A nyugati kereszténység megújítására törekvő mozgalom Európában. Kezdetét Luther 1517-es fellépéséhez szokták kötni. A 16. század végére a reformáció különböző irányzatai - a lutheránus (másképp protestáns, evangélikus), a kálvinista, az anabaptista és az antitrinitárius (vagy unitárius). A Biblia szellemiségéhez való visszatérésről, az egyház szervezetének és szerepének, a papok életvitelének a megváltoztatásáról szóló tanok olyan széles tömegek számára jelentett vonzó alternatívát, hogy a reformációnak a század végére kialakult irányzatai hamar elterjedtek Európa középső és nyugati részen.

A szász területek egyik központja, egyetemén a magyar művelődéstörténet sok jelentős képviselője tanult. (pl. Károli Gáspár, Méliusz Juhász Péter, stb.) Ebben a városban tette közzé 95 pontból álló téziseit Luther Márton 1517. október 31-én.

X. Leó pápa 1515-ben búcsút hirdetett azoknak, akik a Szent Péter bazilika befejezéséhez pénzadományokkal hozzájárultak. Ennek prédikálását Németország egy részén Albrecht brandenburgi hercegre, Mainz érsekére bízta, aki hogy adósságaitól megszabaduljon, aki az adományok ellenében búcsúcédulát osztott. Ha valaki megvásárolta ezeket, akkor a pápa (vagy a megbízottja) megbocsátotta a vétket, sőt elengedhette az imák elmondásából, böjtölésből és zarándoklatból álló egyházi büntetést is. Később a búcsúcédulák a halottak számára a purgatóriumi szenvedések alóli mentességet is biztosították. Minden bűnnek szabott ára volt. Többek között a búcsúcédulákkal elkövetett visszaélések és a túlkapások ellen tiltakozott Luther, amikor gondolatait 95 pontban közzétette 1517. október 31-én Wittenbergben.

A 16. század második felétől a franciaországi kálvinisták elnevezése, főként a dél-franciaországi városokban terjedt el.

(1491 k.-1556) Spanyol (pontosabban baszk) nemes, a Jézus Társasága (jezsuita rend) alapítója.

A reformáció egyik irányzata. Kálvin János dolgozta ki tanrendszerét a lutheri elképzelésekre és Ulrich Zwingli zürichi lelkész tanaira támaszkodva. Franciaországban, Németalföldön, Skóciában, Angliában, Magyarországon terjedt el. Kálvin abból indult ki, hogy Isten korlátlan ura a világmindenségnek, s így az embernek még születése előtt döntött sorsáról, azaz hogy a mennyországba vagy a pokolra szánja. Ez a predesztinácio. Csak a keresztség és az úrvacsora szentségét fogadja el. Kálvin szerint az uralkodók hatalma Istentől ered ugyan, de kötelességük azt alattvalóik érdekében gyakorolni, s ha ezt nem így tennék, akkor a nép szembefordulhat zsarnokká lett uralkodójával. Puritán, olcsó egyházat hozott létre, egyszerű istentiszteletet vezetett be, a templomokból eltávolíttatta a szentképeket. Követői elsősorban a polgárság köréből kerültek ki, és szerintük a kereskedelmi tevékenység eredménye, a vállalkozásokban elért siker is az isteni kiválasztottság jele lehet.

Megjelentetésre szánt szellemi termékeket politikai, vallási vagy erkölcsi okokból előzetesen ellenőrző eljárás. Célja a fennálló hatalommal, ideológiával szemben fellépő megnyilvánulások kiszűrésére, nyilvánossá válásuk megakadályozása.

A reformáció során a 16. században kialakult egyik protestáns egyház. Az Erdélyben Dávid Ferenc által alapított vallási irányzat hitelvei az nagyobb részben az antitrinitáriusok, kisebb részben az anabaptisták elveire épült. 1568-ban a tordai országgyűlés elfogadta bevett vallásként, de a katolikus Báthory István fejedelem már üldözte híveit.

A katolikus egyházban papi tisztség, a református egyházakban viszont épp ellenkezőleg, a nem papi vezető megjelölésére használt elnevezés.

Város a Kis-Kárpátok előterében, a mai Szlovákiában található. A középkorban is jelentős gazdasági központ volt. Szerepe 1541 után, Buda török kézre kerülésével értékelődött fel, hiszen Esztergomból ide költözött az érsekség. 1635-ben itt alapított Pázmány Péter érsek egyetemet.

A Károli Gáspár által lefordított és kiadott Biblia neve, amit 1590-ben nyomtattak ki Vizsolyban. Az első teljes, magyar nyelvű Biblia-fordítás.

(1529 körül - 1591) református lelkész, bibliafordító. Ő készítette el az első teljes magyar protestáns Biblia-fordítást, amelyet kiadásának helyéről Vizsolyi Bibliának is neveznek. (1590)

(1535-1584) író, evangélikus prédikátor. Ő írta az első magyar nyelvű drámát, a Magyar Élektrát.