A bank fizetésképtelenné válása.

Más néven kölcsönbérleti törvény. Az USA kongresszusa 1941 márciusában fogadta el azt a törvényt, amely lehetővé tette, hogy a Németországgal szembenálló hatalmakat pénzfizetés nélkül ill. bérlet formájában ellássa fegyverekkel, nyersanyaggal, a háborúhoz szükséges egyéb eszközökkel.

Az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájának fontos eleme az 1930-as évek közepén. Az izolációs politika hívei elérték, hogy a törvényhozás 1935-ben elfogadja az USA semlegességét kimondó törvényt, ami megtiltotta, hogy hadviselő államoknak fegyvert szállítsanak.

Olyan politikai elv, amely az államok függetlenségének, a békének biztosítására, a konfliktusok megelőzésére helyezi a hangsúlyt. Az I. világháború végén a rendezés elve, a wilsoni 14 pont között is szerepel.

A gazdasági világválság megoldására született New Deal egyik alapeleme az USÁ-ban. A mezőgazdaságban jelentkező túltermelést próbálták megszüntetni úgy, hogy a farmereket kártérítés mellett a termelés csökkentésére, az állatok egy részének levágására ösztönözte.

A gazdasági világválság megoldására kidolgozott alternatíva, amelynek lényege, hogy a munkanélküliséget meg kell ahhoz szüntetni, hogy a gazdaság újra talpra álljon, hiszen csak a vásárlóképes piac megerősödése jelent folyamatos megrendelést az ipar és a mezőgazdaság számára. A közmunkaprogramban résztvevők számára az állam biztosít fizetést, így vásárlóként jelenhetnek meg a piacon. Polgári Tartalék Hadtest elnevezéssel ezt valósította meg az USA-ban a New Deal keretében Roosevelt.

A náci Németországban 1935-ben kiadott, a fajelméleten alapuló törvények, amelyek értelmében a zsidónak minősített német állampolgárokat megfosztották a politikai jogaiktól, megtiltották az ún. árjákkal kötendő házasságokat számukra, sőt a nemi érintkezés is tilos volt.

Népek terjeszkedő külpolitikáját igazoló elmélet, amelynek lényege, hogy a katonailag, politikailag erősebb népek jogosultak új területek elfoglalására saját fejlődésük biztosítása érdekében. A gyarmatosítók fogalmazták meg először, majd a náci német terjeszkedés ideológiájában is megjelent.

A Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt ifjúsági szervezete, 1926-ban alapították a 14-18 év közötti fiúk számára. A lányoknak külön szervezetet hoztak létre Bund Deutsche Mädel néven. A Hitlerjugend a katonai előképzést hajtotta végre, tagjai 1944–1945-ben önkéntesként harcoltak is. A II. világháború végén a szervezet megszűnt.

1934. június 30-ról július 1-re virradó éjjel a náci államon belüli hatalmi harcok részeként Hitler parancsára az SS alakulatok kivégezték az SA vezérkarát, valamint Hitler párton belüli és párton kívüli politikai ellenfeleit. Az áldozatok számáról pontos adatok nincsenek.

A náci Németországban a munkásságot a hagyományos szakszervezetek helyett a korporációkhoz hasonló Munkafrontba (DAF) tömörítették, amelyben valódi érdekvédelemre nem volt lehetőség, s a szociális jellegű juttatások is csak kevesek számára voltak elérhetők.

Az elnevezést Mussolini használta először 1936-ban a hitleri Németország és Olaszország közötti szövetség megjelölésére, Japán 1937-ben a háromhatalmi egyezmény aláírásával csatlakozott hozzá. Tagjait tengelyhatalmaknak is nevezték.

Háború idején a magántulajdon igénybevétele, elvétele, ami a megszállt területek lakosságának komoly anyagi kárt jelenthetett.

Szovjet művészeti és politikai mozgalom, amely feladatának tartotta a munkásosztály művészetének és esztétikai programjának a megvalósítását.

A Szovjetunióban 1935-ben indított munkaverseny-mozgalom, névadója egy Sztahanov nevű vájár volt. A sztahanovisták anyagi elismerésben és kedvezményekben (pl. üdülés) is részesültek, a szocialista emberideálként álította be őket a propaganda.

Goszudarsztvennoje Upravlenije Lagerej, azaz munkatáborok állami kormányzata. A szovjet munkatáborok igazgatósága Szibériában a sztálini korszakban. Ide hurcolták a más gondolkodásúakat, kulákokat, katonákat, politikai ellenfeleket, de azokat a parasztokat, munkásokat is ide hurcolták, akik valamilyen okból a terror áldozatai lettek.

1921 tavaszán a Szovjetunióban Lenin kezdeményezésére bevezetett NEP lehetővé tette, hogy a termelők az adók befizetése után megmaradó terményfeleslegüket szabad piacon értékesítsék, amivel érdekeltté váltak a termelés növekedésében. A mezőgazdaságban ennek köszönhetően kialakult egy vagyonosabb parasztréteg, amely felemelkedését elsősorban szorgalmának és hozzáértésnek köszönhette (1917 után ugyanis annyi földet kapott, amennyit csak meg tudott művelni). Ezt a hozzáértő szorgalmas paraszti réteget nevezték kuláknak. Sztálin 1928-ban bejelentette a mezőgazdaság teljes kollektivizálását és a kulákságnak mint osztálynak a felszámolását. Először hatalmas adókat vetett ki rájuk, majd a fizetni nem tudókat, vagy azt megtagadókat családostul táborokban hurcolták (ld. Gulag).

A fegyverkezés és a háborús készülődés politikája, de jelentheti a katonai szemlélet uralkodóvá válását a civil életben, ami együtt jár a gazdasági és szellemi élet katonai céloknak történő alárendelésével.

(1887-1975) Kínai politikus, katona. Köztársaságpárti elkötelezettsége miatt csatlakozott Szun Jat-szen polgári-nemzeti erőket tömörítő pártjához, a Kuomintanghoz. 1926 és 1949 között a kínai állam feje, harcolt a kommunisták, majd 1937-től a megszálló japánok ellen. A II. világháború után kiújuló polgárháborúban vereséget szenvedett a Mao vezette kommunistáktól, székhelyét Tajvanra tette át.

Imperializmus ellenes. A szocialista ill. kommunista mozgalmak jellemző felfogása.

A párt 1921-ben alakult meg, s ebben jelentős szerepe volt annak, hogy az egyik alapító Mao Ce-tung a Szovjetunióban megismerkedett a kommunista eszmékkel. A kínai kommunisták tömegbázisa – a társadalmi struktúra sajátosságaiból adódóan - kezdetben nem a munkásság, hanem a kispolgári értelmiség volt. A KKP kezdetben együttműködött a Kuomintanggal Kína megerősítése és a fejlődés érdekében, de ez az összhang 1927-ben megbomlott és csak a II. világháború előtti japán agresszió következtében alakult ki átmenetileg újra. A Csang Kaj-sek vezette Kuomintang célja a kommunisták kiszorítása volt, de ezt az ún. hosszú meneteléssel el tudták kerülni. A II. világháború vége újabb polgárháborút hozott Kínára, hiszen a kommunisták és a Kuomintang is magának akarta a hatalmat biztosítani. A harcot 1949-ben a KKP nyerte meg, s Kína azóta a kommunista párt vezetésével működő pártállam.

1936-ban a hitleri Németország és a fasizálódó Japán megállapodása a kommunizmus terjedésének és a Szovjetunió térnyerésének megakadályozására. A következő évben csatlakozott a szövetséghez Olaszország, majd a háború alatt Magyarország mellett (1939) több közép-európai állam is.

Japán császár 1926-1989 között. A II. világháború idején játszott szerepe ellentmondásos, hiszen egyrészt Japán szövetséget kötött Németországgal és Olaszországgal (Berlin-Róma-Tokió tengely), s Japán jelentős területeket vont ellenőrzése alá Ázsiában. Másrészt viszont a japánok többsége úgy tartotta, ezek a lépéseket nem a császár, hanem a császári haderő parancsnoka és miniszterelnök Hideki Tódzsó határozta meg. A háborús bűnösök tokiói perében a császárt végül nem vonták felelősségre, trónját megtarthatta.

(1881-1938) Más néven Mustafa Kemal pasa. Török katonatiszt és államfő. Az I. világháborúban több katonai siker fűződött a nevéhez. A háború után nem volt hajlandó elfogadni a Török Birodalmat jelentősen megcsonkító sevres-i békét, ezért szembefordult a szultánnal, ellenkormányt alakított, kinyilvánította, hogy a török nép önrendelkezési joga mellett áll, és hangsúlyozta a török lakta térségek védelmének fontosságát. A fegyveres mozgalom sikeres volt, a szultáni hatalom megbukott, 1923-ban pedig aláírták a sevres-i diktátumot érvénytelenítő lausanne-i békét, amely szavatolta a török lakta területek egységét. A békekötés után ő lett a megalakuló köztársaság első elnöke. Világi államot hozott létre azzal, hogy felszámolták a vallási bíróságokat és iskolákat, a dervisrendeket, az iszlám már nem államvallás, bevezették a Gergely-féle naptárt, az arabról áttértek a latin betűs írásra, és szabályozták az öltözködést is. Minden bizonnyal egyik legnagyobb hatású intézkedése, hogy a saria, azaz az iszlám vallástörvény helyett világi törvénykezést vezetett be nyugat-európai minták alapján. Az iszlám hagyományokkal szembefordulva kinyilvánították a nők teljes egyenjogúságát, 1934-től választójogot is kaptak. A politikai reformokban legfőbb támasza, egyben mai napig a világi török állam „biztosítéka” a hadsereg.

A politikai tiltakozás fejlett polgári demokráciákra jellemző módja, amit a polgár vagy a polgárok által szabadon létrehozott egyesület gyakorol, ha a jogállami eszközökkel az adott cél nem érhető el. Az engedetlenségi mozgalmak támogatói szerint a polgároknak joguk van és képesek is az állam működéséről erkölcsi ítéletet mondani, és ha úgy látják eredményesnek, akár jogellenes módon is felléphetnek az alkotmányos rend továbbfejlesztése érdekében. Eszköze lehet pl. az adófizetés megtagadása, útlezárások, létesítmények, területek elfoglalása. Az erőszakmentes, ám tagadhatatlanul jogellenes cselekvés célja tehát nem az adott ország teljes jogrendjének a megdöntése, hanem egy-egy intézkedés megváltoztatása valamely magasabb rendűnek tekintett erkölcsi érték alapján.

Balfour brit külügyminiszter 1917-ben ígéretet tett a cionista vezetőknek arra, hogy a háború után brit mandátumterületté nyilvánított Palesztínában létrejöhet a zsidóság "nemzeti otthona" azzal a feltétellel, hogy ez nem jár együtt a területen élő más népek önrendelkezési jogainak csorbulásával.

Avantgarde irányzat a két világháború között, amely a tárgyi valóság feletti tartalmakat kívánta megjeleníteni szóban vagy képben. A képzeletnek, az álmoknak, a látomásoknak és az ösztönöknek kiemelt szerepet tulajdonít, ezeket ki akarja szabadítani a tudat jelentette „börtönből” a szabad képzettársítások révén. Jelentős képviselője pl. Salvador Dalí, Marcel Duchamp, Alberto Giacometti. Magyarországon megfigyelhető hatása pl. József Attila költészetében.

(1904-1989) Katalán-spanyol festő, akinek képei a szürrealizmus hatására fényképszerűen naturalisztikus részletekből felépített abszurd víziók, pl. A szétfolyt idő, A polgárháború előérzete. A filmművészetben is számon tartják, Louis Buñuellel készített közös alkotásuk, az Andalúziai kutya a szürrealista film megteremtése.

(1894-1953) Magyar származású mérnök, a televízió kifejlesztésében játszott jelentős szerepet.1928-ban már rendszeres adást sugároztak a Berlin-Witzleben adóállomásról, amelyhez Mihály Dénes Telehor nevű rendszerét alkalmazták. 1929-ben a világon először az ő szabadalma alapján sikerült mozgó televíziós közvetítést adni. Hozzájárult a hangosfilm elterjedéséhez azzal, hogy sikerült megoldania a kép és a hang szinkronját, a hangrögzítés tökéletesítésével és a hangminőség javításával összefüggő találmányaival pedig a további fejlesztéseket is segítette.

Az avantgárd egyik legkorábbi, 1910 körül létrejövő irányzata, elnevezése a latin futurum szóból származik, amelynek jelentése jövő. A múltat, a múlt feltáráshoz vagy kultuszához kapcsolódó jelenségeket, tevékenységeket (múzeum, könyvtár) elutasító művészeti irányzat az egyéni megnyilatkozás mellett a dinamizmus és a sebesség kultuszát hirdette. A futurizmus elsősorban Olaszországban (Marinetti) és Oroszországban (Majakovszkij) hatott, hívei könnyen váltak szélsőségesnek tartott politikai csoportok tagjává. Az olaszok közül többen csatlakoztak Mussolini fasiszta mozgalmához, Oroszországban viszont a bolsevik forradalom hívei lettek.

1916-ban Zürichben létrejövő avantgárd irányzat, első számú vezéralakja a román származású Tristan Tzara. Elsődleges céljuk a meghökkentés, ezért fellépésük magabiztos és harsány volt. Az első világháború elleni erőteljes tiltakozásként fogalmazták meg programjukat, a világpusztításhoz vezető hagyományos civilizáció teljes elutasításaként értelmezték azt, amit képviselnek, ezért pl. a dadaista szöveg a szavak véletlenszerű egymásutánja, a mű egészének nincs konkrét jelentése.. Mivel az irányzat kimerült a hagyományok tagadásában, a világ zűrzavara elleni tiltakozásban, így öncélúvá váló programja miatt hamar elhalt, ill. más irányzatok számára készítette elő a terepet. A dadaizmus legtöbb képviselője a szürrealizmushoz pártolt, pl. az egyik legmeghatározóbb alkotója, André Breton is.

(1912-1977) német tudós, aki részt vett a náci Németországban a V-rakéták, majd az amerikai Jupiter rakétafejlesztési programokban, ami az amerikai űrprogramok egyik alapvető fejlesztése volt.

(1901-1976) Német fizikus, a kvantummechanika egyik megalapítója. Ő vezette a náci Németországban a nukleáris fejlesztések programját, s ennek kudarcában játszott szerepe máig vitatott. A fizikai Nobel-díjat 1932-ben kapta meg.

Az avantgárd egyik irányzata, amely a hangsúlyt a kirobbanó szubjektivitásra, a kitörő indulatokra helyezi. Az előzőekből következik, hogy a művészi alkotásokban van ugyan valamilyen valóságélmény, de a reflexiót állítja elsősorban a középpontba. Az expresszionista művész mélyen átéli az őt körülvevő, ellentmondásoktól terhelt, diszharmonikus világot, s ezt kifejezi (ezért szokták a kiáltás művészetének is nevezni). Mivel alapvetően nem az ábrázoló, hanem a kifejező művészetek egyike, ezért az irodalomban elsősorban a lírában hatott. Stíluseszközeiben is az intenzitás, szuggesztivitás nyelvi formái uralkodnak (ún. igestílus), gyakran használ indulatszavakat.

(1900-1958) Francia kémikus és atomfizikus, ő szabadalmaztatta a mesterséges atommaghasadás robbantásra való használatát a második világháború alatt. A háború után aktív harcosa lett az atomenergia békés alkalmazásáért küzdő mozgalomnak.