A gazdasági helyreállítási periódus
A gazdasági helyreállítási periódusok jellegzetes lefolyása
A szerző ebben a részletben arra keresi a választ, hogy mi lehetett az oka annak a hihetetlennek tűnő gazdasági fellendülésnek, mely a második világháború után bekövetkezett.
A második világháború után a termelés majd minden országban megdöbbentő gyorsasággal, néhány év alatt elérte a háború előtti szintet. Az újjáépítés befejezése óta több mint egy évtized telt el: egy olyan évtized, amelyben a háború közvetlen gazdasági következményének már nyomai sem észlelhetők. …Mégis azt állítjuk, hogy a gazdasági helyreállítás folyamata nem ért véget akkor, amikor a termelés ismét elérte a háború előtti szintet, hanem ennél jóval tovább tartott. Állításunk szerint ugyanis a helyreállítási periódus csak akkor tekinthető valóban befejezettnek, amikor a termelés eljut arra a szintre, amely adott időpontig elérhető lett volna, ha a háború egyáltalán be sem következik. F E B D A C idő
AF - a gazdasági fejlődés trendvonala
AB - a termelés alakulása a háború kitöréséig
BC - a termelés háború-okozta visszaesése
CE - a termelés alakulása a helyreállítási periódus folyamán, éspedig:
CD - a háború előtti szint eléréséig
DE - a trendvonal eléréséig
EF - a termelés alakulása a helyreállítási periódus befejeződése után
Ábránkon az AF egyenes a termelésnek hosszú távra érvényes zavartalan növekedési ütemét fejezi ki. Ezt az egyenest a továbbiakban a gazdasági fejlődés trendvonalának vagy röviden "trendvonal"-nak nevezzük.
…A helyreállítási periódus a C pontban kezdődik. Ettől az időponttól kezdve a termelés töretlenül nő és néhány év alatt eléri a háború előtti szintet (a D pontot). A helyreállítási periódus azonban - és éppen ez a felismerés minden további következtetésünk lényege - ebben az időpontban még nem fejeződik be, mert a termelés rohamos növekedése ezen a ponton túl is folytatódik, mégpedig majdnem változatlan ütemben egészen az E pontig, vagyis addig, amíg el nem éri a gazdasági fejlődés trendvonalát. A növekedés üteme csak akkor fékeződik be és esik vissza - többé-kevésbé hirtelen módon - a normális mértékre: a gazdasági fejlődés törvényszerűségei által megszabott, hosszútávra érvényesülő, jellegzetes ütemre.
Ezt az időpontot követően a termelés növekedése ismét a trendvonalon halad (lásd EF szakasz). A helyreállítási periódus tehát sokkal később fejeződik be, mint azt gyakran tévesen feltételezik: vagyis nem a D pontban ér véget, amikor a termelés ismét eléri a háború előtti szintet, hanem csak az E pontban, vagyis akkor, amikor a termelés volumene újból megfelel a gazdasági fejlődés trendvonalának.
A helyreállítási periódusok elemzésének aktualitása
A háborúban legtöbbet szenvedett országok gazdasági fejlődésének elemzése azt mutatja, hogy a fordulatot jelző E pont, vagyis a háború utáni helyreállítási periódusok tényleges végpontja, nem is volt olyan nagyon régen. A Szovjetunióban például a termelés csak az ötvenes évek közepén érte el a trendvonalat, a Német Szövetségi Köztársaságban még később, Japánban és Olaszországban pedig a hatvanas évek kezdetén, ezért a fejlődési ütem jellegzetes megtörése az E pontban - különösen Olaszországra vonatkozólag - még nem is állapítható meg teljes egyértelműséggel. Azt látjuk tehát, hogy az említett országok gazdasági fejlődése az utóbbi tíz évben részben még a háborút követő helyreállítás jegyében zajlott. Ha ezt a tényt nem ismerjük fel, hanem tévesen azt hisszük, hogy a helyreállítás a legtöbb országban csak a negyvenes évek végéig tartott, tehát csak addig, amíg a termelés ismét elérte a háború előtti szintet - akkor valóban értetlenül állunk az utóbbi évtized gazdasági fejlődése előtt; a fejlődés ütemében később bekövetkező hirtelen törés pedig megfejthetetlen rejtély marad számunkra.
Jánossy Ferenc: A gazdasági fejlődés trendvonala és a helyreállítási periódusok (KJK 1966, részletek)
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
