A bűnügyi statisztika része a kriminálstatisztikai nyilvántartásoknak. Szűkebb értelemben az ismertté vált bűncselekményekről, azok területi megoszlásáról és az ismertté vált elkövetőkről szóló statisztikai nyilvántartás, amelyet az ún. ERÜBS (Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Nyilvántartás) tartalmaz. Tágabb értelemben a bűnügyi statisztikai nyilvántartások közé soroljuk a bíróságnál a jogerősen elítélt személyekről vezetett statisztikai nyilvántartást is, továbbá a bűnüldöző szervek által készített ún. ügyforgalmi statisztikákat.

A bűnözés növekedése, a romló életkörülmények, a növekvő munkanélküliség egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy az emberek szubjektív biztonságérzete az utóbbi évtizedben romlott. Ez a körülmény felerősített a lakosságban a bűnözéstől való félelmet. Ennek megnyilvánulása: az emberek biztonsági rácsokat szereltetnek lakásaikra, éjjel (sötétben) nem mernek kimenni az utcára, bizalmatlanok a lakásba becsöngetőkkel szemben, általában bizalmatlanok az ismeretlenekkel.

Az erőszakos bűncselekmények fogalma alatt az élet, a testi épség, a személyes szabadság elleni durva, erőszakon, kényszerítésen alapuló jogtalan támadások értendők. Magyarországon az elmúlt két évtizedben a százezer lakosra jutó erőszakos bűncselekmények aránya növekedett. E körbe tartoznak: az emberölés ( a leszámolásjellegű gyilkosságok), a súlyos testi sértés, az önbíráskodás, a zsarolás, a garázdaság, és a rablás, amely a közterületi bűnözés egyik tipikus formája.

Elsősorban a bűnözéssel, mint társadalmi tömegjelenséggel foglalkozó tudomány, de emellett vizsgálja az individuális bűnelkövetést, a konkrét bűncselekményeket, az elkövető és az áldozat körülményeit is.

A tanú életének és testi épségének vagy személyes szabadságának védelme, valamint annak érdekében, hogy a tanú a vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen és a vallomását megfélemlítés nélkül tegye meg, a tanút a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint védelemben kell részesíteni. Ennek egyik módja a tanú személyi adatainak zárt kezelése. Másik módja a különösen védett tanúvá nyilvánítás.
Különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha
a) vallomása kiemelkedő súlyú ügy lényeges körülményeire vonatkozik,
b) a vallomásától várható bizonyíték mással nem pótolható,
c) a személye, a tartózkodási helye, valamint az, hogy az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tanúként kívánja kihallgatni, a terhelt és a védő előtt nem ismert,
d) személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve.

A nyomozó hatóság az adatszerző tevékenysége során az ügyész engedélyével a nyomozó hatóság olyan tagját is igénybe veheti, aki e minőségét leplezi.

"Bűnszervezet, amely eredetileg Szicíliában alakult ki.
A maffia a bűnözőknek egyes jövedelmező üzletágakat is irányításuk alá vonó, terrorcselekménytől sem visszariadó társasága."

A szervezett bűnözés olyan sejtszerűen kiépített, egymással gyakorlatilag összefonódva élő bűnszervezetek hálózatára épülő cselekvési forma, amelynek fő célja a folyamatosan növekvő profit kitermelése. Egyik eszköze az illegálisan szerzett pénz tisztára mosása, amelyet kiegészít a gazdasági pozícióépítés a kiterjedt személyi kapcsolatok összefonódása révén a szervezet legitimitásának (elismerésének) megteremtése érdekében. A szervezett bűnözés törekszik a minél jelentősebb anyagi erőforrások megszerzésére, a gazdasági, társadalmi, politikai kulcspozíciókba való beépülésre.

Akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

Három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

Lényege, hogy olyan megbecsült, tiszteletben álló személyek vagy csoportok bűncselekményeiről van szó, amelyeket foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük során követnek el. Nem új jelenség, hiszen az ókorban is előfordult, hogy köztisztviselők foglalkozásukkal összefüggően törvénysértést követtek el.

Olyan jogalap nélküli, a joggal, törvénnyel ellentétes kedvezőbb körülmény, helyzet, vagy állapot, amelyből nyereség, haszon, vagy siker származik.

Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő: (vesztegetés).
c) Aki külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő: ( vesztegetés nemzetközi kapcsolatban).

A korrupció általános szinten úgy ragadható meg, hogy az történelmileg kialakult társadalmi jelenség, amely megváltoztatja az elosztás rendszerét és tisztességtelen másodlagos elosztási rendszert hoz létre.
A korrupció jellemzői szűkebben:

• a résztvevő felek közötti hatalmi erőeltolódás,amelyben a hierarchia magasabb fokán a döntési jogosultsággal rendelkező passzív fél áll;
• legalább két személy - az aktív (az előnyt ígérő vagy nyújtó), illetve a passzív (az előnyt vagy annak ígértét elfogadó) céltudatos részvételével a két fél párhuzamos tendenciájú szükséglet-kielégítése történik, amely feltételezi az együttműködést,
• közvetlen sértettje nincs;
• konspiráltság, amely lehetővé teszi a kapcsolat szélesítését, újabb szereplők bevonását.

Elsősorban az egészségügyben elterjedt jelenség a paraszolvencia, amely jelentése hálapénz, az orvosnak juttatott tiszteletdíj ingyenes szolgáltatásként járó kezelésért.

Hivatásszerű (de személyes) szolgálatért a rendes szolgáltatási díjon kívül juttatott kisebb pénzösszeg. Elsősorban a vendéglátóiparban, a fodrász szakmában stb. elterjedt.

az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények felderítését, megelőzését szolgáló ellenőrző háló.

Btk 218.§ Aki államhatárnak más által
Alapeset:
a) engedély nélkül,
b) meg nem engedett módon
történő átlépéséhez segítséget nyújt, bűntettet követ el, és három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Minősített eset:
A büntetés 1-5 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) vagyoni haszonszerzés végett,
b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva követik el.
Minősített eset:
A büntetés 2-8 évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csempészett személy sanyargatásával,
b) fegyveresen,
c) üzletszerűen követik el.

Aki embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség
miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az a külföldi, aki nem rendelkezik a beutazás és a tartózkodás feltételeivel jogellenesen tartózkodik az MK területén és a külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést valósítja meg.

Btk. 175/B. §
Alapeset:
Aki mást

• elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki
• ennek érdekében toboroz, mást szállít,elszállásol, elrejt, másnak megszerez,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Minősített eset:
A büntetés 1-5 évig terjedő szabadságvesztés, ha

• 18. életévét be nem töltött személy sérelmére,
• személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére,
• munkavégzés céljából,
• fajtalanság vagy közösülés céljából,
• emberi test tiltott felhasználása céljából,
• bűnszövetségben vagy
• üzletszerűen követik el.

Minősített eset:
A büntetés 2-8 évig terjedő
szabadságvesztés, ha

• az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére,

vagy

• a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból

1. erőszakkal vagy fenyegetéssel,
2. megtévesztéssel,
3. a sértett sanyargatásával követik el.

Érvényes úti okmány: az arra jogosult külföldi hatóság által kiállított és a Magyar Köztársaság által elismert, időbeli és területi érvényességgel rendelkező útlevél; vagy nemzetközi szerződés, illetőleg jogszabály alapján külföldre utazásra jogosító más igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát (hontalanságát) igazolja. Ennek megfelelően úti okmányok:
a) az útlevél;
b) a határátlépési igazolvány;
c) a hazatérési igazolvány;
d) a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya;
e) a bevándorolt, a letelepedett és a hontalan külföldi úti okmánya.
Az úti okmány közokiratnak minősül. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény értelmében a közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot; az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát; az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
Valódi az az okirat, amelyet a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság készített, és a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság nyilatkozatát tartalmazza.
Hamis az az okirat, amelynek készítője nem azonos a kiállítóként feltüntetett személlyel vagy hatósággal, illetőleg amely nem a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság nyilatkozatát tartalmazza.
Valótlan tartalmú az az okirat, amelyben feltüntetett tények nem felelnek meg a valóságnak.

Aki a Magyar Köztársaság államhatárát engedély nélkül, vagy meg nem engedett módon lépi át, vagy ezt megkísérli, szabálysértést követ el és százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.