- Az őskor és az ókor világa
- Az ókori görög kultúra
- Az ókori görög városállamok
- 3 foglalkozás
türannisz
Más néven zsarnokság. A görög poliszok egy részében az arisztokrácia hatalmának csökkenése vagy az anarchiába jutó népuralom erőszakos felszámolásának következtében kialakult zsarnokuralom.
Athén
Az ókori Hellász egyik legjelentősebb polisza. Attika központja, a iónok legjelentősebb városa.
demokrácia
Politikai berendezkedés, amely a többség akaratát juttatja érvényre, a népnek a közügyekben való részvételén alapul. A demokráciának több formája alakult ki a történelemben, hiszen a nép fogalmát és a hatalomgyakorlás módját a különböző korok eltérően értelmezik. Az ókori görög felfogás szerint az az államforma, amikor nem a kiválasztottak kezében, hanem (elvileg) valamennyi állampolgár kezében van a hatalom. Ezt a berendezkedést közvetlen (tehát nem népképviseleti elven működő) demokráciának nevezik. Athénben Kr. e 508-tól, Kleiszthenész reformjaitól állt fenn.
archaikus kor
A görög történelem Kr.e. VIII–VI. század közötti szakasza. Erre az időszakra tehető a poliszok kialakulása.
arisztokratikus köztársaság
Olyan köztársaság, amelyben a vezető réteg az - általában földbirtokos, vagy a földbirtokosokkal összeházasodó ipari és kereskedő - arisztokrácia. Az arisztokratikus köztársaságban úgy határozzák meg a szavazati jogokat, hogy a vagyonos rétegek akarata érvényesüljön.
Sztrabón
(kb. Kr. e. 63- kb. Kr. u. 19) görög történész és földrajztudós a Fekete-tenger vidékéről származott. 17 könyvből álló Geografika című művében a Földközi-tenger medencéjét mutatja be, a természeti adottságoktól az ott élő népek szokásaiig.
démosz
A görög gyarmatosítás eredményeképp a földbirtokos születési arisztokrácia mellett egyre nagyobb gazdasági jelentőségre tett szert az iparos és kereskedő réteg. Az archaikus korban (Kr. e. 750–492) igyekezett gazdasági szerepének megfelelő megfelelő politikai szerepet is vállalni, de ebbéli törekvéseit gátolta az arisztokrácia. A születési arisztokráciával szembeni küzdelemben az iparos és kereskedő réteg szövetségese lett a nagybirtok által szorongatott parasztság, s együtt alkották a köznépet, a démoszt. Mintegy két évszázados küzdelem folyamán sikerült a politikai hatalmat egyes poliszokban magukhoz ragadniuk. Nagyban hozzájárult a jogok kivívásához a hoplita harcmodor, hiszen a démosz tagjainak katonai szerepe egyre fontosabbá vált a korábbi arisztokratikus lovas harcmodorral szemben. Katonai jelentőségükre hivatkozva joggal várhatták el a politikai egyenjogúság biztosítását. A démosz a Kr. e. 6. században az athéni poliszban közigazgatási egységet is jelentett.
adósrabszolgaság
A társadalmi függőség egyik formája az ókorban. Ha az adósságát a szabad nem tudta visszafizetni, akkor vagy ő vagy valamelyik családtagja elveszítette a szabadságát, munkájával kellett törlesztenie.
katonaállam
Olyan állam, amelynek a legfontosabb szerve a hadsereg, az állami vezetők egyben a hadsereg vezetői is.
kettős királyság
Spártában jellemző ez az uralmi rendszer. Békében főpapi teendőket láttak el, illetve kisebb bírói és közigazgatási ügyekkel is foglalkoztak, legfőbb feladatuk azonban a hadvezetés volt. Ellátásukat a királyi birtokok jövedelmei, a hadizsákmányból járó külön rész, a közköltségen alapuló étkeztetésük /a közétkeztetésen pl. dupla adagot kaptak/ biztosította. Legfőbb feladatuk a hadvezetés volt.
perioikosz (körüllakó)
Más néven körüllakó. A teljes jogú spártaiak irányítása alatt álló, Spártát körülvevő települések személyileg szabad, de politikai jogokban nem részesülő lakói. Mezőgazdasági és és ipari tevékenységet folytattak, ami után adózniuk kellett, de katonai segédnépként a háborúkban is részt vettek.
ephorosz
Tisztviselő az ókori Spártában. Évente választotta az 5 ephoroszt az apella a 30 év feletti férfiak közül. Hatáskörükbe tartozott a külpolitika, a hadvezérré kinevezett uralkodó ellenőrzése, az életrend és nevelés előírásának betartása, törvénysértés miatt a tisztviselők felelősségre vonása és eltávolítása. Még a királyokat is beszámoltathatták, s mulasztásuk esetén megbüntetésükre is javaslatot tehettek, sőt a királyok előttük esküdtek fel havonta az alkotmány tiszteletben tartására. Ügyeltek arra, hogy se a királyok, se a geruszia, se az apella ne tehessen szert döntő politikai túlsúlyra.
vétó
Valamely rendelet, jogszabály hatályba lépését megakadályozó, érvényességét vagy végrehajtását megszüntető ellenvetés.
helóta
A Spártába költöző dórok által leigázott bennszülött akhájok, akik állami tulajdonban lévő rabszolgák lettek. Ők művelték meg a földparcellákat, a földdel együtt sorsolták ki őket, ezért nem lehetett őket áruba bocsátani.
Lükurgosz
A görög történetírók a spártai alkotmány és társadalmi berendezkedés létrehozójának tartották, de hogy valós személy volt-e, az mai napig történészi viták tárgya.
areioszpagosz
Athénban az állami életet egy évig irányító, majd pozíciójukról leköszönő arkhónok a tisztviselők ellenőrzéséről és felelősségre vonásáról döntő Areioszpagosz tanácsának lettek tagjai. A testület onnan kapta a nevét, hogy Arész hadisten dombján tartották tanácskozásaikat. Az areioszpagosz befolyása Kr.e. 462-től jelentősen csökkent, hiszen ellenőrző szerepét a népgyűlés vette át. (Bírói feladatainak jelentős része már Szolón intézkedései következtében a héliaiára szállt.)
polgárjog
A teljes jogú polgárokat megillető politikai, személyi és gazdasági jogok összessége. Ennek a jognak a tartalma országonként és koronként eltér.
esküdtbíróság
Olyan ítélkező testület, amely hivatásos és nem hivatásos bírókból áll. A nem hivatásos bírók joga a bűnösség eldöntése, a hivatásos bíró pedig ennek alapján ítél a bűnös büntetésének mértékéről.
cserépszavazás (osztrakiszmosz)
Más néven osztrakiszmosz. A hagyomány Kleiszthenész reformjai közé sorolja, de valószínűbb, hogy Themisztoklész használta először politikai céljai elérésére. Minden évben megkérdezték a népgyűlést, hogy tartsanak-e cserépszavazást, mert valamely polgár túlságosan nagy befolyásra, hatalomra tett szert. Ha a leadott szavazatok száma elérte a hatezret, akkor a legtöbb szavazatot elérő polgárt tíz évre száműzték Attikából, de vagyonától és polgárjogától nem fosztották meg. A cserépszavazás nem büntető, hanem megelőző intézkedés volt, ugyanis lehetetlenné tette az egyszemélyi uralom kialakulását (legalábbis intézményesült formában nem kerülhetett erre sor). A gyakorlatban azonban gyakran a politikai küzdelmek eldöntésére használták fel, s Athén legjelentősebb politikusainak karrierje legtöbbször száműzetéssel ért véget (pl. Miltiadész, Themisztoklész, stb.)
ión
Görög törzs, Hellász középső részén, Kisázsia nyugati partján és a környező szigeteken. Legjelentősebb városállamuk Athén volt.
népgyűlés (ekklésia)
Döntéshozó szerv, amit az ókori Athénban ekklésziának, Spártában apellának, Rómában comitiának neveztek. A germán és szláv törzsek is ismerték ezt a szervezetet, a szabad férfiak vettek benne részt, itt választották meg a vezetőket, döntöttek háborúról.
városállam
Egyetlen városból és közvetlen környékéből álló állam. Városállamok jöttek létre az ókori Mezopotámiában, Hellászban (polisz pl. Athén. Spárta), a latin-amerikai indián civilizációkban, de a középkorban Észak-Itáliában is. (pl. Velence, Firenze)
timokrácia
Vagyoni cenzuson alapuló államrend az ókori Hellászban. Bár a Kr. e. 7. századtól kialakulóban volt Athénban a timokratikus berendezkedés, Szolón arkhónsága idején, Kr.e. 594 –ben kötötték a politikai jogokat és a honvédelmi kötelezettségeket évi jövedelemhez. Szolón a pénzbeli (ingó) jövedelem alapján osztotta négy vagyoni osztályba Attika lakosságát. A timokratikus rendszer megszűnését a türannisz, s még inkább a kleiszthenészi reformok jelentették Kr. e. 508-ban.
arkhón
A Kr. e. 8. századi Athénban a királyi (baszileioszi) hatalom csökkenésével a király mellé hadvezérnek alkalmas férfit állítottak, a békében való kormányzást pedig egy arkhón nevű főtisztviselőre bízták. A volt arkhónok a közéletet ellenőrző és bizonyos bírói feladatokat is ellátó Areioszpagosz tanácsának lettek tagjai. Az arisztokratikus köztársaság idején az arkhónok álltak az állam élén. Kleiszthenész reformjai következtében a népgyűlés mellett végrehajtó hatalomként az ötszázak tanácsa, a bulé került előtérbe. Periklész idején az igazságszolgáltatási és kultikus ügyekkel, a más államokkal kötött megállapodások érvényesítésével foglalkoztak, valamint a népbíróság bíráit sorsolták.
alkotmány
Alaptörvény, amely tartalmazza egy adott állam társadalmi és államrendjét, szabályozza a választások lebonyolítását, az államigazgatás rendszerét, szerveit, az állampolgári jogokat és kötelességeket.
Drakón
Kr.e. 7. században élt athéni politikus, Kr.e. 621-ben az ő vezetésével került sor a törvények írásba foglalására.
teherlerázás (szeiszaktheia)
Szolón egyik intézkedése Kr.e. 594-ben, egyrészt az adósságok elengedését, a zálogba adott földek tehermentesítését jelentette, másrészt pedig azok felszabadítását, akik saját személyi szabadságukat adták zálogba vagy adták el, vagyis kényszerűségből vállalták a rabszolgasorsot. Azokat az athéni polgárokat, akiket külföldre adtak el rabszolgának, az állam megpróbálta visszavásárolni.
bulé
Kleiszthenész reformjait követően a népgyűlés mellett Attika legfőbb hatalmi szerve. A bulé nem ülésezett állandóan, csak a polisz kormányának tekinthető prütannisz tagjai üléseztek naponta, s tárgyalták meg az aktuális ügyeket. Kiírta a népgyűléseket, előkészítette a népgyűlési határozatokat, és végre is hajtatta ezeket, ellátta a diplomáciai feladatokat, államközi szerződéseket kötött, felügyelte a pénzügyeket, irányította a vallási ünnepeket és a középítkezéseket.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)