- Társadalomismeret, életmód
- A társadalom
- Mobilitás, migráció és demográfiai helyzet a mai magyar társadalomban
- 4 foglalkozás
házassági mobilitás
Valaki házasságkötéssel kerül át másik társadalmi helyzetbe.
nemzedéken belüli mobilitás
Valaki foglalkozási pályája során lép át másik társadalmi helyzetbe.
nyitott, zárt társadalom
"Nyitott az a társadalom, amelyben a mobilitási esélyek egyenlőtlensége kicsi, az egyik társadalmi rétegből a másikba való átlépés könnyű.
Zárt az a társadalom, amelyben a mobilitási esélyek egyenlőtlensége nagy, az egyik társadalmi rétegből a másikba való átlépés nehéz."
nemzedékek közötti mobilitás
Valakinek a társadalmi helyzete a szüleihez képest változik meg.
társadalmi mobilitás
Átrétegződés; az egyén vagy a család társadalmi helyzetének megváltozása az életpálya során.
mobilitási esélyegyenlőtlenség
A a jelenség, hogy a jobb társadalmi rétegből származó személynek nagyobb esélye van jobb pozícióba kerülni, mint a hátrányos rétegből származó személynek.
állandó és ideiglenes vándorlás
Az állandó vándorlás az állandó lakóhely megváltoztatását, az ideiglenes vándorlás a tartózkodási hely megváltoztatását jelenti.
belső vándorlás
A lakosság tömeges lakóhelyváltoztatása egy országon belül. A belső vándorlás megkülönböztetendő az ingázás fogalmától.
legális migráció
A nemzetközi vándorláshoz kapcsolódó fogalom, amely azt jelenti, hogy az adott országba való belépés és tartózkodás jogszabályi feltételei fennállnak.
migráció
Vándorlás, helyváltoztatás. A lakosság tömeges lakóhely-változtatása egy országon belül, illetve áttelepülése egyik országból egy másik országba.
vándorlási egyenleg
A belső migrációhoz kapcsolódóan az odavándorlás és az elvándorlás különbségét, míg a nemzetközi migrációhoz kapcsolódóan a bevándorlás(immigráció) és a kivándorlás (emigráció) közötti különbséget jelenti.
ingázás
A a jelenség, amikor az egyén munkahelye és lakóhelye különböző településeken van, ezért a lakóhelyéről naponta, vagy hetente oda-vissza utazik (ingázik) a munkahelyére. Az ingázás megkülönböztetendő a belső migráció fogalmától.
nemzetközi vándorlás
A lakosság tömeges áttelepülése egyik országból egy másik országba. A nemzetközi migráció legális, ha az áttelepülés jogszabályi feltételei fennállnak, illegális, ha az országba történő belépés és tartózkodás jogszabályi feltételei nem állnak fenn.
illegális migráció
A nemzetközi vándorláshoz kapcsolódó fogalom, amely azt jelenti, hogy az adott országba való belépés és tartózkodás jogszabályi feltételei nem állnak fenn.
a népesség reprodukciója
A népesség újratermelődése.
termékenység
A szülőképes korban levő női népességre jutó születések száma.
halandóság
Halálozási arány, latin kifejezéssel: mortalitás.
népesedés
A népességszám változását jelentő folyamat.
népmozgalmi statisztika
A demográfiai adatok egyik forrása az éves népmozgalmi statisztika. Magyarországon 1876 óta közlik az évi születések, házasságkötések és elhalálozások számát.
népszámlálás
A demográfiai adatok egyik forrása a népszámlálás. A népszámlálás valamely terület lakosságának meghatározott időközönként történő számbavétele a lakosság számának, összetételének és életviszonyainak meghatározása céljából. Magyarországon 1870-ben volt az első népszámlálás. Azóta tízévenként kerül rá sor.
morbiditás
A betegségek előfordulásának gyakorisága egy adott népességen belül.
demográfia
A népességszámmal és a népesedési folyamatokkal foglalkozó tudomány.
népesség
Valamely területen, vagy közösségben élő emberek összessége. Minden társadalmat egy adott népesség tagjai alkotnak.
Külföldi
A nem magyar állampolgár és a hontalan személy. Hontalan az, akit saját törvényei szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának.
befogadott
Aki hazájába - hontalan esetén a szokásos tartózkodási helye szerinti országba - átmenetileg azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja.
menedékes
Ideiglenes menedékben részesülő: a Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozó külföldi, amelyet a Kormány vagy az Európai Unió erre felhatalmazott intézménye azért részesített ideiglenes menedékben, mert a külföldiek a hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése - így különösen kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód - miatt elmenekülni kényszerült.
Állampolgárság
Az állampolgárság egy természetes személy és egy szuverén állam közötti sajátos jogi kapcsolat, amely mind az állampolgár, mind az állam számára jogokkal és kötelezettségekkel jár. A legfontosabb jogokat és kötelességeket az Alkotmány rögzíti. A magyar állampolgárok korlátozhatatlan joga a hazatérés Magyarországra, valamint a kiutasítás tilalma az ország területéről. A magyar állampolgárokat külföldön megilleti a diplomáciai és a konzuli védelemhez való jog. A magyar állampolgárság mellett bejelentett magyarországi lakóhelyhez kötött a választójog, a közügyek vitelében való részvétel és közhivatal viselésének joga, a szociális biztonsághoz való jog. A magyar állampolgárok Alkotmányban meghatározott kötelezettsége a honvédelmi kötelezettség és a közteherviselés.
bevándorolt (letelepült)
Bevándorolt (letelepült) személy az a külföldi, aki valamely országba beköltözik letelepedés céljából. A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (idegenrendészeti törvény) tartalmazza a letelepedési engedély megadásának feltételeit. Az a személy, aki a letelepedési engedélyt megkapja, "letelepült" státusszal rendelkezik. A korábbi idegenrendészeti törvény a letelepedés szinonimájaként a bevándorlást értette, így a bevándorolt státusz ekvivalens a letelepült státusszal.
menekült
Az a külföldi állampolgár vagy hontalan személy, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás avagy politikai meggyőződése miatti üldözése, az üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti országon kívül, a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni, feltéve, hogy az érintettet kérelmére a menekültügyi hatóság menekültként elismerte.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)