Az első benyomások nyersanyaga
Az emberek észlelése a látható jelek észlelésével kezdődik, értve ezen a fizikai megjelenést, a nem verbális kommunikációt és a nyílt viselkedést. A környezetükből kiugró, figyelemfelkeltő jelek különösképpen befolyásolják a személyészlelést. A fizikai megjelenésből eredő benyomások Andre Agassi teniszcsillag szerint a külső a legfontosabb. („Image is everything.") Bár talán nem mindenki vélekedik így, a fizikai megjelenés kétségtelenül befolyásolja benyomásunkat másokról. Mindenesetre rendszerint az emberek kinézete az első és gyakran az egyetlen forrásunk arra vonatkozólag, milyenek lehetnek ők. Számtalan elképzelésünk van a fizikai megjelenés jelentéséről. Egy becsületes arc bizalomkeltő, míg a sunyi szemek gyanakvást váltanak ki. A szőkék társaság- és tréfakedvelők, a vörös hajúak tüzesek és temperamentumosak. A szemüvegesek intellektuálisak, az őszülő halántékúak disztingváltak. A kutatási eredmények nem feltétlenül erősítik meg ezeket a hiedelmeket, ez azonban nem akadályozza meg az embereket abban, hogy bízzanak bennük, ha egy idegennel találkoznak.
A fizikai szépség, különösen egy szép arc, pozitív elvárások sokaságát hívja életre. Az emberek szemmel láthatólag elfogadják, hogy „ami szép, az jó". Azt várjuk, hogy a különösen vonzó emberek érdekesebbek, melegebbek, társaságkedvelőbbek és a társas életben jártasabbak is, mint a kevésbé vonzóak. Való igaz, a vonzó megjelenés meglepően változatos hatást vált ki az emberekből. Egy kutatás kimutatta például, hogy idegenek inkább nyújtanak segítséget a vonzó külsejű személyeknek, mint a kevésbé vonzóknak. Egy másik vizsgálatban, amikor általános iskolai tanároknak gyermekek fotóit és bizonyítványokat mutattak, a tanárok a vonzóbb gyerekeket értékelték intelligensebbnek, és nekik jósoltak sikeres továbbtanulást. És látni való, hogy az igazságszolgáltatás sem vak, még a bíróságokon is jobban jár az, aki vonzó. A vonzóbb vádlottak alacsonyabb óvadék ellenében kerülnek szabadlábra, és még ha el is ítélik őket, enyhébb büntetéssel megússzák.
Nem a szépség az egyetlen fizikai jellemző, amely elvárásokat hív életre a személyiségről. Például az arc egyfajta felépítése is szolgálhat ennek alapjául. Bizonyos embereknek babaarca van: nagy kerek szeme, magas szemöldöke és kis álla. Diane Berry és Leslie McArthur az Egyesült Államokban és Koreában folytatott vizsgálatai arra az eredményre vezettek, hogy a babaarcú férfiakat naivabbnak, becsületesebbnek, kedvesebbnek és melegebbnek tartják, mint az érettebb arcszerkezetűeket. A magas hang, a gyors beszéd és a lendületes járásmód hasonló hatást vált ki a többiekből. Sőt, maguk a babaarcú emberek is úgy látják, hogy viszonylag gyerekes pszichológiai vonásokkal bírnak.
A nem verbális kommunikációból eredő benyomások
Mondta-e valaha az édesanyja Önnek, hogy az emberek üdvözlésének helyes módja: „egyenesen felállni, szemükbe nézni, mosolyogni, és határozottan kezet fogni velük"? Ha igen, tisztában volt vele, hogy mennyi információt nyújtanak az arckifejezések, a szemkontaktus és a testbeszéd. Kedveljük azokat, akik testükkel felénk irányulnak- a szemünkbe néznek, felénk fordulnak, bólogatnak, amikor beszélünk -, s úgy hisszük, ők is kedvelnek bennünket. Akik gyakran létesítenek szemkontaktust, azokat becsületesnek, egyenesnek, barátságosnak és rokonszenvesnek észleljük, míg akik kerülik a szemkontaktust, azokat barátságtalannak, sunyinak vagy talán félénknek tartjuk. Természetesen a túl sok szemkontaktus (amikor rámeredünk valakire) kellemetlen lehet, és gyakran dühöt vagy ellenséges érzületet jelez.
A testbeszéd bepillantást nyújt az emberek hangulataiba és érzelmeibe. Olyan különböző kultúrákban, mint Németország, Hong Kong, Japán, Törökország vagy az Egyesült Államok, hasonló testhelyzetekkel és arckifejezésekkel mutatják ki a szomorúságot és a boldogságot, a félelmet és a dühöt, a meglepetést és az undort, és ugyanúgy értelmezik ezeket. Valójában az érzelemkifejezés egyfajta univerzális nyelv. Ugyanaz a kifejezés különböző kultúrákban alapvetően ugyanazt a belső állapotot, ugyanazt az érzést jelzi, bár abban lehetnek eltérések, hogy mikor és hol helyénvaló az adott emóció érzése és kifejezése.
Mindazonáltal ez nem azt jelenti, hogy minden érzelmet ugyanolyan könnyű felismerni. Például boldog arcok sokaságában sokkal gyorsabban és könnyebben észreveszünk egy dühös arcot, mint dühös arcok között egyetlen vidámat. A dühös arckifejezés talán azért szembeszökő, mert a megfigyelő felé irányuló fenyegetést jelezhet.
A viselkedésből eredő benyomások
A viselkedésből eredő benyomások. A fizikai megjelenés és a nem verbális kommunikáció az információk fontos forrása, de a benyomásalakítás legfontosabb forrása a másik személy viselkedése. Ha az olvasó tudja valakiről, hogy szabad idejében órákat tölt azzal, hogy az ingyenkonyhán dolgozik, érthetően arra a következtetésre jut, hogy az illető gondoskodó, altruista és emberbarát. Ha tudomására jut, hogy valaki pénzt lopott munka közben a pénztárgépből, valószínűleg úgy gondolja, hogy az illető becstelen. Mint ezek a példák is, sok viselkedésmód szorosan kapcsolódik valamilyen személyiségvonáshoz. Csakugyan, az emberek gyakran cselekedeteik alapján ítélnek meg másokat, és nem megjelenésükből vagy szavaikból.
Jelek, melyek vonzzák a figyelmet
A jeleknek nincs jelentésük önmagukban. Egy személy emberekről, viselkedésmódokról, jellemvonásokról és társas helyzetekről őrzött tudásának a fényében értelmezi őket. A jelek értelmezésekor legnagyobb valószínűséggel ilyen tárolt tudást használunk, mely vagy magához a jelhez kapcsolódik, vagy könnyen felidézhető. Úgy tűnik, erőfeszítés nélkül váltunk a megjelenés, testbeszéd és viselkedés jeleiről azon személyiségvonásokra, melyeket hitünk szerint tükröznek. Az emberek észlelésében használt jelek közül azonban egynek sincs sok jelentése önmagában. Sem a viselkedés, sem a megjelenés, sem a taglejtések vagy arckifejezések nem jelzik közvetlenül a személy belső minőségeit. Még első benyomásaink is gyors, szemmel láthatólag erőfeszítés-mentes megismerési folyamatoktól függenek.
A folyamat első lépése maguknak a jeleknek az értelmezése - döntés arról, hogy vajon egy ráncolt homlok fenyegetést fejez ki, vagy zavart, vagy hogy egy hazugság mögött megtévesztési szándék vagy hűség áll-e. Tárolt tudásunk két jelentős fajtája segíti ezeket a döntéseket: a már elsajátított asszociációk és az aktuálisan fejünkben levő tudattartalom.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
