Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményért való felelősségről az MK Legfelsőbb bíróságának III. számú Elvi Döntése ad iránymutatást. állapotban Önhibából ittasodik le az, aki tudja, hogy alkoholt fogyasztott és ismeri az alkoholnak a szervezetre gyakorolt hatását. Az önhiba megállapítása nem orvosi, hanem jogi kérdés. (kizárja az önhibát, ha valaki a tudomása nélkül fogyaszt alkoholt, pl. az üdítőjébe belekeverték).

Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményért való felelősségről az MK Legfelsőbb bíróságának III. számú Elvi Döntése ad iránymutatást. A kóros (patológiás) ittasság különböző formái az elmeműködés olyan ideiglenes tudatborulással járó zavarai, amelyek minőségileg különböznek a közönséges részegségtől és a heveny alkoholbetegséggel egyenértékűnek tekintendők. A kóros ittasság esetén az elkövető a Btk. elmeállapotra vonatkozó rendelkezés értelmében nem büntethető.

Az az állapot, amikor az alkoholista a nagy mennyiségű és hosszú ideje tartó alkoholfogyasztás következtében nem képes uralkodni az ivás iránt érzett vágyon, és ezáltal az alkoholtól függővé válik.

Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményért való felelősségről az MK Legfelsőbb bíróságának III. számú Elvi Döntése ad iránymutatást. Mértéktelen alkoholfogyasztás, amikor az alkoholvágy a gazdasági és szociális károk mellett az egyén testi és lelki károsodását is előidézi. Az idült alkoholista beszámítási képessége a bűncselekmény elkövetésekor nem feltétlenül kizárt vagy korlátozott.

Idült alkoholistáknál fellépő, állandó reszketéssel, súlyos érzékcsalódásokkal és téveszmékkel járó elmebántalom.

Potenciális esély, lehetőség arra, hogy valamely demográfiai csoport, meghatározott földrajzi területen élők, vagy az egyén öngyilkosságot, vagy annak kísérletét követi el.

Az a szituáció, amikor valaki a meghalás szándékával önkezűleg próbálja meg eldobni az életét oly módon, hogy károsítja saját szervezetét, de nem hal meg.

A magyar öngyilkossági helyzetkép, amelynek jellemzői pl. az öngyilkosságok világviszonylatban magas aránya, a sajátos öngyilkossági fertőzöttségi térkép.

Olyan társadalmi állapot, amelyben az uralkodó normák meginognak, megsértésük tömegessé válik.

Azt jelenti az öngyilkosság szempontjából, hogy az öngyilkos nem meghalni akar, hanem másképpen élni, de erre képtelen, és ebből fakad az önpusztítás képzete.

Önrombolás, önbomlasztás, züllés.

A szervezetet károsító pszichoaktív anyaggal (pl. kábítószer) való visszaélés, kábítószer túlzott fogyasztása.

Az ideg- és elmeállapotra ható, azt befolyásoló izgató vagy nyugtató szer.
A pszichotrop anyagok listáját az 1979. évi 25. törvényerejű rendelet (Pszichotrop Egyezmény) tartalmazza.

Élénkítő, serkentő, izgató szerek.

Érzékcsalódás; külső inger nélkül kialakuló látási, hallási, stb. érzet.

Egyes oldószerek, ragasztók gőzeinek belélegzése.

Az érzékszerveket és az öntudatot tompító, az eszméletet erősen csökkentő, növényi mérgeket vagy szervezetlen vegyületeket tartalmazó készítmény.
Az 1965. évi 4. törvényerejű rendelet (Egységes Kábítószer Egyezmény) melléklete meghatározza a kábítószernek minősülő anyagokat.

Közvetítés. A büntetőeljáráson kívüli felelősségre vonási forma, amelynek lényege, hogy hivatalos vagy választott közvetítő (mediátor) jelenlétében kerül sor az áldozat és az elkövető közötti viszony rendezésére (kártérítés, megegyezés, megbékélés).

A családon belüli erőszak elleni fellépés egyik lehetséges eszköze a távoltartás. Törvényi szabályozása ez idő szerint várat magára. A vonatkozó törvény-tervezet szerint az ideiglenes távoltartó határozat olyan közigazgatási határozat, amelynek alapján a bántalmazó köteles a bántalmazottal közösen használt lakást, – a használat jogcímétől függetlenül – elhagyni, és oda az ideiglenes távoltartó határozatban meghatározott ideig nem térhet vissza; köteles továbbá magát távol tartani a bántalmazottól, illetve a határozatban megjelölt más személytől, e személy vagy személyek lakó- és munkahelyétől, oktatási intézményétől.
A tervezet szerint az ideiglenes távoltartó határozat a távoltartás időtartamát legalább öt, legfeljebb tíz napban állapíthatja meg, amely kérelemre vagy hivatalból meghosszabbítható, ha a bántalmazó magatartása vagy életvitele alapján a családon belüli erőszak folytatásának veszélye megalapozottan feltehető. A távoltartás maximálisan húsz nap lehet.

A hozzátartozó,a volt házastárs vagy volt élettárs, a gyámság vagy gondnokság alá tartozó személy, vagy közös háztartásban rendszeresen illetve időszakonként együtt élő más személy (együtt: bántalmazott) sérelmére, a vele ilyen kapcsolatban álló személy (bántalmazó) részéről megvalósuló

• tettleges bántalmazás, vagy azzal való fenyegetés,
• nemi önrendelkezési jog megsértése (közösülésre vagy fajtalanságra kényszerítés, illetve ezzel való fenyegetés);
• erőszakkal, vagy fenyegetéssel arra való kényszerítés, hogy a bántalmazott valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,
• személyi szabadságtól való megfosztás,
• a mindennapi biztonságos életvitelben való tartós, rendszeres vagy súlyos zavarás (zaklatás),
• az emberi méltóság vagy becsület rendszeres illetve súlyos megsértése.

Bordély, az az üzleti vállalkozás, amely szerződtetett prostituáltakat férfiaknak nemi ösztönük kielégítése céljából rendelkezésre bocsát. A bordélyház az az épület, helyiség, ahol ez a vállalkozás működik.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján:
Aki a külön törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendeletben a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszeg, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Az elkövető elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha
a) a szexuális szolgáltatása igénybevételére felhívott személy tizennegyedik életévét betöltött kiskorú, vagy kiskorúnak az ilyen szolgáltatás nyújtására irányuló ajánlattételét fogadja el;
b) a szexuális szolgáltatásra való felajánlkozása zaklató jellegű;
c) nem rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással.
A tiltott kéjelgés szabálysértés miatti eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

A közterületnek az önkormányzat rendeletében a prostitúció tömeges megjelenése esetén kijelölt azon körzete, ahol a prostituált szexuális szolgáltatásra felajánlkozhat vagy a szexuális szolgáltatására irányuló kezdeményezést elfogadhatja.
A türelmi zóna fogalmához szorosan kapcsolódik a védett övezet fogalom. A védett övezet a közterületnek a törvény, illetve a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározott azon része, ahol a prostituált a szexuális szolgáltatásra nem ajánlkozhat fel, szexuális szolgáltatást nem nyújthat, a védett övezetre vonatkozó tilalmakat a közterület e részén fekvő nyilvános helyre is alkalmazni kell.

Szexuális szolgáltatás: a prostituált olyan, a szolgáltatást igénybe vevővel való testi érintkezést is igénylő tevékenysége, amely a szolgáltatást igénybe vevő szexuális vágyának felkeltésére, illetve annak kielégítésére irányul.
Szexuális kizsákmányolás: valamely személy szexuális szolgáltatás céljából, akarata ellenére, mint egy tárgyként történő igénybevétele.

A kéjelgés keresetszerű űzése. A prostituált az a személy, aki anyagi ellenszolgáltatásért szexuális szolgáltatást nyújt, függetlenül az ellenszolgáltatás nyújtásának időpontjától, illetve attól, hogy az ellenszolgáltatás a szexuális szolgáltatás igénybe vevőjétől vagy - a szolgáltatásra tekintettel - más személytől származik.

A kitartottság és a kerítés a prostitúcióhoz kapcsolódó Btk-ban nevesített bűncselekmények. A kitartottság tényállása:
Btk. 206. § Aki üzletszerű kéjelgést folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
Btk. 207. § A kerítés tényállása:
Aki haszonszerzés céljából valakit közösülésre vagy fajtalanságra másnak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerű.
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítést
a) az elkövető hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló, illetőleg tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) megtévesztéssel, erőszakkal avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel követik el.
Aki a kerítés elkövetésében megállapodik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.