A pszichológia specifikus hozzájárulása az egészség elősegítéséhez és fenntartásához; a betegségek megelőzéséhez és kezeléséhez; az egészség, betegség és a különböző működészavarok etiológiai és diagnosztikai korrelátumainak azonosításához, valamint az egészségvédelem rendszeréhez (orvos-beteg kapcsolat, compliance viselkedés, stb.).

Különböző munkatevékenységek más-más adottságokat, képességeket, személyiségtulajdonságokat feltételeznek. A pályaválasztási lélektan vizsgálja az egyén felkészültségét a megfelelő életpálya kiválasztására.

Az alkalmazott lélektan egyik ága; művelője az egészséges életvitelükben személyiségfejlődési károsodások vagy neurózis következtében megzavart emberekben a folyamat patológiás lényegét hivatott kideríteni (pszichodiagnosztika), és a kórfolyamatot terápiásan befolyásolni (pszichoterápia).

Különböző életkorok eltéréseivel, a változások kutatásával foglalkozik.

A tevékenység során fellépő változások kutatásával, törvényszerűségek megállapításával, rehabilitációval segíti az eredményes, nagy stresszel járó hivatást gyakorlókat.

A munkatevékenységet, annak körülményeit vizsgálja a pszichológia módszereivel, kutatja a személyiségre ható pozitív és negatív hatások törvényszerű reakcióit.

A szociálpszichológia eredményeire és törvényszerűségeire alapozva a meggyőzés törvényszerűségeit alkalmazza.

Azoknak a fundamentális kérdéseknek, összefüggéseknek a feltárásával foglalkozik amelyek a lelki jelenségek törvényszerűségeit mutatják be.

A kóros pszichés állapotok különböző formáit kutatja, azokat rendszerezi és a gyógyítás megfelelő módszereit állapítja meg.

A pszichológiai alapkutatások által feltárt pszichikus folyamatok törvényszerűségei.

Az egyes sportágak pszichológiai feltételeit, a sportteljesítményekkel együtt járó lelki folyamatokat, valamint a szurkolás folyamatát kutatja. A sporttevékenység eredményessé tétele érdekében alkalmazza a személyiségpszichológia által megállapított törvényszerűségeket.

Az alapterületek által feltárt eredmények gyakorlati hasznosítása.

A gondolkodás, viselkedés, és az érzelmek jellegzetes a felnőtt személyiségre jellemző tipikus mintázatával, annak törvényszerűségeinek és egyéni eltéréseinek vizsgálatával foglalkozik.

A társas térben megnyilvánuló viselkedés vizsgálatával foglalkozik.

A nevelési-oktatási folyamat pszichológiai szempontú vizsgálatával foglalkozik,a pedagógiai tevékenység és a személyiségfejlődés kölcsönhatásában jelentkező pszichológiai törvényszerűségek és sajátosságok tanulmányozása.

A tapasztalatok segítségével a tárgyak megkülönböztető jegyeit elsajátítjuk, fogalmakat alkotunk, osztályozzuk azokat.

Egy feltétlen reflex társítása egy semleges ingerhez.

A hullámhossz különbségek iránti érzéketlenség.

A tapasztalataink és a valóság időnként eltorzítja az észlelést.

Valamilyen érzékletnek vagy érzelmi állapotnak emlékkép vagy gondolat formájában való elővételezése; beállítódás vagy készenlét az inger befogadására.

Az emlékezés és tanulás megkönnyítésére szolgáló eljárások: például nehezen megjegyezhető vagy könnyen összetéveszthető dolgok mesterséges "versbe foglalása", ahol a ritmus és a rím segíti az emlékezést; vagy a megjegyzendő anyagnak mesterséges logikai összefüggések rendszerébe való állítása.

Ha egyszer már megtanultunk valami, de teljesen elfelejtettük, az anyag újratanulása sokkal kevesebb időt és fáradtságot igényel.

Korábbi érzékletek reprodukciója, az azokat eredetileg létrehozó ingerek nélkül. Valószínű magyarázata: idegkapcsolatok alapján az eredeti érzékelésnek megfelelő idegfolyamat zajlik le, kisebb intenzitással. Három mozzanatra szokták felbontani: bevésés; megőrzés; felidézés.

A tárgyi világ észlelését az összefüggések határozzák meg.

Két inger közötti legkisebb felfedezhető különbség.

Az elkülönült alakok, részek mintába, vagy struktúrába szervezése.

Olyan tanulás, amelynek során az ismétlés vagy gyakorlás tovább folytatódik az ésszerűen megállapított tanulási kritérium elérése után.

Az ingeren túli információkat is tartalmazza az érzékleten kívül.

A tanulás a gyakorlás átvitele.

Nem szabályos hullámok érzékelése.

Motívumaink, szükségleteink, vágyaink, elvárásaink és ismereteink befolyásolják észlelésünket.

Az ingerek megkülönböztetése.

Visszaemlékezési képesség annak megállapításával, hogy már találkoztunk a dologgal.

A legkisebb inger amelyet aszervezet felfog.

A véredények, belek, egyéb belső szervek és mirigyek aktivitásáért felelnek.

Inger-válasz párok tanulása, mint idegen nyelvek szavainak tanulásánál. Amikor a pár első tagját (az ingert) bemutatják, a személy feladata, hogy megadja a második tagot (a választ).

Vagy proaktív interferencia; felejtés annak következtében, hogy az előzetes tanulás gyengítőleg hat a későbbi tanulásra.

Az az elhárító mechanizmus, melynek segítségével az egyén letagadja valamely fájdalmas élmény megtörténtét vagy valamely szorongáskeltő impulzus jelenlétét.

Az ingerek általánossá válnak a válaszoló viselkedés szempontjából.

Az ábra kiemelkedik a háttérből.

A tárgyak változatlan észlelését nevezzük észlelési állandóságnak.

Vagy retroaktív interferencia; felejtés a tanult anyagnak a korábbi anyagra gyakorolt zavaró, gátló hatása következtében.

Azonnali, az inger fizikai jellemzőit megtartó, "képszerű" tárolás, amelyből az információ további útja a rövid idejű emlékezetbe vezet, a hallásban hasonló folyamat az echonikus emlékezet.

1. Megoldásra váró elméleti vagy gyakorlati kérdés, kutatási feladat. 2. Rejtvény, talány, titok. 3. Bizonyos felvetett dolog.

Emlékezeti anyagokra való visszaemlékezési képesség.

A cselekvést közvetlenül meghatározó, az akadály leküzdésére irányuló pszichikus folyamat, melynek legfontosabb mozzanata a cselekvésnek és a cselekvés eredményének képzeleti, gondolati anticipálása. Eredményeként a cselekvés tervszerű, céltudatos, szociálisan determinált, vagyis specifikusan emberi lesz.

A személynek az az alapvető késztetése, hogy kiteljesítse a benne rejlő lehetőségeket. A személyiség humanisztikus elméleteinek egyik alapfogalma.

Bizonytalanok önmagukkal szemben, inkább olyan feladatot választanak, ahol a siker biztosított.

Fenyegetéstől és veszélytől való mentesség; alapvető szükséglet (Maslow).

Másokhoz tartozni; befogadottnak lenni.

A belső késztetésnek egy bizonyos formája: általában amikor az elhatározás nem valamilyen közvetlenül elvégezhető cselekvésre irányul.

Önfenntartási szükséglet.

Akadályozott elfogadás. Az akadályok elviselésének képessége.

Szimmetria, rend, szépség.

A belső késztetés elmúlása.

Tudni, érteni, megismerni.

Olyan viselkedés, ami a kudarcélmény megismerésére irányul. Olyan személyeket jellemez, akik halmozzák a sikereket és szeretik a kihívásokat, szeretnék megismerni képességeik határait.

A mérlegelés képessége. Az emberek és az állatok is rendelkeznek ezzel a képességgel.

A sikerorientált ember szeret kockáztatni és szereti próbára tenni önmagát.

Az emberi szükségletek csoportjába tartozik az elismerés, a megerősítés szükséglete.