a hátrányos helyzetű gyermekek
A társadalmi jelentőségű egyenlőtlenségeknek rengeteg fajtája van. Egyenlőtlenek lehetünk természetes képességekben, gazdagságban, tudásban, befolyásban, saját lehetőségeink kiaknázásában és még rengeteg dologban. Minden területen találunk olyan embereket, csoportokat, akik hátrányt szenvednek. De ezekből az egyenlőtlenségekből a környezet, a motiváció, az életmód megváltoztatása által a hátrányok behozhatók.
A hátrányos helyzetet okozhatja a társadalomban több generáción keresztül ismétlődő folyamat is, egyfajta "generációs örökség", melyben megpecsételődik a személy sorsa. Ilyen lehet például a generációkon keresztül megismétlődő szegénység, az iskolázatlanság.
Hátrányt okozhat a társadalomban megélt megbélyegzés (stigmatizáció). Ez egy igazságtalan megkülönböztetés, a kitörés ebben az esetben nagyon nehéz, és a társadalom szemléletváltása nélkül lehetetlen.
A szegénység-kutatások nyomán egy újabb jelenség is észlelhető: a rendszerváltozás óta egyre nagyobb mértékű gyermekszegénység - a gyermekek kiszolgáltatottabbak. 1989-ben 137 ezer veszélyeztetett gyermeket regisztráltak, 1992-re számuk 308 ezerre nőtt. A 0-6 éves gyermekek 40%-a a legszegényebbek közé tartozik.
A halmozottan szegény családok fele vidéken él, községekben, körükben gyakori a 3 vagy annál több gyerek. Az iskoláskor alatti gyermekek 19,4%-a, 14 éves korig a gyerekek 17%-a halmozott szegénységben él.
A gyermekek mintegy fele a legszegényebb csoportokban található. A TÁRKI háztartás-monitorvizsgálata szerint a gyermekek magas szegénység mértéke szembetűnő, ezen belül is a 0-2 éveseké, ahol a szegénység mértéke majdnem négyszerese az átlagosnak.
a többszörösen hátrányos helyzetű gyermekek
Amikor hátrányos helyzetről beszélünk, felvetődik a szegénység, ezen belül is a halmozott szegénység és a társadalmi kirekesztettség fogalma is. Mindezek a fogalmak olyan mértékű megfosztottságot jelentenek, mely a társadalomban az emberek többségét érinti. (Például a halmozott szegények közel fele alacsony infrastruktúrával rendelkező lakókörnyezetben él, vagy nincs vezetékes ivóvíz a lakásban. A falvakban élő tehetséges fiatalokat az intézmények hiánya, távolsága, az alapvető művelődési esélyek hiánya megfoszthatja a sikeres életúttól.)
Halmozottan hátrányos helyzetű (deprivált), erősen veszélyeztetett csoportok esetében bár szétválaszthatóak a társadalmi okok, de a gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy az ide sorolható személyek életében többféle hátrányos helyzet található meg egyszerre. Az ilyen gyermekeknél a legreménytelenebb a helyzet életútjuk megválasztásában.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
