Az atomcsend-egyezmény

(Moszkva, 1963. augusztus 5.)

Szerződés a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kormányai, a továbbiakban "Kezdeményező Felek" ... az alábbiakban állapodnak meg:

I. cikk. 1. "Az e Szerződésben részes mindegyik Fél vállalja, hogy betilt, megakadályoz és nem hajt végre nukleáris fegyverrel történő semmiféle kísérleti robbantást és semmiféle más nukleáris robbantást a joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó semmilyen helyen:

a) sem a légkörben, sem annak határain túl, beleértve a világűrt, sem víz alatt, beleértve a területi vizeket és a nyílt tengert;

b) és semmilyen más közegben, ha az ilyen robbantás az azt végrehajtó állam joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó területen kívül radioaktív lecsapódást eredményez."

Az atomsorompó egyezmény

1. cikk: "A Szerződésben részes, nukleáris fegyverrel rendelkező valamennyi állam kötelezi magát, hogy sem közvetlenül, sem közvetve senkinek nem ad át nukleáris fegyvereket vagy egyéb nukleáris robbanószerkezeteket, illetve nem engedi át az ellenőrzést az ilyen fegyverek vagy robbanószerkezetek felett; és hogy semmilyen módon sem segít, bátorít vagy ösztönöz nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államot nukleáris fegyver vagy egyéb nukleáris robbanószerkezet előállítására vagy más módon történő megszerzésére, sem pedig az ilyen fegyverek vagy robbanószerkezetek fölötti ellenőrzés megszerzésére."

2. cikk: "A Szerződésben részes, nukleáris fegyverrel nem rendelkező valamennyi állam kötelezi magát, hogy sem közvetlenül, sem közvetve senkitől sem fogad el nukleáris fegyvereket vagy egyéb nukleáris robbanószerkezeteket, illetve nem vállalja ilyen fegyverek vagy robbanószerkezetek ellenőrzését; hogy nem állít elő és más módon sem szerez nukleáris fegyvereket vagy egyéb nukleáris robbanószerkezeteket, és hogy nem kér és nem fogad el semmiféle segítséget nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállításához."

A tengerfenék atommentesítése

I. cikk. Az ebben a Szerződésben részes államok kötelezik magukat, hogy a tengerfenék-övezet külső határain túl a tengerfenéken és az óceánfenéken, valamint ezek talajában nem létesítenek és nem helyeznek el semmiféle nukleáris vagy másfajta tömegpusztító fegyvert, sem olyan szerkezetet, indítóberendezést vagy más felszerelést, amely nyilvánvalóan ilyen fegyverek tárolására, kipróbálására vagy alkalmazására készült.

V. cikk. Az ebben a Szerződésben részes felek kötelezik mag ukat, hogy jóhiszemű tárgyalásokat folytatnak a további leszerelési intézkedésekről abból a célból, hogy megakadályozzák a fegyverkezési versenyt a tengerfenéken és az óceánfenéken, valamint ezek altalajában.

A leszerelés dokumentumai

A SALT-I

(Moszkva, 1972. május 26.)

Szerződés a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok között

I. cikk. 1. Mindkét fél kötelezettséget vállal ABM-rendszerének korlátozására, valamint más, a jelen Szerződés javaslataival összhangban lévő intézkedések megvalósítására.

II. cikk. 1. A jelen Szerződést tekintve, a rakétaelhárító védelmi rendszeren olyan rendszert értünk, amelynek célja a hadászai ballisztikus rakéták vagy azok elemei ellen azok röppályáján folytatott harc.

V. cikk. 1. Mindkét fél kötelezettséget vállal arra, hogy nem hoz létre, nem kísérletez ki és nem fejleszt ki olyan ABM-rendszereket vagy azok elemeit, amelyek tengeri, légi, világűrbeli vagy mozgó szárazföldi támaszponttal rendelkeznek.

VII. cikk. A jelen Szerződés rendelkezéseinek megtartásával végrehajtható a rakétaelhárító védelmi rendszerek és elemeik korszerűsítése és cseréje.

VIII. cikk. Azokat a rakétaelhárító védelmi rendszereket és elemeiket, amelyek túllépik a jelen Szerződésben meghatározott mennyiséget vagy a meghatározott körzeteken kívül esnek, valamint a jelen Szerződés által betiltott rakétaelhárító védelmi rendszereket és elemeiket meg kell semmisíteni, vagy le kell szerelni az egyeztetett eljárások szerint a lehető legrövidebb elfogadott időszak alatt.

XI. cikk. A Felek kötelezettséget vállalnak, hogy folytatják aktív tárgyalásaikat a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról.

A bakteriológiai és toxinfegyverek fejlesztésének, gyártásának és tárolásának eltiltásáról és megsemmisítéséről (ENSZ, 1972)

I. cikk. Az Egyezményben részes valamennyi Állam kötelezettséget vállal arra, hogy soha semmilyen körülmények között nem fejleszt, nem gyárt és nem tárol, továbbá semmilyen módon nem szerez meg és nem tart

1. olyan mikrobiológiai vagy egyéb hatóanyagot, valamint toxint, amely nem kórmegelőzési, védekezési vagy más békés célt szolgál bármilyen is legyen eredete vagy előállítási módja, fajtája és mennyisége;

2. az ilyen hatóanyagnak, valamint toxinnak ellenséges célokra, vagy fegyveres összeütközés esetén való alkalmazására szolgáló fegyvereket, felszereléseket vagy szállítóeszközöket.

II. cikk. … valamennyi Állam kötelezettséget vállal arra, hogy amilyen gyorsan csak lehetséges, de legkésőbb az Egyezmény hatálybelépésétől számított 9 hónapon belül megsemmisíti vagy békés célokra fordítja a birtokában …lévő …valamennyi hatóanyagot, toxint, fegyvert, felszerelést és szállítóeszközt.

A NATO kettős határozata az eurorakéták telepítéséről (Brüsszel, 1979)

2. …kormányaik kifejezésre juttatták elhatározottságukat, hogy szembenéznek a kihívással, amelyet a Varsói Szerződés továbbfolytatódó intenzív katonai fejlesztése biztonságukra nézve jelent.

3. …Mialatt a Szovjetunió ebben az időszakban a közepes hatótávolságú nukleáris rendszerét mind mennyiségileg, mind minőségileg kiépítette, a Nyugat megfelelő potenciálja ugyanazon a szinten maradt. …továbbá nem rendelkeznek földi indítású közepes hatótávolságú rakétarendszerekkel.

6. …a Szövetség összérdekének legjobban úgy tesznek eleget, ha két párhuzamos és egymást kiegészítő kérdést, nevezetesen a közepes hatótávolságú rakéták korszerűsítését és a fegyverkezés ellenőrzését összekapcsolják.

A helsinki záróokmány

A helsinki záróokmány tíz alapelve (1975. augusztus 1.)

1. Szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tiszteletben tartása. A részt vevő államok tiszteletben tartják egymás szuverén egyenlőségét és sajátosságát, valamint a szuverenitásukban foglalt és általa felölelt valamennyi jogot, amelyekbe beletartozik többek között minden állam joga a jogi egyenlőségre, a területi épségre, a szabadságra és politikai függetlenségre. Úgyszintén tiszteletben tartják egymás azon jogát, hogy szabadon válasszák meg és fejlesszék politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszereiket, valamint azt a jogukat, hogy maguk határozzák meg törvényeiket és államigazgatási szabályaikat. A nemzetközi jog keretein belül valamennyi részt vevő államnak egyenlő jogai és kötelességei van…

II. Tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől. A részt vevő államok egymás közötti, valamint általában nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak attól, hogy erőszakot vagy erőszakkal való fenyegetést alkalmazzanak bármely állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen, … Semmilyen megfontolás nem, szolgálhat az erőszakkal való fenyegetés vagy az erőszak ezen elvet sértő alkalmazásának alapjául.

III. A határok sérthetetlensége. A részt vevő államok sérthetetlennek tekintik egymás valamennyi határát; valamint minden európai állam határait, és ezért most és a jövőben tartózkodnak attól, hogy e határokra törjenek.

IV. Az államok területi épsége. A részt vevő államok tiszteletben tartják minden egyes részt vevő államterületi épségét. Ennek megfelelően tartózkodnak minden olyan, cselekménytől, amely bármely részt vevő állam területi épség politikai függetlensége vagy egysége ellen irányul…

V. A viták békés rendezése. A részt vevő államok a köztük felmerülő vitákat békés eszközökkel rendezik, oly módon, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét és biztonságot és az igazságosságot…. E célból olyan eszközöket alkalmaznak, mint a tárgyalás, a közvetítés, a békéltetés, kivizsgálás, választott bíróság, a bírósági eljárás vagy más; saját választásuk szerinti békés eszközt

VI. A belügyekbe való be nem avatkozás. A részt vevő államok, tekintet nélkül egymás közötti kapcsolataikra, tartózkodnak attól, hogy bármilyen módon, közvetlenül vagy közvetve, külön-külön vagy együttesen beavatkozzanak egy másik részt vevő állam belső joghatóságának körébe tartozó bel- és külügyekbe. Ennek megfelelően tartózkodnak valamely másik részt vevő állam ellen irányuló fegyveres beavatkozás …bármely formájától… …tartózkodnak többek között a terrorista tevékenység, illetve a felforgató vagy más tevékenység közvetlen vagy közvetett támogatásától, amely egy másik részt vevő állam rendjének erőszakos megdöntésére irányul.

VII. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és meggyőződés szabadságát

A részt vevő államok tiszteletben tartják az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és meggyőződés szabadságát, amely mindenkit megillet, nemre, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül. Elősegítik és ösztönzik az állampolgári, a politikai, a gazdasági, a szociális, a kulturális és egyéb jogok és szabadságjogok hatékony gyakorlását, amelyek mindegyike az emberi személyiség méltóságából fakad és lényeges annak szabad és teljes fejlődése számára. Ennek keretében a részt vevő államok elismerik és tiszteletben tartják az egyén szabadságát arra, hogy egyedül vagy másokkal közösen, saját lelkiismeretének parancsával összhangban kövesse és gyakorolja vallását vagy hitét. A részt vevő államok, amelyeknek területén nemzeti kisebbségek vannak, tiszteletben tartják az ilyen kisebbségekhez tartozó személyek jogát a törvény előtti egyenlőségre, maradéktalanul biztosítják számukra azt a lehetőséget, hogy ténylegesen élhessenek az emberi jogokkal és az alapvető szabadság- jogokkal, és ily módon védelmezik a nemzeti kisebbségek törvényes érdekeit ezen a téren.

VIII. A népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga. A részt vevő államok tiszteletben tartják a népek egyenjogúságát és önrendelkezési jogát, mindenkor összhangban cselekedve az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának céljaival és elveivel… … valamennyi népnek mindenkor joga van ahhoz, hogy teljesen szabadon, bármikor és belátása szerint, külső beavatkozás nélkül határozza meg belső és külső politikai státusát és belátása szerint valósítsa meg politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését

IX. Az államok közötti együttműködés. A részt vevő államok minden területen fejlesztik egymással és az összes állammal való együttműködésüket…Együttműködésük fejlesztése során a részt vevő államok különleges hangsúlyt helyeznek az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretei között meghatározott területekre, és mindegyikük a teljes egyenlőség feltételei mellett teszi meg hozzájárulását.

X. A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése. A részt vevő államok jóhiszeműen teljesítik nemzetközi jogi kötelezettségeiket, mindazokat a kötelezettségeket, amelyek a nemzetközi jog általánosan elismert elveiből és szabályaiból, mind pedig azokat a kötelezettségeket, amelyek a nemzetközi joggal összhangban álló olyan szerzödésekből vagy más egyezményekből fakadnak, amelyeknek részesei. Szuverén jogaikat, köztük azt a jogot gyakorolva, hogy maguk határozzák meg törvényeiket és államigazgatási szabályaikat, a nemzetközi jogból eredő jogi kötelezettségeikkel összhangban járnak el; ezenkívül kellőképpen figyelembe veszik és végrehajtják az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmányának rendelkezéseit.