Valamely elkülönült, jellegzetes társadalmi csoportot jellemző, az általánosan elfogadott magatartási és viselkedési formákat elutasító életmód.

A norma központi eleme. Azt jelenti, hogy amennyiben a normában foglalt előírásokat nem tartják be, hátrányos következményekkel kell számolni. A kilátásba helyezett hátrány sokféle lehet attól függően, hogy milyen típusú normáról van szó.

A társadalmi norma olyan magatartási szabály, amely a lehetséges magatartások közül előírja a helyeset és követendőt.

A társadalmi normák egyik jellemzője, amely egyfajta zsinórmértéket jelent. Lényege, hogy a norma címzettje minden ismétlődő esetben ugyanúgy járjon el, ahogy a norma előírja. Ugyanis az ismétlődő helyzethez kapcsolódó ismétlődő magatartás adja az adott viszonyok stabilitását, a kiszámítható rendet.

Az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak összességének egy adott korszakbeli jellegzetes állapota. A szociológia ennél tágabb értelemben használja a kultúra fogalmát. Eszerint a kultúra egy adott társadalomra jellemző értékeket és normákat, szellemi alkotásokat, az ember alkotta tárgyi környezetet, valamint a tudományos és mindennapi ismereteket egyaránt magába foglalja.

Az a jelenség, hogy az adott társadalomban különböző kultúrával, szubkultúrával rendelkező csoportok élnek együtt. A modern társadalmak jellemzője.

Az ún. magán erkölcsnek az emberséges magatartásra vonatkozó olyan parancsoló vagy tiltó normái, amelyek megvalósulását minden helyzetben szükségesnek érzünk és megvalósítását másoktól is megköveteljük.

Modor, szerepjáték, szellemi beállítottság. Az a készség, hogy az egyén bizonyos személyekre, tárgyakra, vagy helyzetekre meghatározott módon reagál. Hátterében mindig értékek állnak. Lényege, hogy bizonyos értékek elfogadása milyen konkrét viselkedéseket és véleményeket vált ki.

Olyan kulturális alapelvek rendszere, amelyek kifejezik, hogy egy adott egyén, vagy a társadalom életében mi minősül fontosnak, kívánatosnak, jónak, vagy kevésbé fontosnak, kevésbé kívánatosnak, rossznak.

Az egyén és a társadalom között közvetítő, jellegzetes struktúrájú, jogilag elismert szervezetű intézmények típusa, amelynek törekvése az összes többi intézmény kiszorításával a saját hatásának kizárólagos érvényesülését biztosítani. Ilyenek pl. kolostorok, börtönök, laktanyák,stb.

Az értékek és a normák olyan szintű elsajátítása, hogy az egyén belső meggyőződése alapján, külső beavatkozás nélkül érték- és norma konform magatartást tanúsít.

Olyan értékrendtípus, amely a tradicionális értékeket és a valláserkölcsi szabályokkal összhangban álló életvitelt preferálja. (család, nyugalom, béke, megbecsülés, hit, felebaráti szeretet, stb.).

Olyan értékrendtípus, amely életmódjában egyszerű, a külsőségeket megveti, szigorú erkölcsű, ugyanakkor a maga számára mindent gyűjt.

A tradicionális (hagyományos) értékrend preferált értékei: a család, a nyugalom, a megbecsültség, és az anyagi előrejutás. Az életcél azt a legfőbb célt jelenti, amelyet valaki maga elé tűz, hogy élete során azt tevékenységével megvalósítsa.

Olyan értékrendtípus, amely számára a legfontosabb elv a "mának élni" , mindent birtokolni, a személyes szükségletek maradéktalan kielégítése, az élvezetek, érzéki örömök hajhászása.