1894-1917 között orosz cár. Hatalmát megrendítették és részleges reformokra kényszerítették az elvesztett japán háború és a rossz életkörülmények miatt 1905 és 1907 között zajló forradalmi megmozdulások. Az utolsó orosz cár, akit az I. világháborúban elszenvedett vereségek és az ellátási problémák miatt kirobbant forradalom buktatott meg 1917 márciusában. A cári család kivégzésére a bolsevik hatalomátvétel után került sor.

(1886-1938) 1902-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Az első világháború alatt 1916-ban orosz fogságba esett, majd a forradalomhoz csatlakozott. 1918. március 24-én az ő elnökletével alakult meg az Oroszországi Kommunista Párt magyar csoportja. A kommunista lap, a Vörös Újságnak cikkírójaként tartóztatták le 1919. február 21-én, így a börtönből irányította a proletárforradalom előkészítését, a KMP és az MSZDP egyesítésének alapelveit. 1919. március 21-én a Tanácsköztársaság külügyi népbiztosa lett, de részt vett a Vörös Hadsereg harcainak irányításában is. A forradalom bukása után Bécsbe menekült. 1921-től 1936-ig Moszkvában a Komintern Végrehajtó Bizottságának, támogatta az antifasiszta népfrontpolitika meghirdetését. A sztálini koncepciós perek egyikének lett áldozata.

A magyar Tanácsköztársaság idején a rendőrséget és a csendőrséget váltotta fel. Ez a testület részben leszerelt katonákból és felfegyverezett munkásokból, részben a régi karhatalom tisztikarából és legénységéből állt.

Valamilyen forradalom győzelme érdekében alkalmazott erőszak. 1918-től Oroszországban a polgárháború idején, 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság idején a proletárdiktatúrával szemben fellépő csoportok vagy emberek részben megfélemlítését, üldözését, megsemmisítését célozta.

Az 1929-33-as gazdasági válság , ahol a krízis minden szektorban jelentős visszaesést hozott és a világ számos országára kiterjedt az akkora már kiterjedt gazdasági kapcsolatok miatt.

Magyarország jegybankja, azaz központi bankja, amelynek elsődleges feladata a monetáris politika fő irányvonalainak meghatározása, a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása. Az MNB 1924-től működik. Megalakítását a Népszövetség írta elő, az I. világháború utáni gazdasági konszolidációt biztosító kölcsön folyósításának ez volt az egyik előfeltétele.

A marxi elképzelés szerint a kizsákmányolók és a munkásság között feszülő érdekellentét osztályharchoz, az pedig szükségszerűen proletárforradalomhoz, majd proletárdiktatúrához vezet. A proletárdiktatúra olyan politikai rendszer, amelyben a vezető szerep a munkásságé.

Tágabb értelemben mindenféle külpolitikai elszigetelődésre való törekvés, szűkebb értelemben pedig a két világháború között az USA európai ügyektől való elzárkózó magatartására használt kifejezés.

Más néven korlátozott parlamentáris rendszer. Az ilyen berendezkedésű államokban működött a parlament, de a kormánypárt a választási rendszer sajátosságainak (magas cenzus, nyílt szavazás) köszönhetően biztosítani tudta többségét, s bár ellensúlyt nem képzett, de létezett parlamenti ellenzék (pl. MSZDP). Korlátozásokkal, de nem túl erős cenzúra mellett működhetett a sajtó. Kiemelt szerepe volt az államfőnek, aki döntő befolyással bírt a korszak politikai életében, diktátori hatalmat azonban nem gyakorolhatott. Magyarországon ilyen berendezkedés érvényesült a Horthy-korszakban.

(1879–1953) Eredeti nevén Dzsugasvili. Illegális kommunista tevékenysége miatt többször is száműzetésre ítélték a cári Oroszországban. 1912-ben vette fel a Sztálin (acélos) nevet. Az 1917. októberi bolsevik hatalomátvétel után a nemzetiségi ügyek népbiztosa lett, majd a polgárháború alatt Grúziában vezette a bolsevik csoportot. Még Lenin életében lett az SZKP első titkára, ezzel Lenin egyik lehetséges utóda. A Trockij és Sztálin között zajló hatalmi harcból az utóbbi került ki győztesen 1924 után. Totális hatalmat épített ki a Szovjetunióban, amit a terror eszközével tudott fenntartani. 1928-ban meghirdette a földek állami tulajdonba vételét, a kollektivizálást és az első ötéves tervet. Az ellátási problémák éhínséghez vezettek 1930 és 1932 között. Sztálin nem sokkal később hozzáfogott a Szovjetunió nehéziparának erőszakolt fejlesztéséhez is. 1939 augusztusában megnemtámadási egyezményt kötött Németországgal, s megállapodott Hitlerrel Lengyelország felosztásáról. 1940-ben háborút kezdett Finnországgal, azonban a remélt gyors győzelem helyett csak 1941-re tudta csak legyőzni a finn hadakat. Amikor 1941-ben Németország megtámadta a Szovjetuniót, akkor Sztálin Nagy Britanniával, majd az Amerikai Egyesült Államokkal kezdeményezett tárgyalásokat. 1945. május 8-án Németország kapitulálásával véget ért a II. világháború, így Sztálin számára a kommunizmus eszméinek terjesztése vált a legfontosabb céllá. Kiterjesztette a Szovjetunió befolyását Közép-Európában, létrehozta a szocialista rendszerű országok együttműködésének biztosítására a Kominformot és a KGST-t. 1947-től kezdve elkerülhetetlennek látta a harmadik világháború kitörését, és erőltetett fegyverkezésbe kezdett, erre kényszerítve csatlós államait is. 1953. március 5-ei halála hatalmi harc nyitánya lett.

Különböző etnikai területek találkozása. Az etnikum (etnosz) az emberek olyan történetileg kialakult közössége, akik tudatában vannak népként való összetartozásuknak, más hasonlóan szerveződő népektől való különbözőségüknek, saját maguk megjelölésére egy népnevet használnak.

A mezőgazdasági és az ipari termékek egymáshoz viszonyított aránya, amikor az árak a mezőgazdasági termelők számára kedvezőtlenül alakulnak. (Ellentéte az iparolló.) A gazdasági válságok jellemző tünete.

Egy állam belső viszályaiba vagy két állam között kialakult háborúskodásba való erőszakos, katonai, olykor gazdasági beavatkozás egy idegen hatalom részéről.

Magyarországon 1927 és 1946 között használt pénznem. Bevezetésére az I. világháborút követő gazdasági válsággal járó, a koronát érintő infláció miatt került sor és a népszövetségi kölcsön tette lehetővé.

Központi tervezésen alapuló gazdasági szisztéma. A termelő eszközöket állami tulajdonba vevő szocialista országokra jellemző elsősorban. A termelési feladatokat központilag határozták meg, központilag döntöttek az eszközök, a nyersanyagok stb. elosztásáról is. Az árak sem a piaci igényekhez, a kereslethez alkalmazkodtak, hanem adminisztratív funkciójuk volt, a rendszer rugalmatlansága miatt lehetett a tervgazdaságban hiány bizonyos termékekből, ill. túltermelés másokból. A tervek meghatározott időre (három év, öt év) vonatkoztak.

A legitimizmus követője, olyan személy, aki a monarchista államberendezkedés híve. A legitimizmus hívei a fennálló jogrendet és a folytonosságot is elfogadják.

Olyan politikai berendezkedés, amelyben működött a parlament, de a kormánypárt mindig biztosítani tudta többségét, és a választási rendszer sajátosságai (nyílt és titkos választás kombinációja, magas cenzus) és a politikai erőviszonyok miatt nem volt arra lehetőség, hogy a kormányt választások révén leváltsák. Kiemelt szerepe, erős jogköre volt az államfőnek. A parlamenti ellenzék működött, megszorításokkal, de többnyire érvényesültek a legfontosabb emberi jogok. mivel korlátozásokkal és cenzúrával működhetett a sajtó, ezért az ellenzék megszólalását valamelyest korlátozni lehetett. Magyarországon ilyen rendszer állt fenn a Horthy-korszakban (1920-1944).

Olyan kormányzati rendszer, amelyben csak egyetlen politikai párt van, vagy a többi párt szerepe formális, nincs hatalmi súlyuk. A totalitárius hatalmak sajátos vonása, hiszen az uralkodó párt vezető szerepét érvényesíti minden hatalmi ágban, az ellenőrzést is saját magának tartja fenn.

Bethlen István vezetésével 1922-ben a Bethlen vezette Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Kisgazda- és Földműves Párt egyesülésével létrejött kormánypárt, teljes neve: Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt. 1932-től Nemzeti Egység Pártja, 1939-től pedig a Magyar Élet Pártja nevet vette fel.

Összoroszországi Rendkívüli Bizottság az Ellenforradalom és a Szabotázs Elleni Harcra. A bolsevik párt irányítása alatt álló államvédelmi hatóság 1917 és 1922 között, vezetője Feliksz Dzerzsinszkij volt. A szervezethez kötődik a vörösterror, tehát a proletárdiktatúra megdöntésére való bármilyen kísérlet felszámolása, a rendszert ellenzők üldözése, meggyilkolása.

A válsághelyzetekben a politikailag szélsőséges nézeteket valló csoportok megerősödnek. Az így megjelenő radikalizmus mai értelemben lehet jobb- és baloldali egyaránt.

Az a folyamat, amely során ipartelepek, ipari intézmények telepednek meg egy környéken, városban, országban.

Más néven kölcsönbérleti törvény. Az USA kongresszusa 1941 márciusában fogadta el azt a törvényt, amely lehetővé tette, hogy a Németországgal szembenálló hatalmakat pénzfizetés nélkül ill. bérlet formájában ellássa fegyverekkel, nyersanyaggal, a háborúhoz szükséges egyéb eszközökkel.

A hatalomgyakorlás sajátos módja a 20. században, amit a korábbi időszakokban diktatúrának, despotizmusnak, zsarnokságnak neveztek. Az állam vagy annak nevében egy csoport vagy egy személy a politikai, társadalmi és a szellemi életre kiterjeszti a korlátlan hatalmat, ennek az ellenőrzésnek kiépül a teljes intézményrendszere is. A totális hatalom gyakorlói a megfélemlítés mellett már a modern propaganda eszközeit is használták céljaik elérésére. Totális állam jött létre pl. a fasiszta, a Mao Ce-tung vezette kínai, valamint a náci és sztálini rendszerben.

Indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó népcsoport, mely Belső-Ázsia, a dél-orosz sztyeppe felől harci szekerekkel érkezett a Kr. e. II. évezred derekán, s meghódították az Indus-völgyi civilizációtás más országokat is. (Irán neve is az árja szóból származik.) A magukat árjáknak (előkelőknek, vendégszeretőknek, később nemeseknek) nevező hódítók elterjesztették Indiában a bronzkardot, a lovak használatát, majd később a vasművességet is. Kialakították a kaszt-, illetve varna-rendszert. A Kr. e. 1300 körül az Indus öt mellékfolyójának vidékén (Pandzsáb) telepedtek le, majd lassan haladtak felfelé a Gangesz völgyében, ahol kiirtották az erdőket és földművelésbe kezdtek. A Kr. e. 5. századra már létrehozták az első városaikat. Az árják vallása a brahmanizmus (hinduizmus) volt.

Az elnevezést Mussolini használta először 1936-ban a hitleri Németország és Olaszország közötti szövetség megjelölésére, Japán 1937-ben a háromhatalmi egyezmény aláírásával csatlakozott hozzá. Tagjait tengelyhatalmaknak is nevezték.

Az erőszakmentesség erkölcsi alapokon álló társadalmi-politikai technika, amely elutasítja a fizikai erőszakot, mint a társadalmi, gazdasági és politikai célok elérésére bevetett eszközt, és kiemelt feladatnak tekinti a másoktól elszenvedett rejtett vagy nyílt erőszak, elnyomás elleni fellépést. Alternatívaként jellemzően a meggyőzést, az oktatást tartja eredményesnek, ha politikai célokról van szó, akkor az állampolgári engedetlenséget.

A vezető szerepet játszó politikai személyiség(ek) mértéktelen dicsőítése, szerepének eltúlzása, kijelentései dogmává merevítése. Személyi kultusz alakult ki a Szovjetunióban Sztálin, Németországban Hitler, Kínában Mao Ce-tung, Magyarországon Rákosi Mátyás körül.

(1897-1945) Német politikus. Újságíróból lett a legbefolyásosabb náci vezetők egyike. 1933-tól propagandaminiszter, s e minőségében minden eszközt bevetett a náci ideológia népszerűsítése érdekében, ellenőrzése alatt tartotta a sajtót, a rádiót, a színházakat.

Japán császár 1926-1989 között. A II. világháború idején játszott szerepe ellentmondásos, hiszen egyrészt Japán szövetséget kötött Németországgal és Olaszországgal (Berlin-Róma-Tokió tengely), s Japán jelentős területeket vont ellenőrzése alá Ázsiában. Másrészt viszont a japánok többsége úgy tartotta, ezek a lépéseket nem a császár, hanem a császári haderő parancsnoka és miniszterelnök Hideki Tódzsó határozta meg. A háborús bűnösök tokiói perében a császárt végül nem vonták felelősségre, trónját megtarthatta.

A Szovjetunióban 1935-ben indított munkaverseny-mozgalom, névadója egy Sztahanov nevű vájár volt. A sztahanovisták anyagi elismerésben és kedvezményekben (pl. üdülés) is részesültek, a szocialista emberideálként álította be őket a propaganda.

Olyan munkaszervezési technika, ahol a munkások teljesítményét egymással folyamatosan összehasonlítják és mind nagyobb teljesítményre ösztönzik őket. A szocialista országokban jelentős politikai és társadalmi szerepet kapott a mozgalom.

A politikai tiltakozás fejlett polgári demokráciákra jellemző módja, amit a polgár vagy a polgárok által szabadon létrehozott egyesület gyakorol, ha a jogállami eszközökkel az adott cél nem érhető el. Az engedetlenségi mozgalmak támogatói szerint a polgároknak joguk van és képesek is az állam működéséről erkölcsi ítéletet mondani, és ha úgy látják eredményesnek, akár jogellenes módon is felléphetnek az alkotmányos rend továbbfejlesztése érdekében. Eszköze lehet pl. az adófizetés megtagadása, útlezárások, létesítmények, területek elfoglalása. Az erőszakmentes, ám tagadhatatlanul jogellenes cselekvés célja tehát nem az adott ország teljes jogrendjének a megdöntése, hanem egy-egy intézkedés megváltoztatása valamely magasabb rendűnek tekintett erkölcsi érték alapján.

Az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájának fontos eleme az 1930-as évek közepén. Az izolációs politika hívei elérték, hogy a törvényhozás 1935-ben elfogadja az USA semlegességét kimondó törvényt, ami megtiltotta, hogy hadviselő államoknak fegyvert szállítsanak.

Szovjet művészeti és politikai mozgalom, amely feladatának tartotta a munkásosztály művészetének és esztétikai programjának a megvalósítását.

Az avantgárd egyik legkorábbi, 1910 körül létrejövő irányzata, elnevezése a latin futurum szóból származik, amelynek jelentése jövő. A múltat, a múlt feltáráshoz vagy kultuszához kapcsolódó jelenségeket, tevékenységeket (múzeum, könyvtár) elutasító művészeti irányzat az egyéni megnyilatkozás mellett a dinamizmus és a sebesség kultuszát hirdette. A futurizmus elsősorban Olaszországban (Marinetti) és Oroszországban (Majakovszkij) hatott, hívei könnyen váltak szélsőségesnek tartott politikai csoportok tagjává. Az olaszok közül többen csatlakoztak Mussolini fasiszta mozgalmához, Oroszországban viszont a bolsevik forradalom hívei lettek.

Gandhi és követői polgári engedetlenségi mozgalmának egyik eseménye, amivel a Brit Birodalommal szálltak szembe. 1930-ban elindultak, hogy a tengerparton a sókristályok összegyűjtésével kifejezzék, nem tekintik magukra nézve kötelezőnek a britek sómonopóliumának elismerését.

(1893-1976) Kínai politikus, a Kínai Kommunista Párt egyik megalapítója volt. A két világháború közötti polgárháború időszakában lett a kommunisták első számú vezetője. 1949-ben létrehozták a Kínai Népköztársaságot és a szocialista rendszert Kínában. A maoizmus megalkotója, ami a marxista–leninista tanítások Mao Ce-tung által átértelmezett változata. Szembefordult Sztálinnal és a kommunizmus sajátos kínai változatát kívánta megvalósítani. Öröksége rendkívül vitatott, hiszen Kínában mai napig jelentős kultusza van, az általa képviselt reformok következtében kb. 70 millió ember halt meg az ellátási problémák, az erőszakos áttelepítések és a politikai üldöztetés miatt.

Mandzsúria területén található japán irányítás alatt álló bábállam (protektorátus) 1932-1945 között, aminek élére az utolsó Quing-házi császárt ültették. Mandzsukuót a japánok bázisként használták a II. világháború alatt a Kína elleni támadáshoz.

(1869-1931) magyar gépészmérnök. A mozdonyoknál ő alkalmazta először a nagyfeszültségű, háromfázisú váltakozó árammal működő vontatást, s ezzel vasút villamosításának egyik úttörője. A budapesti Ganz és Társa gyár alkalmazásában állt, de Európa számos országában dolgozott, nemzetközi szinten elismert, széles körű elméleti tudással rendelkező, de kivételes matematikai készségekkel is rendelkező tudós szakemberként.

Népek terjeszkedő külpolitikáját igazoló elmélet, amelynek lényege, hogy a katonailag, politikailag erősebb népek jogosultak új területek elfoglalására saját fejlődésük biztosítása érdekében. A gyarmatosítók fogalmazták meg először, majd a náci német terjeszkedés ideológiájában is megjelent.

Központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes akció Németországban 1938. november 9-10-én. Egy Franciaországban szolgáló német diplomata megölése jelentette az ürügyet, amelyre hivatkozva zsidókat gyilkoltak meg, zsinagógák és zsidó üzletek százait rombolták le vagy gyújtották fel. (A kristályéjszaka név is a betört kirakatokra utal.)

A nemzetiszocialista pártban jellemző vezérkultuszra utal a fogalom. A Führer Hitler címe volt.

(1881-1955) Skót orvos, aki 1928-ban felfedezte a bakteriális fertőzések egy része ellen hatásosan alkalmazható penicillint. 1945-ben kapta meg az orvosi Nobel-díjat.

A gazdasági világválság megoldására született New Deal egyik alapeleme az USÁ-ban. A mezőgazdaságban jelentkező túltermelést próbálták megszüntetni úgy, hogy a farmereket kártérítés mellett a termelés csökkentésére, az állatok egy részének levágására ösztönözte.

A baloldali és a centrumpártok koalíciójára alapuló nemzetközi mozgalom, melynek célja a fasiszta és a nemzetiszocialista hatalmak, ideológiák visszaszorítása volt. 1935-ben a Komintern VII. kongresszusa fogadta el a népfrontpolitikát, mint a nemzetközi kommunista mozgalom általános irányvonalává, így jöhetett létre 1936 után a baloldali és centrumpártok együttműködésével az ún. népfrontkormány Spanyolországban, Franciaországban.

Az avantgárd egyik irányzata, amely a hangsúlyt a kirobbanó szubjektivitásra, a kitörő indulatokra helyezi. Az előzőekből következik, hogy a művészi alkotásokban van ugyan valamilyen valóságélmény, de a reflexiót állítja elsősorban a középpontba. Az expresszionista művész mélyen átéli az őt körülvevő, ellentmondásoktól terhelt, diszharmonikus világot, s ezt kifejezi (ezért szokták a kiáltás művészetének is nevezni). Mivel alapvetően nem az ábrázoló, hanem a kifejező művészetek egyike, ezért az irodalomban elsősorban a lírában hatott. Stíluseszközeiben is az intenzitás, szuggesztivitás nyelvi formái uralkodnak (ún. igestílus), gyakran használ indulatszavakat.

(1887-1975) Kínai politikus, katona. Köztársaságpárti elkötelezettsége miatt csatlakozott Szun Jat-szen polgári-nemzeti erőket tömörítő pártjához, a Kuomintanghoz. 1926 és 1949 között a kínai állam feje, harcolt a kommunisták, majd 1937-től a megszálló japánok ellen. A II. világháború után kiújuló polgárháborúban vereséget szenvedett a Mao vezette kommunistáktól, székhelyét Tajvanra tette át.

Avantgarde irányzat a két világháború között, amely a tárgyi valóság feletti tartalmakat kívánta megjeleníteni szóban vagy képben. A képzeletnek, az álmoknak, a látomásoknak és az ösztönöknek kiemelt szerepet tulajdonít, ezeket ki akarja szabadítani a tudat jelentette „börtönből” a szabad képzettársítások révén. Jelentős képviselője pl. Salvador Dalí, Marcel Duchamp, Alberto Giacometti. Magyarországon megfigyelhető hatása pl. József Attila költészetében.

Olyan politikai elv, amely az államok függetlenségének, a békének biztosítására, a konfliktusok megelőzésére helyezi a hangsúlyt. Az I. világháború végén a rendezés elve, a wilsoni 14 pont között is szerepel.

Avantgárd művészeti mozgalom, amely szakított a reneszánsz óta a képzőművészetre jellemző empirikus megközelítéssel, a látványszerűséggel, a valóság művészi utánzásával. A kubisták szerint a festészetnek nem a látott valóság festői utánzása a feladata, hanem az alkotás, az elképzelt összefüggések ábrázolása. Legjelentősebb képviselői: Juan Gris, Pablo Picasso.

A bank fizetésképtelenné válása.

Más néven Kínai Nemzeti Párt. 1912-ben a köztársaság kikiáltása után a különböző kínai politikai erők szövetségeként megalakult párt, aminek célja az önálló, demokratikus Kína megteremtése volt. A két világháború között és 1945 után a kínai kommunisták és a Kuomintang erői között polgárháború robbant ki annak ellenére, hogy a háború alatt a japán hódítók ellen még összefogva harcoltak. A polgárháborúból szovjet segítséggel a kommunisták kerültek ki győztesen, a Kuomintang pedig visszaszorult Tajvan szigetére. Legjelentősebb vezetője Csang Kaj-sek volt.

(1919-1980) Perzsa (iráni) sah. Méltóságát 1979-ig töltötte be, ekkor a Khomeini ajatollah vezette iszlám forradalom megbuktatta. A sah az iszlám világi irányzatát képviselte.

(1881-1938) Más néven Mustafa Kemal pasa. Török katonatiszt és államfő. Az I. világháborúban több katonai siker fűződött a nevéhez. A háború után nem volt hajlandó elfogadni a Török Birodalmat jelentősen megcsonkító sevres-i békét, ezért szembefordult a szultánnal, ellenkormányt alakított, kinyilvánította, hogy a török nép önrendelkezési joga mellett áll, és hangsúlyozta a török lakta térségek védelmének fontosságát. A fegyveres mozgalom sikeres volt, a szultáni hatalom megbukott, 1923-ban pedig aláírták a sevres-i diktátumot érvénytelenítő lausanne-i békét, amely szavatolta a török lakta területek egységét. A békekötés után ő lett a megalakuló köztársaság első elnöke. Világi államot hozott létre azzal, hogy felszámolták a vallási bíróságokat és iskolákat, a dervisrendeket, az iszlám már nem államvallás, bevezették a Gergely-féle naptárt, az arabról áttértek a latin betűs írásra, és szabályozták az öltözködést is. Minden bizonnyal egyik legnagyobb hatású intézkedése, hogy a saria, azaz az iszlám vallástörvény helyett világi törvénykezést vezetett be nyugat-európai minták alapján. Az iszlám hagyományokkal szembefordulva kinyilvánították a nők teljes egyenjogúságát, 1934-től választójogot is kaptak. A politikai reformokban legfőbb támasza, egyben mai napig a világi török állam „biztosítéka” a hadsereg.

1936-ban a hitleri Németország és a fasizálódó Japán megállapodása a kommunizmus terjedésének és a Szovjetunió térnyerésének megakadályozására. A következő évben csatlakozott a szövetséghez Olaszország, majd a háború alatt Magyarország mellett (1939) több közép-európai állam is.

A hatalomgyakorlás sajátos módja a 20. században, amit a korábbi időszakokban diktatúrának, despotizmusnak, zsarnokságnak neveztek. Az állam vagy annak nevében egy csoport vagy egy személy a politikai, társadalmi és a szellemi életre kiterjeszti a korlátlan hatalmat, ennek az ellenőrzésnek kiépül a teljes intézményrendszere is. A totális hatalom gyakorlói a megfélemlítés mellett már a modern propaganda eszközeit is használták céljaik elérésére. Totális állam jött létre pl. a fasiszta, a Mao Ce-tung vezette kínai, valamint a náci és sztálini rendszerben.

Goszudarsztvennoje Upravlenije Lagerej, azaz munkatáborok állami kormányzata. A szovjet munkatáborok igazgatósága Szibériában a sztálini korszakban. Ide hurcolták a más gondolkodásúakat, kulákokat, katonákat, politikai ellenfeleket, de azokat a parasztokat, munkásokat is ide hurcolták, akik valamilyen okból a terror áldozatai lettek.

(1894-1953) Magyar származású mérnök, a televízió kifejlesztésében játszott jelentős szerepet.1928-ban már rendszeres adást sugároztak a Berlin-Witzleben adóállomásról, amelyhez Mihály Dénes Telehor nevű rendszerét alkalmazták. 1929-ben a világon először az ő szabadalma alapján sikerült mozgó televíziós közvetítést adni. Hozzájárult a hangosfilm elterjedéséhez azzal, hogy sikerült megoldania a kép és a hang szinkronját, a hangrögzítés tökéletesítésével és a hangminőség javításával összefüggő találmányaival pedig a további fejlesztéseket is segítette.

1928-1944 között Kolozsvárott megjelenő irodalmi és kritikai folyóirat, amelynek szerzői közé tartoztak a romániai magyar irodalom jeles képviselői.

A magyarországi zsidónak minősített polgárok jogait korlátozó 1941 augusztusában elfogadott törvény. Ennek értelmében megtiltották a zsidók és nem zsidók között a házassági és szexuális kapcsolatot.

1939 májusában elfogadott törvény. Ennek értelmében Magyarországon zsidónak minősítették azokat, akiknek az egyik szülője vagy két nagyszülője izraelita vallású volt. Kizárták őket az állami és közhivatalokból, korlátozták a választójogukat és alkalmazásukat meghatározott foglalkozásokban.

Baloldali szellemiségű magyar nyelvű kulturális folyóirat, amely Kolozsvárott jelent meg 1926 után. 1940-ben a második bécsi döntés után a magyar hatóságok betiltották, 1957-ben indult újra.

Klebelsberg Kunónak, a Bethlen István vezette magyar kormány vallás- és közoktatásügyi miniszterének elve volt. Ennek értelmében elsősorban a szellem, vagyis az oktatás, a művelődés fegyvereivel akarta védeni a Trianon utáni magyar állam érdekeit.

(1883-1977) Építész, író. A transzszilvánizmus egyik meghirdetője volt, több folyóirat szerkesztője, munkatársa. 1932-től az Erdélyi Helikon szerkesztője.

1943. április 19. és 1943. május 16. között a varsó gettóban élő zsidók fellázadtak a német megszállás és a deportálások ellen. A felkelést a németek leverték.

Eredetileg a gazdasági válságok kezelésére, a munkanélküliség csökkentésére bevezetett önkéntes állami közmunka volt, amit a náci Németországban minden 18 és 25 év közötti állampolgár számára kötelezővé tettek. A munkaszolgálat a náci rendszerben a politikai ellenfelekkel való leszámolás, a fajelméleten alapuló megkülönböztetés eszköze is lett, hiszen a munkaszolgálatra rendeltek jelentős része baloldali gondolkodású vagy zsidó származású férfi és nő volt a németekkel szövetséges államokban, pl. Magyarországon is.

Olyan hadviselés, amikor a hadiállapotban álló országok minden erőforrásuk (anyagi, emberi) minél teljesebb mozgósítására törekszenek.

A II. világháború idején a nácik és a velük együttműködők által elsősorban a zsidóság és a cigányság megsemmisítésére kidolgozott program. A becslések szerint a világ akkori zsidó lakosságának kétharmada pusztult el a haláltáborokban történt tömeges népirtás során.

A náci Németországban ill. az általa megszállt területeken létrehozott koncentrációs táborok közül azok, amelyekben a zsidóság nagyipari módszerekkel történő mészárlása, pusztítása folyt. Pl. Auschwitz-Birkenau, Sobibor, Treblinka.

1939. augusztus 23-án írta alá a német és a szovjet külügyminiszter a két állam között érvénybe lépő megnemtámadási szerződést. A paktum titkos részében megállapodtak a két ország kelet-európai terjeszkedési szándékairól, elosztották az övezeteket.

Eredetileg a zsidók elkülönítésére szolgáló városrész neve volt, amit részben saját védelmükre, részben az uralkodó vagy a városi tanács rendelkezésre hoztak létre a középkori városokban. Nyugat-Európában a 18-19. század folyamán számolták fel a gettókat. Kelet- és Közép-Európában a legtöbb helyen a 20. század elején került erre sor. A II. világháború idején Németországban és a németek által megszállt államokban hoztak létre a zsidók elkülönítésére.

Halottégető kemence. A II. világháború idején a német koncentrációs táborokban meggyilkolt áldozatokat is krematóriumokban semmisítették meg.

A nemzetiszocialista Németország elnevezéseként használt kifejezés. Az első birodalom a Német-római Császárság, a második a Német Császárság volt a hitleri retorika szerint.

Az ún. Dávid-csillag egyik változata, aminek megkülönböztető jelként való viselését a náci hatalom rendelte el a zsidók számára. A Dávid pajzsaként is ismert a hexagram (hatoldalú sokszög) a késő középkortól lett a zsidó közösségek megkülönböztető jele főként Közép-Európában. A Dávid-csillag a cionista mozgalom egyik jelképe lett a 19. század végén, Izrael zászlójában is szerepel.

1944 áprilisában két szlovák zsidó rab megszökött Auschwitzból, és jegyzőkönyvbe foglalták a vallomásukat a táborban történtekről, hogy minél több jelentős politikushoz eljuttathassák. (Így Horthy Miklóshoz is.)

Olyan háború, amelyben nem csak egy, hanem több, egymástól távol eső fronton zajlanak a harcok, s ez haderejének olyan megosztására készteti a harcolókat, ami nehezen kivitelezhetővé tesz egy haderőösszevonást.