Európai Szabadkereskedelmi Társulás. Az 1960-ban Nagy-Britannia kezdeményezésére alakult gazdasági integrációt az EGK ellenében hozták létre. Alapító tagjai - Nagy-Britannia, Ausztria, Dánia, Norvégia, Svédország, Portugália, Svájc - a kereskedelmi pozícióikat akarták javítani.

Német város. A II. világháború után, 1945–1946 folyamán a német, emberiség elleni bűntettekkel vádolt háborús bűnösök egy részét a nürnbergi nemzetközi bíróság, a Nemzetközi Katonai Törvényszék ítélte el.

Az EGK, az EURATOM és a Montánunió összefoglaló elnevezése. A gazdasági együttműködés erősítése volt a cél a különböző szervezetek közötti átfedések, a racionálisabb működés megszervezésével. Az együttműködési szerződést 1965-ben írták alá a tagállamok.

1957-ben hozta létre Németország, Olaszország, Franciaország és Benelux államok, hogy az atomenergia felhasználáshoz és a fejlesztésekhez szükséges feltételeket (kutatás, oktatás, biztonság, stb.) az összefogás révén könnyebbé tegyék.

Háborús bűnösnek minősül az, aki a béke, az emberiesség és a nemzetközi hadijog elleni vétségeket követ el. A II. világháborút követően Nürnbergben és Tokióban tartottak ilyen pereket, jelenleg Hágában a balkáni háborúk miatt folyik ilyen eljárás.

A Kommunista- és Munkáspártok Tájékoztató Irodája. 1947-ben a kommunista pártok közötti információcserét és tevékenységük össszehangolását szolgáló szervezetként jött létre, jelentős szerepet játszott Jugoszlávia kiközösítésében. 1956-ig működött.

Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Ez a – többségében – szocialista országokat felölelő nemzetközi gazdasági szervezet 1949 és 1991 között működött. Célja a tagországok közötti munkamegosztás segítségével az egyes államok gazdaságának a fejlesztése, az életszínvonal növekedése. Az együttműködés ilyen formáját az egyes országokban elfogadott tervgazdasági számok tették lehetővé. A tervek egyeztetése ellenére sok párhuzamos kapacitás épült ki, ami a hetvenes évek gazdasági válságával összekapcsolva, a KGST meggyengüléséhez végül összeomlásához vezetett. A KGST azonban nem zárta ki a nyugati országokkal való kereskedelmi kapcsolatok kialakítását.

Európai Szén- és Acélközösség. Az nyugat-európai gazdasági integráció egyik állomása. 1951-ben a tagállamok szénbányászatának, acéliparának közös irányítására jött létre.

1955-ben a Szovjetunió és a szocialista országok között létrejött katonai szerződés az esetleges külső támadások elhárítására, ill. – a politikai helyzettől függően – Nyugat-Európa elleni támadásra. (Tagjai: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Magyarország és a Szovjetunió.) A Szovjetunió a Varsói Szerződéssel meg tudta erősíteni a szocialista országok függőségét és biztosíthatta csapatai jelenlétét a térségben. Bár Varsóban kötötték meg, székhelye Moszkva volt. 1991-ben szűnt meg.

A hidegháború kibontakozásának újabb állomását jelentette, hogy 1947-ben az USA elnöke támogatás megszavazását kérte a Kongresszustól, mondván az USA célja a szovjet terjeszkedés feltartóztatása, s ha valamely állam szembeszegül a kommunista fenyegetéssel, akkor azt az USA támogatni köteles.

1957 márciusában Franciaország, a Benelux államok, Olaszország és az NSZK vezetői által aláírt egyezmény, aminek értelmében 1958. január 1-jén megalakult az Európai Gazdasági Közösség.

Az IMF célja a nemzetközi kereskedelem kiegyensúlyozott növekedésének biztosítása, az árfolyamok satbilitásának biztosítása, pénzügyi erőforrások, azaz hitelek nyújtása. A szervezetet 1945 decemberében alapították, Magyarország 1982-től tagja.

Olyan személy, akit politikai okból, politikai nézetei, vagy valamely csoporthoz való tartozása miatt elítélnek, börtönbe zárnak.

Magyarországon a Rákosi-korszakban, 1950–1955 között évente kibocsátott államkötvények neve. Jegyzésére a dolgozókat különböző eszközökkel kényszerítették. Visszafizetése 1972-ben zárult le.

A kommunista pártok által irányított országokban a szovjetek mintájára kialakított államhatalmi és igazgatási intézmények. A pártállami határozatok végrehajtását biztosították a hierarchikus rendbe szerveződő tanácsok. Magyarországon az 1950. évi I. tv. vezette be, 1990-ig, a választott helyi önkormányzatok megalakulásáig működtek.

A birtokos egy határban fekvő szétdarabolt birtokának egy tagban való egyesítése, aminek az a célja, hogy gazdaságosabban lehessen művelni a földet.

Olyan társadalom, ahol az anyagi javak megszerzése a legfőbb cél. Olyan társadalom jelöl, ahol az egyre növekvő mennyiségű javak és szolgáltatások fogyasztása az emberi élet egyik társadalmilag elfogadott célja. Mivel egyben a fogyasztás jelenti sokak legfontosabb személyes motivációját is, ezért az öncélú fogyasztás határozza meg a társadalmi struktúrákat, mechanizmusok jelentős részét, a fogyasztói viselkedést. A fogyasztás növekedése átalakította a háztartások életstílusát, fogyasztói szokásait, elérhetővé tette a korábban luxuscikkeknek minősülő javak tömeges fogyasztását is. A fogyasztás sok esetben a társadalmi státuszkülönbségeket is egyértelműen jelzi.

Más néve Irish Republican Army, azaz Ír Köztársasági Hadsereg. A Sinn Fein nevű ír párt önkéntes, titkos szervezete, amelynek célja először az ír függetlenség majd az ír egység létrehozása volt.

1954-ben az USA Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy az alkotmány szerint minden ember egyenlő, tehát a faji szegregáció alkotmányellenes. A déli államokban azonban nem fogadták el ezt a döntést, a faji megkülönböztetés számos eleme életben maradt. Ez ellen lépett fel Martin Luther King vezetésével a feketék egyenjogúságáért harcoló csoport. 1964-ban az amerikai kongresszus elfogadta ugyan a polgári jogokról szóló javaslatot, amivel hatályon kívül helyezte a faji megkülönböztetés minden formáját. Az 1960-as évek elején fellángoló gettólázadásoknak és faji zavargásoknak azonban csak az állam hathatós beavatkozásával és lassan tudtak csak véget vetni.

A közvélemény, a nyilvánosság befolyásolása valamely eszme vagy politikai magartartás elfogadtatása vagy politikai győzelme érdekében. A véleményalkotást azzal is nehezíti, hogy alkamazói gyakran élnek a demagógia eszközével is.

Egy csoport tagjai általában vallási, etnikai, nacionalista megfontolásokból harcolnak az idegennek vélt uralom ellen: pl. szikh terroristák, IRA, ETA - a baszk szeparatista mozgalom, a horvát usztasák, korzikai szeparatisták.

A mozgalom az 1960- as években alakult ki, az USA-ban. A kor politikai és társadalmi viszonyai és rendszere, a fogyasztói társadalom ellen lázadó diákok vallási-kulturális csoportosulása volt. Sajátos öltözetükkel is kitűntek a tömegből: hajukat hosszúra növesztették, pólót és farmert viseltek, kedvelték az élénk színeket.

(1929-1968) Az USÁ-ban a feketék egyenjogúsításáért folyó polgárjogi küzdelmek egyik vezetője, Gandhi mintáját követve erőszakmentes ellenállásra buzdította híveit. Merénylet áldozata lett.

A terrorizmus jegyeit mutató állami fellépéseket szokták ide sorolni: pl.Líbia, Izrael lépéseit vagy a vörös khmerek akcióit, de vannak elemzők, akik az USA akcióinak egy részét, pl. Líbia 1986-os bombázását is állami terrorizmusnak minősíti.

Politikai mozgalom a 20. század második felében, amely egyrészt elutasítja a fogyasztói társadalmat, és célul tűzte ki az emberi elidegenedés, az elmagányosodás elleni küzdelmet. Jelentős szerepe volt az 1960-as évek diáklázadásaiban.

A jóléti állam eszméjének felülvizsgálatát hirdető politikai irányzat. Az 1970-es években az olajválság hatására bontakozott ki, s bár nem viszonyult ellenségesen a jóléti állam eszméjéhez, elfogadja azokat a szociális reformokat, melyek egy modern társadalomban az egyén biztonságához és jólétéhez szükségesek, de erősebb állami beavatkozást és kontrollt támogatott.

A II. világháború végén egyértelművé vált Japán bukását és Mandzsúria felszabadulása. A háború alatt szövetségben harcoló Kuomintag és a KKP erői újból egymás ellen fordultak a hatalomért vívott harcban. A polgárháború 1949-ben a kommunisták vezette Kínai Népi Felszabadító Hadsereg győzelmét hozta, 1949 október 1-jén kikiáltották a Kínai Népköztársaságot.

A Szovjetunió, Nagy-Britannia és az USA által 1963-ban aláírt nemzetközi megegyezés, amiben leszögezték, hogy nem folytatnak ezután a légkörben, a világűrben és a víz alatt kísérleti atomrobbantásokat. Mivel az akkor már atomhatalom Kína és Franciaország nem írta alá a szerződést, ezért ez csak részlegesen tekinthető sikeresnek.

(1913-1992) Német szociáldemokrata politikus, 1969 és 1974 között az NSZK kancellárja. Kancellárrá választása után Brandt nagy hangsúlyt helyezett az NSZK-nak az NDK-hoz ill. a szocialista blokk többi országához fűződő kapcsolatainak normalizálására, az ún. kelet politikára (Ostpolitik). A kialakult erőviszonyokat, a gazdasági és politikai realitásokat alapul véve igyekezett a kapcsolatok kiépíteni, ezzel a kelet-nyugat közötti konfliktust enyhíteni. Az új német politika egyik jelképévé vált az ún. varsói térdhajtás, amikor a varsói gettólázadás áldozatainak emlékművénél váratlanul és a protokollt felrúgva letérdelt. Brandt náci-ellenes múltja, illetve a kommunistákkal szembeni határozott, de kapcsolatépítő politikája révén jelentős és széles körű megbecsültségnek örvendett mind saját hazájában, mind világszerte.

A gyarmatok függetlenné válása. Jellemzően a II. világháborút követően zajlott le, volt, ahol ez hosszas gyarmati háborúk következtében történt (Vietnám, Algéria), volt, ahol a kevésbé erőszakos polgárjogi küzdelmek értek célt (India).

(1918-1970) Egyiptomi politikus, államfő. Az egyiptomi forradalom egyik vezetője, aki a monarchia megdöntése (1952) után miniszter, majd államfő lett. A szuezi-csatorna államosításával komoly nemzetközi feszültséget robbantott ki 1956-ban, egyben az arab-izraeli háború újabb fejezete kezdődött el.

Willy Brandtnak, 1966-tól az NSZK külügyminiszterének, majd 1969 és 1974 között kancellárjának nevéhez kapcsolódó külpolitikai program, amelynek lényege, hogy az NSZK nyit a keleti, azaz a szocialista tömb országai felé. A hidegháború enyhülési szakaszát kihasználva a megbékélés jegyében rendezte az NDK és az NSZK viszonyát is.

1961. augusztus 13-án az NDK kormánya falat építtet Berlin két részének az elválasztására, hogy megakadályozza az NSZK-ba való szökéseket, a két rész lakossága közötti kapcsolatot. 1989. novemberi lerombolása a szocialista rendszer összeomlását szimbolizálta.

(1893-1976) Kínai politikus, a Kínai Kommunista Párt egyik megalapítója volt. A két világháború közötti polgárháború időszakában lett a kommunisták első számú vezetője. 1949-ben létrehozták a Kínai Népköztársaságot és a szocialista rendszert Kínában. A maoizmus megalkotója, ami a marxista–leninista tanítások Mao Ce-tung által átértelmezett változata. Szembefordult Sztálinnal és a kommunizmus sajátos kínai változatát kívánta megvalósítani. Öröksége rendkívül vitatott, hiszen Kínában mai napig jelentős kultusza van, az általa képviselt reformok következtében kb. 70 millió ember halt meg az ellátási problémák, az erőszakos áttelepítések és a politikai üldöztetés miatt.

1975-ben a Helsinkiben tartott konferencián az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet tagjai, azaz 33 európai ország mellett az Usa és Kanada képviselői által aláírt dokumentum. A megállapodás kitér az európai biztonsággal kapcsolatos kérdések között arra, hogy az államok egymás közötti vitáikban tartózkodnak az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől, és a békés rendezésre törekednek. Emellett rögzíti az együttműködést a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezetvédelem területén, és kiáll az emberi és kisebbségi jogok érvényesítése mellett. Ezzel az értekezlettel veszi kezdetét a hidegháborús enyhüléshez kötődő ún. helsinki folyamat.

Közkegyelem, közbocsánat valamely bűncselekményfajta minden elkövetőjének megadott, jogszabályba is foglalt kegyelem.

Magyarországon 1956. október 23-án kitört mozgalom a Rákosi ill. sztálini típusú rendszer ellen. A Műegyetem diákjai által meghirdetett tüntetés tömegdemonstrációvá vált, a fegyverraktárak feltörése után elkezdődött még azon az éjjelen a fegyveres harc is a karhatalom és a felkelők között. A forradalom alatt a politikai szándék több esetben is változott, de szimbolikus vezetője mindvégig a korábbi miniszterelnök, a reformpolitikát meghirdető Nagy Imre volt. A forradalom védelme érdekében Nagy Imre bejelentette az ország semlegességét, de a november 4-én meginduló szovjet katonai invázió egy hét alatt ellenőrzése alá vonta Magyarországot. A forradalom elbukott.

A japán gazdaság a II. világháború után látványos sikereket ért el, 1951-ben az ipari termelés már meghaladta a világháború előtti szintet. A legfejlettebb technológiával, energiatakarékosan, olcsón és tömegmennyiségben termeltek.

(1893-1976) Kínai politikus, a Kínai Kommunista Párt egyik megalapítója volt. A két világháború közötti polgárháború időszakában lett a kommunisták első számú vezetője. 1949-ben létrehozták a Kínai Népköztársaságot és a szocialista rendszert Kínában. A maoizmus megalkotója, ami a marxista–leninista tanítások Mao Ce-tung által átértelmezett változata. Szembefordult Sztálinnal és a kommunizmus sajátos kínai változatát kívánta megvalósítani. Öröksége rendkívül vitatott, hiszen Kínában mai napig jelentős kultusza van, az általa képviselt reformok következtében kb. 70 millió ember halt meg az ellátási problémák, az erőszakos áttelepítések és a politikai üldöztetés miatt.

(1942-) 1969 óta Líbia vezetője, bár semmilyen hivatalos címet nem visel. 1969-ben tisztek egy csoportja Kadhafi vezetésével puccsal megszerezte a hatalmat, s a királyságot megdöntve kikiáltották a köztársaságot. Politikai elképzelései az arab nacionalizmus (pánarab mozgalom) jegyében születtek, gazdasági rendszere pedig az iszlám szocializmus nevet viseli. Eszméit az ún. Zöld könyv tartalmazza.

1978-ban itt írt alá keretegyezményt Szadat egyiptomi elnök és Begin izraeli miniszterelnök, amelyben kinyilvánították, hogy a közel-keleti konfliktus megoldásában az ENSZ BT vonatkozó határozataiból indulnak ki (a gázai övezetben biztosítják a palesztin autonómiát, valamit Egyiptom és Izrael aláírja a békekötést). A megállapodás Carter amerikai elnök közvetítésével jött létre.

(1902-1989) iráni síita vallási vezető, ajatollah. Már ifjúkorában jeles hittudós és karizmatikus vezetőnek számított. Ellenezte a Pahlavi-dinasztia modernizációs törekvéseit, így lett 1979-ben az utolsó sahot elűző iráni forradalom egyik vezéralakja. Ekkortól Irán szellemi vezetőjének tekintették, de az egész iszlám világban hatalmas tekintélyt szerzett.

Az állam élén álló személy vagy testület egy istenséget képviselt vagy ő az első számú vallási vezető, ezért az állami és egyházi intézmények nem különültek el egymástól. A teokrácia az ókori Kelet államaira, pl. Mezopotámiára, Egyiptomra és az ősi amerikai azték, maja civilizációra jellemző. A 20. században az iszlám előretörésével jöttek létre a vallási vezetésű államok, pl. Irán a Khomeini vezette iszlám forradalom után.

Királyi cím Perzsiában ill. Iránban. Az utolsó perzsa sah Reza Pahlavi volt, akinek 1979-es bukása után eltörölték a királyság intézményét Iránban.

Ázsia délkeleti részén fekvő városállam. Lakossága 4,5 millió fő körül van (2011).

Gazdasági terjeszkedés, ami nem területek elfoglalásával, hanem a gazdasági teljesítmény növelésével érhető el.

Szabad Demokraták Szövetsége. Liberális elveket képviselő magyar politikai párt. A Kádár-korszak ún. demokratikus ellenzékének tagjainak egy része 1988-ban megalapította a Szabad Kezdeményezések Hálózatát, amely még ebben az évben párttá alakulva vette fel az SZDSZ nevet.

1989. június 16-án temették újra az 1956-os forradalom miniszterelnökét. Ez az esemény a demokratikus átmenet, a rendszerváltás egyik meghatározó történése volt, hiszen a különböző pártok és politikai csoportok képviselői beszédet mondhattak a gyászoló tömeg előtt.

1989. október 7-én jött létre az MSZMP XIV. kongresszusán a szocialista - szociáldemokrata programott valló reformerekből. Első vezetője Nyers rezső volt, majd 1990 és 1998 között Horn Gyula töltötte be az elnöki funkciót.

EKA. Politikai szervezetek együttműködési fóruma, amelyet 1989-ben a Független Jogász Fórum felhívására alakítottak meg az újjáalakuló pártok képviselői. A résztvevők egységes álláspontot alakítottak ki a többpárti demokráciába való átmenet alapvető kérdésében.

Az 1985. márciusi XIII. pártkongresszus hivatalosan is zöld utat adott a "gazdasági élénkítés programjának", amelynek célja az adósságok csökkentése, a hitelek visszafizetére tett kísérlet volt.

(1932-1993) politikus, történész. A Magyar Demokrata Fórum egyik képviselője volt a kerekasztal tárgyalások idején, a párt elnöke, majd Magyarország első miniszterelnöke a rendszerváltás után.

(1932 - ) Magyar politikus, miniszterelnök. Külügyminisztersége alatt jelentős szerepe volt abban, hogy az NDK állampolgárai előtt a magyar kormány megnyitotta 1989. szeptember 10-én a nyugati határokat. 1990-től az MSZP elnöke, 1994 és 1998 között Magyarország miniszterelnöke.

(1963- ) Magyar politikus, miniszterelnök. A FIDESZ alapítója, 1993-tól elnöke. Részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, a rendszerváltás óta országgyűlési képviselő. 1998 és 2002 között Magyarország miniszterelnöke.

A Magyar Demokrata Fórum 1987-ben jött létre független politikai mozgalomként, 1988-ban jelentették be megalakulását. Jelentős szerepe volt az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. A rendszerváltás után megalakult első magyar kormány miniszterelnöke Antall József az MDF elnöke volt. Az önmagát nemzeti konzervatívként definiáló párt több szálon kötődött a nép írók mozgalmához.

(1933- ) Magyar politikus.Magas párt és minisztériumi tisztségek után lett 1982-ben a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A szervezet ezek után több alkalommal szervezett olyan rendezvényeket, ahol az ellenzék képviselői is megjelentek. Nagy vitát váltott ki akkor, amikor 1989 januárjában egy interjúban az 1956-os forradalmi eseményeket népfelkelésnek nevezte. A rendszerváltás után is közéleti szereplő maradt.

A rendszerváltás időszakát, az 1989-es évet nevezték így a magyar sajtóban. Jelentése: csodák éve

Gorbacsovnak a Szovjetunió megújítását célzó programjának két jelszava. Nyíltság és átalakítás. Az előbbi a szabadságjogok kiterjesztését, az utóbbi pedig a szabad piac részleges visszaállítását jelentette.

Magyarországon 1990 óta működő bírói testület, melynek az országgyűlés által választott tagjai azt vizsgálják, hogy egy jogszabály vagy annak egy része ellentétes-e az alkotmánnyal, az abban lefektetett alapelvekkel. Ha alkotmányellenesnek találja, akkor megsemmisítheti.

(1922- ) Író, politikus, két cikluson keresztül Magyarország köztársasági elnöke 1990 és 2000 között. 1945-től a Független Kisgazdapárt tagja, a pártban vezető pozíciókat töltött be. Az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott. 1957 februárjában segített külföldre juttatni Nagy Imre A magyar nép védelmében című kéziratát, ami miatt 1957 májusában letartóztatták. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték fellebbezési lehetőség nélkül, de 1963-ban az amnesztiarendelettel szabadult. 1965-től szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként dolgozott. 1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének alapító tagja lett. Emellett a Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, később alelnöke. 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990 május és augusztus között ideiglenes köztársasági elnök, majd 1990 augusztusától a Magyar Köztársaság elnöke.