- A középkor története (476--1492)
- A korai középkor
- A magyar nép története a honfoglalásig
- 3 foglalkozás
sztyeppe
A mérsékelt égövi területekre jellemző nagy füves terület, ahol az eurázsiai nomád népek éltek és vándoroltak.
finnugor
A Kr.e 3. évezred végéig létezett nyelvállapot, ebből származnak a mai finnugor nyelvek. Az elnevezés a 19. századtól kezdve létezik és a magyarral rokonságban lévő nyelvek megjelölésére szolgál.
Magna Hungaria
Más néven: Baskíria. A Volga és a Káma folyó találkozásánál elterülő sztyeppés terület. A terület a magyarok sztyeppei vándorútjának egyik állomása volt, a feltételezések szerint itt éltek a Kr. u. 6-7. században. A 1236-1238-as útja alkalmával Julianus barát talált még itt magyar törzseket, s ezért nevezte a területet Magna Hungáriának, azaz ősi Magyarországnak.
eredetmonda
Népek, népcsoportok eredetét elbeszélő, a nép emlékezetében megőrzött történet, gyakran kapcsolódik össze a világ teremtéséről szóló elképzelésekkel.
kündü
A magyar kettősfejedelemségben a szakrális hatalommal bíró uralkodó neve. Az ő feladat volt az istenek jóindulatának megnyerése.
kabar
A Kazár Birodalomból való elvándorláskor magyarokhoz csatlakozó nép, katonai feladatokat láttak el.
kazár
A török nyelvcsaládba tartozó nép, amelyről a 6. és 11. század közötti időszakból szólnak források. A Kaukázus térségében hozták létre birodalmukat, amelynek fennhatósága alatt a magyarok is éltek Levédiában. A kazár kettős fejedelemség rendszerét vették át a magyarok is.
kettős fejedelemség
A magyarok a kazároktól vették ezt ezt az uralmi rendszert. Két fejedelem állt a törzsszövetség élén: az egyik a kende vagy kündü a szakrális feladatokat látta el, míg a gyula a hadveréri funkciót. A történészek véleménye eltér abban, hogy Árpád a gyula vagy a kündü volt a honfoglaláskor. 904-ben Kurszán halálával megszűnt a kettős fejedelemség.
Levédia
A Don és a Volga folyók alsó szakasza között elterülő terület, ami a magyarok első ismert fejedelméről, Levediről kapta a nevét. A feltételezések szerint a magyarok a 7-8. században éltek a szteppének ezen a részén, jórészt a Kazár Birodalom fennhatósága alatt.
morva
A nyugati szlávok közé tartozó népcsoport, a 6. században érkeztek a Morva folyó vidékére, majd a 9. században váltak a térség jelentős hatalmává. Szvatopluk nevű uralkodójuk hívására érkezett a területre Cirill és Metód, hogy a lakosságot keresztény hitre térítse. A magyar honfoglalásról szóló mondák szerint a magyarok a morváktól szerezték meg a Kárpát-medence területét.
fejedelem
Olyan uralkodó, aki országában vagy a vezetése alá tartozó országrészben a hatalmat királyi jogok és külsőségek nélkül gyakorolja.
táltos
A magyar ősvallásban megjelenő varázsló, szerepe a sámánéval azonosítható.
Augsburg
955-ben itt szenvedtek vereséget a kalandozó magyarok I. Ottó lovagseregétől. Ezzel a vereséggel lezárultak a Nyugat-Európába vezetett kalandozó hadjáratok.
úr
A törzsfők címe a honfoglaláskori magyar társadalomban.
horka
Honfoglalás kori magyar méltóságnév, a bírói tisztség viselője.
szállásterület
A nagyállattartó, vándorló, nomád népeknél kialakuló nem állandó telep. A honfoglaló magyaroknak is voltak ún. téli és ún. nyári szállásai. A törzsek letelepedése is az ún. szállásterületek elfoglalásával zajlott.
jurta
Nomád - elsősorban mongol és török - népek kupola vagy csonka kúp alakú lakósátra. Általában nemezből készül. Szigorú, a társadalmi hierarchiát is tükröző belső térelosztása van.
bő
Magyar méltóságnév, a honfoglalás kori nemzetségek élén álló személyt jelölhette. (nemzetségfő)
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)