A bűnismétlés megelőzése
A bűnismétlés megelőzése érdekében a külföldi tapasztalatok szerint széles körben használhatók olyan eszközök, mint a jóvátétel, az áldozat és az elkövető közötti kiegyezés, a megszégyenítő és a közösségben végrehajtott reparáló jellegű büntetések. Az áldozatok számára a jóvátétel a büntetés egyik fontos célja. A hazai rendszer ennek az elvárásnak még nem felel meg.
A társadalmi integráció és reintegráció
A társadalmi integráció része egyrészt a "személytelen természetű" rendszerintegráció, melyben az intézmények és szervezetek fogják egybe a társadalom működését (népesedés, gazdasági folyamatok, jogrendszer, munkamegosztás stb.), másrészt szociális integráció, amely személyes, társas természetű, alapmechanizmusa a szocializáció.
Ha valamilyen ok miatt a társadalmi integrációs erőtér gyengül, akár ennek az intézményi oldala (munkanélküliség, hajléktalanság, menekültügy, kisebbségi kérdés, stb.), akár a személyes oldala (devianciák/kábítószerhasználat, bűnelkövetés,) az egyén nem vesz részt a működésben, működtetésben.
A reintegráció az a folyamat, amikor a kiszorult vagy marginalizálódott egyén visszakerül a közösségbe, integrálódik ahhoz a közösséghez, amelyben szükségletei szocializált formában kielégíthetővé válnak, tudásával, tevékenységével, létezésével része lesz az egésznek, mely ezáltal jobban működik.
A reintegráció magában foglalja azt a társadalomban folyó intézményesített tevékenységet is, mely céljaival elősegíti a kiszorult, vagy marginalizálódott egyén visszakerülését a közösségbe.
A reintegrációs technikák intézményes alkalmazása szükséges, mert ezek az emberek a társadalom, vagy közösség működésében nem vagy akadályozottan tudnak részt venni, magatartásuk akadályozza a közösség (integrált) működését. E körben jelentkeznek a társadalmi reintegráció objektív és szubjektív feltételeinek biztosítását elősegítő módszerek.
A bűnüldöző és büntető igazságszolgáltatási szervek feladatai
A fiatalkorú bűnelkövetőkkel, valamint a gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzésével foglalkozó speciális szervezeti egységek kialakítása városi, megyei (fővárosi) és országos szinten.
Közreműködés az alkohol és kábítószer ártalmait a fiatalkorúaknak bemutató felvilágosító munkában.
Szignalizáció – szülőknek, gyermekvédelmi gondoskodás alatt állók esetében a gyámhatóságnak.
Fiatalkorú tanúk védelme a nyomozati eljárásban. A gyermek- és fiatalkorúak korcsoportjai sajátosságait tartalmazó, a bűnmegelőzést és más devianciák visszaszorítását szolgáló információk hasznosítása a bűnmegelőzés központi és helyi rendszereiben.
Ágazati együttműködésben megvalósítandó feladatok
A társadalmi kirekesztést erősítő folyamatok hatásának mérséklése (például a tartós városi munkanélküliség, a városi fiatalkorú első munkavállalók munkanélküliségének megelőzése).
Munkanélküliek egész és részmunkaidős foglalkoztatása a bűnmegelőzésben (például kalauz, házi gondnok, kerületi őr, bűnmegelőzési koordinátor, utcai szociálismunkás, kórházi biztonsági őr).
Az olyan foglalkoztatási és képzési lehetőségek kínálatának szélesítése, amelyek a hosszú távú foglalkoztatás feltételeit teremtik meg a szakképzettség nélküliek, az alulképzettek, a tovább- és átképzésre életkoruknál, réteghelyzetüknél vagy sajátos élethelyzetüknél fogva hátrányos helyzetben lévők számára.
Az illegális munkavégzés visszaszorítása, valamint a megélhetési bűnözés megelőzése.
A kiskorú gyermeket nevelő munkanélküli családfenntartók számára hosszú távú foglalkoztatást elősegítő képzési programok és munkaalkalmak szervezése és támogatása.
Speciális foglalkoztatási módok és lehetőségek kialakítása hajléktalanok, kiemelten a csökkent munkaképességűek számára.
A Btk-ban szabályozott intézkedési nem. A pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha a feltételes szabadság, illetve a próbaidő eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. A próbára bocsátott vagy a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt visszaeső valamint az, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll.
A pártfogó felügyelet alatt álló személy köteles a jogszabályban és bírósági határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani, a pártfogóval rendszeres kapcsolatot tartani és részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni.
A pártfogó felügyelet célja, hogy az elkövető ellenőrzésével és irányításával elősegítse annak megakadályozását, hogy ismételten bűncselekményt kövessen el, és segítséget nyújtson a társadalomba való beilleszkedéséhez, az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez.
A közösségi bűnmegelőzés színterei
Önkormányzatok: Önkormányzati feladatvállalás a területükön élő bűnelkövetők reintegrációjának megvalósításában, együttműködés a pártfogó felügyelettel és a területükön lévő büntetés-végrehajtási intézetekkel.
Erős bűnözési fertőzöttségű szórakozóhelyek bezárása, a nyitva tartás korlátozása.
Üzleti szféra: Jelentős támogatások és kedvezmények biztosítása, ha a vállalkozó büntetés- végrehajtás vagy utógondozás hatálya alatt állót foglalkoztat.
Az ismételt áldozattá válás megelőzése érdekében a szignalizáció hatékonyságának fokozása.
Civil szféra, egyházak: A kortárs csoportok negatív befolyásának csökkentése.
Az alkohol és drog hatása alatt bűncselekményt elkövetőket segítő, valamint az önsegítő intézmények, csoportok támogatása.
A helyi közösségi programokba, szerveződésekbe be kell vonni a büntetés és utógondozás hatálya alatt állókat.
Az egyházi pasztoráció feltételeinek biztosítása, erősítése a büntetés-végrehajtás és az utógondozás hatálya alatt állók körében.
A bűnözéssel kapcsolatos irreális félelmek, előítéletek csökkentése érdekében a lakosság tájékoztatása. (Folyamatos együttműködés az erre vállalkozó médiumok képviselőivel.)
Önkéntesek és civil szervezetek bevonása a bűnelkövetők szociális és mentális problémáinak orvoslásába.
A bűnelkövetőket támogató civil kezdeményezések felkarolása.
Szomszédság és lakóközösség:
A helyreállító igazságszolgáltatási eszközök elterjesztése (pl.: mediáció). „Fogadd vissza őt!” kampány keretében a bűnelkövetők reintegrációs közösségi feltételeinek erősítése.
Magánszemélyek: A tolerancia növelése a kisebbségek, a migránsok, a büntetés hatálya alatt állók és a bűncselekmények áldozatai iránt.
Média, nyilvánosság: A tömegtájékoztatás vegyen részt a helyreállító igazságszolgáltatás eszközeinek megismertetésében.
A média segítse a bűnelkövetők társadalmi integrációját.