A lengyel, a cseh és sz orosz állam kialakulása
A Piast-dinasztia a 11. századra a térség nagyhatalmává tette a lengyel államot, amelynek a német birodalomtól független egyháza volt. Mindez azonban nem tartott sokáig, mert Lengyelország nem tudott ellenállni a német nyomásnak, és kénytelen volt elismerni a német császárok hűbérúri fennhatóságát. További problémát jelentett a széttagolódás, amelynek sajátos okai voltak: a Piastok - hogy elejét vegyék a családon belüli trónharcoknak - felosztották egymás között az országot, ezért a lengyel állam egységét még hosszú ideig nem sikerült megvalósítani. A széttagoltság nem érintette az ország gazdasági fejlődését, amire jótékony hatást gyakorolt a tömegével érkező német telepesek szorgos munkája.
Csehországban a Premysl-dinasztia alapított államot, amely 1041-re a Német-római Császárság függőségébe került. A cseh egyháznak nem volt saját érseksége, így egyházi téren is német befolyás érvényesült, amit fokozott az országba érkező német városlakó telepesek nagy száma is. Csehország megszerezte magának Morvaországot, és a német császárokkal sikerült elismertetniük, hogy a cseh fejedelemségből királyság legyen.
A 11. században a kijevi Rusz jelentette Oroszországot, ebben az időben Kijev volt az ortodox egyház egyik legfontosabb központja. A Rusz állam egysége sem tartott sokáig, mert a fejedelmi család tagjai itt is felosztották egymás között az országot. A legfontosabb fejedelemségek Halics, Ladomér, Kijev, Szmolenszk, Novgorod és Vlagyimir voltak. A széttagolt orosz állam nem tudott ellenállni a keletről érkező kunok betöréseinek, kis fejedelemségei állandó célpontjai voltak a lengyel és magyar királyoknak is.
Bizánc a 11-12. században
Az ezredfordulón még nagyhatalomnak számító Bizánc a 11. században egyik legsúlyosabb válságát élte át. A belső nehézségekkel küzdő birodalomra az első csapást a szeldzsuk-törökök mérték, a Balkánon megjelentek a hódító normannok, a besenyők pedig Konstantinápolyig jutottak. Az egyre nagyobb területeket veszítő Bizánc először Velence segítségét kérte - akikkel együtt sikerült a normannok balkáni visszaszorítása -, ezért cserébe Velence a birodalom területén korlátlan kereskedelmi jogokat kapott. A válságos helyzeten a keresztes hadak megjelenése sem enyhített, sőt az új keresztes államok leplezetlen ellenszenvvel viseltettek az ortodoxia iránt. Az utolsó csapást a keresztesek mérték Bizáncra, akik - kihasználva a trónviszályokat - 1204-ben kirabolták Konstantinápolyt, és területén létrehozták a Latin Császárságot. Bizánc hanyatlása megállíthatatlanul folytatódott.