A tartósan, folyamatosan végzett egyes cselekvések egységes egészet alkotó, sajátos rendszere.

Az életmód-kutatás egyik módszere, amely a fogyasztási szokásokat vizsgálja.

A technika fejlődésével az életmódot befolyásoló technikai eszközök megjelenése. Elsősorban a személygépkocsi-állomány ugrásszerű emelkedését szokták érteni a motorizáció alatt, de a háztartások gépesítése vonatkozásában is használt fogalom.

Az a jellemző magatartás, ahogyan valaki testi, szellemi, anyagi, illetve erkölcsi vonatkozásban él. Lényegében tehát azt jelenti, hogy az egyén szükségletei kielégítése érdekében a mindennapjaiban milyen tevékenységekkel és hol foglalkozik, azokra mennyi időt fordít és e tevékenységek mit jelentenek számára. Az életmód összetevői: az anyagi helyzet, az iskolázottsági szint, a lakókörnyezet, a lakásviszonyok, a szabadidő eltöltése, a táplálkozási szokások és a hagyományok.

Az életmódhoz kapcsolódó fogalom. Az egyén szabadidejében eltöltött tevékenységeit és az azokban megjelenő preferenciákat öleli fel.

Az életmód kutatásának az utóbbi években legelterjedtebb módszere. Olyan adatfelvétel, amely rögzíti az egyénnek a nap 24 órájában végzett tevékenységeit. Ez alapján kiszámítható a társadalom egészének vagy egyes csoportjainak átlagos időmérlege, azaz, hogy milyen tevékenységekre mennyi időt fordítanak.

Az életmódhoz és az életstílushoz kapcsolódó fogalom. Az életmód és az életvitel a rész és az egész viszonyában van. Lényege az életstílussal azonosítható, nevezetesen, hogy a szabadon megválasztott tevékenységek közül mit tart fontosnak, milyen igényei vannak.

Az egyén igényei az emberi lét fenntartásához szükséges javak és szolgáltatások iránt. Egyénenként és társadalmanként változnak, fizikai és szellemi jellegűek, az adott gazdasági-társadalmi viszonyok által meghatározott módon jutnak kifejezésre.

Lét, létezés; a megélhetéshez szükséges javak, életlehetőség.

Az egyén személyes tapasztalatán alapuló az az érzése, hogy fenyegeti-e valamilyen külső veszély vagy nem.

A személyes és társadalmi szükségleteket, továbbá a termelés folyamatosságát biztosító, de új terméket nem eredményező tevékenység. Szolgáltatások: az ún. közszolgáltatások: víz, energia, csatorna, stb; javító- és karbantartó munkák; egészségügyi, közigazgatási, stb. szolgáltatás.

A kultúra továbbításának módjai a társadalom tagjaihoz. (médiumok: televízió, rádió; színház, mozi; stb.)

Meghatározott értékek felé való irányultság.

Az egyén szabadon rendelkezésre álló idejében folytatott tevékenységei.

A kulturálódás módjai és a szabadidő eltöltésének módjai.

1. Magas műveltségi színvonal; 2. A kulturális élet azon szegmensei, amelyek iránt a magas életszínvonalú és műveltségű egyének érdeklődnek.

1. Átlagos műveltségi színvonal; A kulturális élet népszerűbb, könnyedebb stílusú szegmensei.

(Net Domestic material Product) Egy adott országban meghatározott idő (általában 1 év) alatt létrehozott új érték, amely a társadalmi összterméknek a felhasznált termelési eszközök értékének levonása után fennmaradó része.

A javak és szolgáltatások felhasználása személyes szükségletek kielégítésére, illetve a termelés folytatására. Az előbbi a termelés közvetlen, az utóbbi a termelés közvetett célja.

A munkavállaló munkajogviszony alapján a munkáltatónál alkalmazásban áll.

A létfenntartási eszközök árában kifejezett munkabér, azaz adott bérösszegért vásárolható anyagi javak és szolgáltatások mennyisége. Kiszámításához a nominálbér. Kiszámítása úgy történik, hogy a munkabér változását kifejező indexet elosztják a fogyasztói árak változását kifejező indexszel.

A létezésnek nem az anyagi dimenzióját, hanem a lelki szükségletek kielégítettségét, a kiegyensúlyozott emberi kapcsolatokat jelenti, azaz, az ún. jóllétet jelenti.

Testkényeztetés. Az egészséges életmód egyik olyan új eleme, amely lehetővé teszi testi és lelki egyensúly kialakítását, karbantartását.

A testépítés és az aerobic elemeit felhasználó, az egészséges életmódot népszerűsítő sportág.

Betegség nélküli, testi és lelki szempontból kiegyensúlyozott élet. A egészséges életmód elemei: az egészséges táplálkozás (étkezési szokások, étrendi szokások), a rendszeres testmozgás, alvás, a szervezetre káros szerek fogyasztásának hiánya. (cigaretta, alkohol, kávé, stb.).