A visszaesés büntetőjogi megítélése

A visszaesés különféle formái speciális következményeket vonnak maguk után. Ezek érintik a feltételes elítélést, a szabadságvesztés-büntetés büntetési tételeit, a végrehajtási fokozatokat, a mentesítést. Ebben a körben a különös visszaesők hol a visszaesők, hol a többszörös visszaesők jogi sorsát osztják. A legutóbbi Btk. módosítás (2003. évi II. tv.) némiképp enyhített a korábbi szigorú jogkövetkezményeken (például hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, mely kizárta a többszörös visszaesőket a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből).
A feltételes elítélés vonatkozásában előírja a törvény, hogy a visszaeső és a különös visszaeső csak pártfogó felügyelet elrendelése mellett bocsátható próbára vagy szabható ki velük szemben végrehajtásában felfüggesztett büntetés . Bár a többszörös visszaesők vonatkozásában az új rendelkezések folytán már lehetőség van végrehajtásában felfüggesztett büntetés kiszabására, illetve a feltételes szabadságra bocsátásra, próbára bocsátásuk azonban továbbra is kizárt .
Abban az esetben, ha a különös és többszörös visszaesőkkel szemben szabadságvesztés-büntetés kiszabására kerül sor, - a törvény eltérő rendelkezésének hiányában - az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a tizenöt évet . Amennyiben tehát a büntetési tételkeret egy adott bűncselekmény vonatkozásában 2-8 évig terjed, akkor a többszörös visszaesőre a bíróság 2-12 évet szabhat ki. Ha a visszaesői minőséget egy adott bűncselekmény minősített eseteként határozzák meg, akkor e felemelt büntetési tételek nem alkalmazhatók. Ez ugyanis a kétszeres értékelés tilalmába ütközne.
A kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatait is érinti a visszaesői minőség. A visszaesővel, illetve a különös visszaesővel szemben vétség miatt kiszabott szabadságvesztés-büntetést fogház helyett börtön fokozatban kell végrehajtani . Többszörös visszaesők vonatkozásában tovább szigorít a törvény, ugyanis a két évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztés-büntetésüket börtön helyett már fegyházban kell foganatosítani .
További hátrányt, korlátozást jelent, hogy a különös és a többszörös visszaesők vonatkozásában a büntetés csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető .

Bűnismétlőnek minősül az a személy, :
1. akinek a korábbi vagy az aktuálisan elkövetett bűncselekménye gondatlan volt.
2. akit a korábbi bűncselekménye miatt nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek.
3. akit szándékos bűncselekmény miatt harminc napot meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek.
4. akit szándékos bűncselekmény miatt harminc napot meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, de a büntetés kitöltésétől, vagy a végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig már három év eltelt.

A szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig 3 év még nem telt el.

Az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el.

Az a személy, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekménye elkövetéséig 3 év nem telt el.