A szlávok a 4. századtól kezdve fokozatosan egyre nagyobb területeket szálltak meg Kelet-Európa térségében. Az indogermán nyelven beszélő szlávok három nagy csoportra különültek el: a keleti szlávokból alakult ki az orosz, később az ukrán és a belorusz nép; a nyugati szlávok, a csehek, a morvák, a lengyelek Közép-Európában telepedtek meg; a déli szlávok, a később elszlávosodott török eredetű bolgárok, szerbek, horvátok és szlovének pedig a Balkán térségében leltek új hazára.

Az elsőként megtelepedő bolgár nép két nép keveredéséből jött létre. Egyrészt a Duna alsó folyásánál megtelepedő (bolgár) szláv lakosságból, másrészt a kelet felől érkező bolgár-törökökből, akik beleolvadtak a többséget alkotó szláv népességbe. A bolgár állam a 9. század közepén jött létre és együtt járt az ortodox kereszténység felvételével. A nagyra törő bolgár uralkodók felvették a cári (császári) címet, és állandó harcban álltak a Bizánci Birodalommal a Balkán térségének birtoklásáért. A rövid életű bolgár állam alulmaradt e küzdelemben, és az ezredforduló után kétszáz évre Bizánc fennhatósága alá került.

A horvátok a római kereszténységet vették fel, önálló fejedelemségük azonban nem volt hosszú életű, hiszen az ezredforduló után el kellett ismerniük a magyar királyok fennhatóságát. A szerbek ortodox keresztények lettek, törzseik lényegében bizánci fennhatóság alá tartoztak egészen a 12. századig.

A Morva Birodalom a 9. században született, és állandó küzdelmet vívott a keleti frank, később a német uralkodókkal. Itt térítettek a bizánci szerzetesek, Cirill és Metód, de a morvák végül római keresztények lettek. A belső küzdelmek miatt megosztott morva államnak a magyar honfoglalás vetett véget.

A morva állam szomszédságában, Prága központtal kezdődött meg a cseh állam szervezése. Első keresztény uralkodójuk Szent Vencel volt, ma is ő a csehek védőszentje. Az államszervezet kiépítése a Premysl-dinasztia nevéhez fűződik, a cseh püspökségek azonban egy német érsekségnek voltak alárendelve, ami erősítette a német befolyást. Csehországot végül beolvasztották a Német-római Birodalomba.

Lengyelországot a 10. században a Piast-dinasztia egyesítette, és itt is megkezdődött a római hittérítés. A lengyel állam központja Krakkó lett, és egyházuk nem függött a német érsekségektől. A lengyeleknek állandó küzdelmet kellett vívniuk a német hódító törekvésekkel szemben, és Lengyelország többször is német függésbe került.

Az első orosz állam megalapításában igen nagy szerepet játszottak az itt már korábban megtelepedő és városokat alapító varég vagy más néven rusz kereskedők. A 9. század közepén az északi Novgorod volt az első fejedelemség központja, innen indult meg az állam határainak déli irányú kiterjesztése, többek között Kijev elfoglalása is. Az ezredforduló után létrejött az egységes Kijevi Rusz állam, és az egyesített szláv törzsek ortodox keresztény hitre tértek. Az orosz állam Kelet-Európa egyik legjelentősebb hatalmává és a bizánci kereszténység második legnagyobb központjává vált.