A jóléti juttatások köre

A jóléti juttatások körébe sorolhatók többek között az ingyenes egészségügyi alapellátás és oktatás, a pénzbeli ellátások (nyugdíj, táppénz, családi támogatások, időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély), a természetben nyújtott szociális ellátások (köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési szolgáltatás), valamint a szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátási formák.

A jóléti állam által biztosított támogatások rendszere. A jóléti juttatások körébe sorolhatók:az ingyenes egészségügyi alapellátás, ingyenes oktatás. Ezen kívül a pénzbeli ellátások (nyugdíj, táppénz, családi támogatások, időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély), természetben nyújtott szociális ellátások (köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési szolgáltatás), valamint a szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátási formák.

A pénzbeli ellátások köre

Fogyatékossághoz és egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások:

Az egészség károsodott, illetve fogyatékos személyeket megillető pénzbeli támogatások jelenlegi formájukban szerteágazóak, egymást részben átfedőek. Funkciójuk alapján két nagy csoportba sorolhatóak. Az egyik a jövedelem hiányát pótló, megélhetést szolgáló ellátások, a másik pedig az állapotból adódó többlet megélhetési költségekre tekintettel nyújtott kiegészítő jellegű támogatások.
A rendszeres jövedelem hiányát pótló ellátások: rokkantsági járadék, megváltozott munkaképességűek járadéka, rendszeres szociális segély.
Rokkantsági járadék azon személyek részére nyújt rendszeres jövedelmet, akik a 25. életévük betöltése előtt teljesen munkaképtelenné váltak és így rokkantsági nyugdíjra nem jogosultak. 2004-ben 27 ezer fő számára folyósították az ellátást.
Azon felnőtt korú személyek részére, akik nem jogosultak rokkantsági járadékra, de munkaképességüket legalább 67%-ban elveszítették, vagy vakok személyi járadékában, illetve fogyatékossági támogatásban részesülnek és emiatt nem tudnak munkát vállalni rendszeres szociális segély kerül megállapításra. Az ellátásban 8,7 ezer fő részesül.
Amennyiben a 50%-ban megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása nem oldható meg, úgy részükre átmeneti vagy rendszeres szociális járadékot kell megállapítani és folyósítani. Átmeneti járadékra az jogosult, aki rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt legkésőbb öt éven belül eléri. Az ellátásban 2004-ben 12 ezer fő részesült. Rendszeres szociális járadékra pedig a reá irányadó nyugdíjkorhatárt még be nem töltött megváltozott munkaképességű dolgozó jogosult, de a rokkantsági nyugdíjhoz - életkora szerint - szükséges szolgálati idő felével rendelkezik. 2004-ben átmeneti járadékot 12 ezer fő, rendszeres szociális járadékot pedig 220 ezer személy kapott.
A többletkiadásokhoz történő kiegészítő jellegű ellátások: fogyatékossági támogatás, súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei.
A fogyatékossági támogatás célja, hogy anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Az ellátásra az a 18. életévét betöltött személy jogosult, akinek súlyosan fogyatékos állapota (látási fogyatékosság, hallási fogyatékosság, értelmi fogyatékosság, autizmus, mozgásszervi fogyatékosság, halmozott fogyatékosság) tartósan vagy véglegesen fennáll, amennyiben önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul. Fogyatékossági támogatásban 96 ezer fő részesül. A fogyatékossági támogatás rendszerébe integrálódó, kifutó jellegű ellátás a vakok személyi járadéka, amelyre 2001. óta új jogosultságot megállapítani már nem lehet.
Közlekedési kedvezményben a súlyos mozgáskorlátozott személyek részesülhetnek. E kedvezmények háromféle pénzbeli támogatási formát jelentenek.

Rászorultságon alapuló támogatások (segélyek):

A rászorultságon alapuló támogatások a települési önkormányzatok közvetítésével jut el a lakossághoz. Mivel a lakosság anyagi természetű szükségletei különböző okokra vezethető vissza, a segélyezésnek is több típusa alakult ki. Vannak megélhetéshez kapcsolódó jövedelempótló támogatások és vannak jövedelem kiegészítő segélyek.
A jövedelempótló ellátások jellemzően hosszabb időtartamú, havi rendszerességgel folyósított támogatási formák, amelyek a jövedelmi szegénység mellett meghatározott élethelyzethez kötöttek (pl. tartós munkanélküliség, ápolásra szoruló családtag, idős kor). Ezen ellátások normatívak, vagyis a törvényben rögzített jogosultsági feltételek teljesülése esetén a támogatások megilletik az igénylőket. Az önkormányzatok szabályozási hatásköre meglehetősen korlátozott, finanszírozásukban pedig a központi költségvetés részesedése a meghatározó (90%-os mértékű).
E körbe az alábbi ellátások tartoznak: rendszeres szociális segély, ápolási díj, időskorú járadéka.
A kiegészítő segélyek két csoportra bonthatóak: az un. kiadáskompenzáló ellátások és az eseti segélyek.
A kiadáskompenzáló támogatások a legfontosabb alapszükségletekhez (lakhatás, egészség, eltemettetés) kapcsolódnak.
E körbe az alábbi ellátások tartoznak: lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás, közgyógyellátás, temetési segély.

Az ellátásokra való jogosultsági küszöb esetükben magasabb, mint a jövedelempótló támogatásoknál, de jellemzően kötött felhasználásúak, vagyis természetben nyújtják azokat.

A kiegészítő segélyek másik csoportját az eseti segélyek (átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) képezik. Ezen ellátásoknál a törvény csak a rendkívüli élethelyzetet nevesíti, ami tartósan is fennállhat (pl. tartósan alacsony jövedelem). A jogosultsági feltételeket a törvényi előírások betartása mellett az önkormányzatok rendeletei határozzák meg, az e célra szánt kiadásokhoz pedig a központi állam normatív támogatással járul hozzá.