciusi felirati küldöttség vezetője volt. A Batthyány-kormányban pénzügyminiszter, majd a szabadságharc kitörése után megalakuló Országos Honvédelmi Bizottmány vezetőjeként kormányfő. Az 1849. április 14-ei trónfosztást követően Magyarország kormányzó-elnöke. Erről a tisztségről augusztus 11-én mondott le, majd elhagyta az ország területét. Az emigrációban próbált támogatókat keresni a magyar szabadságharc ügyének, ám Európa a Habsburg Birodalom fennmaradását támogatta az erőegyensúly érvényesítése érdekében. Kidolgozta a Habsburg Birodalom föderalista átszervezésének egyik modelljét, a Dunai Konföderáció tervét. Torinóban halt meg, de Magyarországon temették el.

Katonailag szervezett szabad telepesekből álló társadalmi réteg Lengyelországban és Oroszországban. A feudális kötöttségek miatt Közép-Oroszországból délre költöztek, ahol szabad földeket kaptak és katonai szolgálat fejében egyéb kiváltságokkal is rendelkeztek (pl. saját elöljáró választása, katonai önkormányzat működtetése). A 16. században a lengyel állam kiterjesztette hatalmát a kozákok felett, ám amikor a 17. században az önkormányzatot megpróbálták korlátozni, akkor a kozákok Bogdán Hmelnyickij vezetésével újra Oroszországhoz csatlakoztak (1648). A 19. század során veszítették el végleg kiváltságaikat.

A megyei közgyűléseken megszavazott döntés, amelyet az országgyűlési követnek az országgyűlési szavazáson képviselnie kellett.

A társadalomtudományok egy csoportja, amely a gazdasági élet jelenségeit, a gazdasági folyamatok (az embereknek a termelésben, az elosztásban, a cserében és a fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival, e döntések társadalmi következményeivel) törvényszerűségeit vizsgálja.

A rendi fejlődés időszakában érdekeiben, gazdasági és politikai befolyásában a főnemességtől elkülönülő társadalmi réteg. Magyarországi kialakulásában szerepet játszottak a szerviensek, a várjobbágyok és a földbirtokért cserében katonai szolgálatot vállaló szabad elemek. Befolyásukat részben a rendi gyűlésen, de nagyobbrészt a vármegyei gyűléseken tudták érvényesíteni. Bár I. Nagy Lajos 1351-es törvénye kimondta az egy s ugyanazon nemesi szabadság elvét, vagyis a jogi egyenlőséget, a 15. században megkezdődött az örökletes főnemesség kialakulása. Vagyonilag még erőteljesebb a differenciálódás a nemességen belül. A köznemesség jelentős szerepet játszott a 18-19. századi politikai és kulturális reformokban, a reformkor vezető személyiségei közül többen is ebből a rétegből származtak. A polgári átalakulás folyamán egy részük az értelmiségi pályákon érvényesült, de a birtokaikat elveszítő dzsentrik is javarészt közülük kerültek ki. A nemesi rangot végül az Ideiglenes Nemzetgyűlés által hozott 1945. évi 2. tv. törölte el.

Az osztrák-magyar kiegyezési törvényben meghatározott módon irányított és a delegációk segítségével ellenőrzött közös tárcák: a hadügy, a külügy és az ezekre vonatkozó pénzügy.

A szó eredetileg fellegvárat, citadellát jelent. Ezek közül az ősi orosz városokban épült fellegvárak közül a legjelentősebb a moszkvai, így ma már ennek neveként használják leggyakrabban a fogalmat. A Moszkva központjában található fallal körülvett történelmi épületegyüttes Oroszország kulturális és hatalmi központja, uralkodók és az egyéb állami, valamint egyházi vezetők székhelye.

A Dél-Amerikába bevándorolt fehérek leszármazottai. Jelentős szerepük volt a latin-amerikai függetlenségi mozgalmak irányításában. (pl. Simon Bolivar). Az indián és mesztic tömegektől elzárkóztak.

A görög küklosz vagyis kör jelentésű szóból származik. A USÁ-ban kialakult rasszista szervezetek egyike, amit déliek egy csoportja alapította azért, hogy a polgárháború következtében felszabadított négereket megtámadják, megfélemlítsék. A 20. században a a négerek mellé felkerültek a szervezet által üldözöttek listájára a zsidók, a katolikusok, az idegen betelepülők és a baloldali gondolkodású munkások is.

A magyar nemesség vidéki lakóháza vagy udvarháza. A mai napi megmaradt épületek jellemzően klasszicista stílusban épültek.