Kr.e. 37. és Kr.e. 4 között Júdea királya. Külpolitikailag függött Rómától, de belpolitikai szempontból teljesen önállóan irányította az államot. A hellenisztikus kultúra támogatója, nagy építtető. Az Újszövetség szerint elrendelte a betlehemi gyerekgyilkosságot, ám ezt nem igazolják Heródes egyéb, valóban vérszomjas tetteit is bemutató források, pl. Josephus Flavius.

A zsidók által várt megváltó, akinek eljövetelét az ószövetségi próféták megjövendölték. Ő isten küldötte, aki Izrael népét megszabadítja a nyomorúságtól. A keresztények felfogása szerint Jézus Krisztus a Megváltó.

Palesztinai zsidó vallási szekta, mely tagjainak szigorú aszkézist írt elő. Az esszénusok kiköltöztek Jeruzsálemből és Qumránban szervezték meg a hívők egy csoportját, akik szakítani akartak az általuk "korruptnak" ítélt jeruzsálemi vallási élettel. Önként vállalt szegénységben és cölibátusban éltek, maguk választották vezetőiket, akiknek engedelmességgel tartoztak. Elsősorban földművelésből éltek, vagyonközöséget hoztak létre. Mivel tanításuk alapjában zsidó (monoteista messiásváró vallás), de sok idegen elem is vegyült bele, ezért a hivatalos zsidó egyházi vezetés nem fogadta azt el.

Más néven kumráni kéziratok. Az esszénus zsidó vallási közösség feljegyzései a Kr.e. 1. században készültek. Bár sok vita van az értékelésükről, de történelmi értékük hatalmas, különösen a Biblia-kutatók számára. Az első töredékekre beduin pásztorok bukkantak rá 1947-ben a Holt-tenger közelében lévő barlangokban.

Kr. e. 13-9 között Augustus hadvezére a későbbi Tiberius hódította meg a Kárpát-medence nyugati részét, azaz a Pannóniának nevezett provincia területét. 103 körül Traianus kettéosztja a területet: Pannonia Superior és Pannonia Inferior néven. A Duna, megerősített limesként határvédelmi funkciót lát el, másrészt fontos kereskedelemi útvonalak haladtak rajta keresztül.

Eredetileg a római birtokot határoló mezsgyét jelentette, majd a birodalom természetes határát ill. a határ mentén húzódó, katonailag biztos utat értették alatta, melyet árkokkal, sáncokkal, töltésekkel, falakkal, őrtornyokkal erősítettek meg.

Más néven Tác. Környékén a rómaiak előtt, rossz földrajzi viszonyai miatt (mocsáros, ingoványos, vízjárta vidék) nem volt település. Mikor a rómaiak észak-déli hadiutat építettek ezen a területen keresztül, akkor annak védelmére várat emeltek. A település a vár köré épült.

Teljes autonómiával rendelkező városi közösség az ókori Római Birodalomban. Eeredetileg Rómától független városok voltak ezek, lakói egyszerre vagy több lépésben kapták meg a római polgárjogot.

Római kori város a mai Pécs helyén. Igazán jelentőssé a 4. században vált azzal, hogy a pannóniai kereszténység központja lett.

Római provincia, amelyet 106-ban hódítottak meg Traianus katonái. A terjeszkedő gótok támadásai miatt Aureliánus császár 271-ben feladta a területet.

A mai Szombathely területén található római település neve.

Róma és császárai közül többen a leghatározottabban felléptek a kereszténység terjedésével szemben, ugyanis az egyébként oly toleráns római vallásba nem lehetett beilleszteni az egyistenhitet, arról nem is beszélve, hogy a dominatus kialakulása után a keresztények nem voltak hajlandó a császárkultuszt elfogadni. Diocletianus uralma idején volt a keresztényüldözés a legerősebb. Constantinus római császár 313-ban, a milánói eductumban engedélyezte a szabad vallásgyakorlatot a keresztények számára is.

A keresztény tanítások szerint az Atya, Fiú és a Szentlélek három személy egyetlen lényegben. Egy Isten, három személy-elv jelenik meg az elnevezésben. Nem minden keresztény irányzat fogadja el, pl. az antitrinitáriusok tagadták a Szentháromságot.

Az Újszövetségben Jézus 12 tanítványát és az evangéliumok hirdetőinek egy szűkebb körét nevezik így.

(1 k.- 67) Apostol, aki hittérítő és szervező tevékenységével lehetővé tette, hogy a kereszténység a Római Birodalom területén a nem zsidó származású ill. vallású lakosság körében is elterjedjen. Az eredetileg zsidó vallású, a korai keresztényeket üldöző Saul egy látomás hatására megtért, és a keresztségben a Pál nevet vette fel.

Város az ókori Palesztínában, Jézus szülőhelye.

Jézus beszéde, amelyben meghirdette az Isten országát. A hegyi beszéd elnevezést Szent Ágoston használta először.

Kr.u. 1. század elején élt zsidó próféta. Célja a Messiás eljövetelének előkészítése volt. Ő keresztelte meg Jézust

Az első keresztények sziklába vájt temetkezési és gyülekező helye.

Jézus nevelőapjaként tisztelik a keresztények, Názáreti Józsefnek is nevezik. Az Evangéliumok szerint Dávid nemzetségéből származott. Máriával való jegyességük alatt Mária áldott állapotba került, József pedig egy álomban felszólítást kapott, hogy vegye feleségül Máriát, és ezzel vállalja a gyermeket. Ő adta a Jézus nevet a megszülető gyermeknek. A katolikus és az ortodox egyház is szentként tiszteli.

A kereszténység korai szakasza, a 4. századi változásokig (szabad vallásgyakorlat, niceai zsinat, államvallássá válás) terjedő időszakra értik.

A keresztény egyházak főpapjainak, ill. az egyházi vezetőinek tanácskozó, törvényalkotó gyűlése, ahol a hitéletre, a szervezeti keretekre stb. vonatkozó határozatokat hoznak. A reformátusoknál világi személyek is részt vesznek a munkájában.

(Kr.e.73-Kr.e.4) Nagy Heródes, Kr.e.47-tól Galilea kormányzója, Kr.e.37-től Júdea egyeduralkodója. A rómaiakkal végig együttműködött, így tisztségét haláláig megtarthatta. Zsarnok uralkodó volt, - alaptalanul - neki tulajdonítják a betlehemi gyermekgyilkosságot is.

A keresztény vallás megalapítója, a kereszténység szerint a második isteni személy, vagyis a Megváltó, aki kereszthalálával magára vette az emberiség bűneit. Tanításaiban a mennyek országának közeli elérkezéséről szólt, a megtérésre, a bűnbánatra szólított fel.