Egyrészt Jákob ősatyának és a tőle származott népnek, s a nép országának a neve. A bibliai elbeszélés szerint Jákob ősatya onnan nyerte a nevet, hogy egy angyallal megküzdött (az Istennel küzdő).

Az 1947-ben hozott ENSZ határozat értelmében a létrehozandó zsidó állam és a palesztínok között meg kell osztani az addig Palesztínához tartozó angol mandátumterületet. A palesztinok egy része ekkor, majd az arab-izraeli háborúk következtében elmenekült, a szomszédos országokban menekülttáborokban élt. Nagyhatalmi közvetítéssel több kompromisszumos megoldás is körvonalazódott az eltelt fél évszázad alatt, de a kérdés megoldása a gyakorlatban nem történt meg. A fegyveres konfliktusok és terrorakciók is nehezítik a tárgyalási folyamatot.

(1893-1976) Kínai politikus, a Kínai Kommunista Párt egyik megalapítója volt. A két világháború közötti polgárháború időszakában lett a kommunisták első számú vezetője. 1949-ben létrehozták a Kínai Népköztársaságot és a szocialista rendszert Kínában. A maoizmus megalkotója, ami a marxista–leninista tanítások Mao Ce-tung által átértelmezett változata. Szembefordult Sztálinnal és a kommunizmus sajátos kínai változatát kívánta megvalósítani. Öröksége rendkívül vitatott, hiszen Kínában mai napig jelentős kultusza van, az általa képviselt reformok következtében kb. 70 millió ember halt meg az ellátási problémák, az erőszakos áttelepítések és a politikai üldöztetés miatt.

(1889-1964) Indiai politikus. Mahatma Gandhi céljainak egyik legfontosabb támogatója, a függetlenségi mozgalom egyik vezetője. 1947-től haláláig a független India első miniszterelnöke.

Az atomfegyverrel történő politikai nyomásgyakorlás, fenyegetés. A hidegháború korszakára jellemző fegyverkezési verseny része.

1961. augusztus 13-án az NDK kormánya falat építtet Berlin két részének az elválasztására, hogy megakadályozza az NSZK-ba való szökéseket, a két rész lakossága közötti kapcsolatot. 1989. novemberi lerombolása a szocialista rendszer összeomlását szimbolizálta.

1960 és 1963 között az Amerikai Egyesült Államok elnöke. A Szovjetunióval való viszony minden korábbinál feszültebbé vált az ő elnöksége alatt, a III. világháború kitörése soha ilyen reálisnak nem tűnt a világ közvéleménye számára. A két állam vezetői épp ezért létrehozták az ún. forró drótot, ami Moszkva és Washington közötti közvetlen összeköttetést jelentette. 1963-ban máig tisztázatlan körülmények között gyilkosság áldozata lett.

Német Demokratikus Köztársaság. 1949-ben jött létre Németország szovjet ellenőrzés alatt lévő zónájából. 1990-ben, a keleti táborban lezajlódó rendszerváltások következtében megszűnt avval, hogy újraegyesült a két német állam.

1968-ban Nagy-Britannia, az USA, Kína, Franciaország és a Szovjetunió írták alá. Az aláírók arról nyilatkoztak, hogy segítik egymást az atomenergia békés hasznosításában, viszont nem fogják támogatni a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államokat azoknak megszerzésében. Ezenkívül az aláírók hozzájárultak ahhoz, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrizze nukleáris berendezéseiket. Az atomsorompó egyezmény azonban nem tette kötelezővé a leszerelést, így eredményességét többen kétségbe vonták.

Willy Brandtnak, 1966-tól az NSZK külügyminiszterének, majd 1969 és 1974 között kancellárjának nevéhez kapcsolódó külpolitikai program, amelynek lényege, hogy az NSZK nyit a keleti, azaz a szocialista tömb országai felé. A hidegháború enyhülési szakaszát kihasználva a megbékélés jegyében rendezte az NDK és az NSZK viszonyát is.

A hidegháború idején terjedt el a fogalom, s azokat az országokat jelölte, akik egyik katonai tömbhöz sem tartoztak. Ezeknek az államoknak a többsége a gyarmati sorból a II. világháború után szabadult fel, ezért a gazdasági elmaradottság érzékeltetésre is szokás használni a kifejezést.

(1911-2004) 1981 és 1989 között, két cikluson keresztül az Amerikai Egyesült Államok elnöke, eredeti szakmája filmszínész volt. Jelentős szerepe volt abban, hogy egy neokonzervatív gazdaságpolitikai váltás történt az USA-ban, aminek jegyében próbálta egyik oldalon csökkenteni az állam szociális szerepvállalását, ám emellett nagyarányú jövedelemadó-csökkentést is végrehajtott. A hidegháborúra hivatkozva jelentősen növelte a fegyverkezési kiadásokat, meghirdette az SDI-t, magyar nevén csillagháborús programot, aminek minden bizonnyal meghatározó szerepe volt abban, hogy a Gorbacsov vezette Szovjetunió feladta a fegyverkezési versenyt.

1975-ben a Helsinkiben tartott konferencián az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet tagjai, azaz 33 európai ország mellett az Usa és Kanada képviselői által aláírt dokumentum. A megállapodás kitér az európai biztonsággal kapcsolatos kérdések között arra, hogy az államok egymás közötti vitáikban tartózkodnak az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől, és a békés rendezésre törekednek. Emellett rögzíti az együttműködést a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezetvédelem területén, és kiáll az emberi és kisebbségi jogok érvényesítése mellett. Ezzel az értekezlettel veszi kezdetét a hidegháborús enyhüléshez kötődő ún. helsinki folyamat.