A DOS operációs rendszer

A DOS a Disk Operating System rövidítése. A DOS 1.0 első változata 1981 augusztusában jelent meg, a Microsoft dolgozta ki. Az IBM ezzel az operációs rendszerrel dobta piacra akkor debütáló személyi számítógépét (PC). Javított, 1.25-ös változata már képes volt a 320 KB-os kétoldalas lemezek kezelésére is. Az 1983 márciusában megjelent következő IBM személyi számítógép, az XT operációs rendszere az MS-DOS 2.0 volt, mely képes volt a könyvtárak és merevlemezek (max. 10 MB-ig) kezelésére is. 1984 augusztusában az IBM PC/AT operációs rendszere már a DOS 3.0 volt (max. 20 MB merevlemezt kezelt és ismerte az 1.2 MB-os nagy sűrűségű floppy lemezt is, 16-bitesre terjesztette ki az addig 12-bites FAT fájlrendszert). Az ugyanazon év novemberében kiadott MS-DOS 3.1 hálózati támogatással bővítette az operációs rendszer képességeit, míg az 1985 januárjában megjelent MS-DOS 3.2 a 3,5"-os, 720 KB kapacitású, ún. mikro floppyk kezelésére is képessé vált. A Microsoft 1985 novemberében jelentette be Windows nevű grafikus felhasználói felületének első változatát. Az MS-DOS történetében mérföldkőnek számító 3.3-as változatot a Microsoft a Windows 2.0-val egy napon, 1987 április 2-án adta ki. Kezelte az 1,44 MB-os 3.5"-os hajlékonylemezt és lehetővé tette a merevlemez logikai kötetekre bontását, azaz a partícionálását is. Az MS-DOS 3.3 volt az első Microsoft operációs rendszer, amely nemzeti támogatást is tartalmazott. A Microsoft és az IBM együttműködéséből létrejött DOS 4.0 a párhuzamos feldolgozás (multitaszking) lehetőségét vezette (volna) be, azonban meglehetősen sok hibája volt, melyen a javított 4.01 sem tudott változtatni. A teljesen újraírt MS-DOS 5.0-t 1991 júniusában adták ki. Az 1993 augusztusában bemutatott 6.0 változat már tartalmazott antivírus programot, lemezkarbantartó és biztonsági mentéseket készítő és egyéb segédprogramokat. Az 1994 áprilisában bemutatott utolsó önálló DOS változat a 6.22 volt. Az MS-DOS 7.0 ezen a néven már nem került önállóan forgalomba, csak a Windows95 részeként, de attól jól el volt választható. Az MS-DOS 8.0 még hasonló módon képezte a Windows98 alapját, az MS-DOS 9.0 viszont már szorosan integrálódott a Windows Millenium Edition-nel. Az MS-DOS története tehát a Windows Millenium Edition-nel ért véget, a Microsoft ezt a vonalat már nem fejleszti tovább, hanem csak a teljesen új alapokra helyezett Windows NT technológiára épülő operációs rendszereket forgalmazza. Azonban a DOS utasításkészletét ezek is képesek használni, egyrészt kompatibilitási okokból, másrészt parancssori vezérlés és programozási célokból.

Microsoft Disk Operating System - a "Microsoft lemezes operációs rendszer" rövidítése. Egy felhasználós, monoprogramozott, parancssoros operációs rendszer.

A UNIX operációs rendszer

A UNIX régóta stabilan jelen van a számítástechnika világában. Hosszú ideig az egyetemi, kutatói szférában volt egyeduralkodó, majd egyre újabb és újabb területeket (banki, vállalati, adatfeldolgozó szféra) hódított meg. Első változatát 1969-ben készítették az AT&T Bell Laboratóriumában. A rendszer magját 1973-ban átírták C nyelvre - ennek köszönheti a UNIX mind a mai napig legnagyobb előnyét, a hordozhatóságot. A hordozhatóság azt jelenti, hogy a Unix nem csak egy adott hardveren futtatható, mint pl. a DOS. Az egyes felhasználók azonosítására a "login név" (account) rendszert használja: minden felhasználónak van egy azonosítója és jelszava. A finomabb hozzáférés-hierarchia kialakítása érdekében a felhasználókat csoportokba oszthatjuk: minden felhasználónak van egy elsődleges csoportja, és ezen kívül tartozhat még más csoportokhoz is. Léteznek kitüntetett felhasználónevek is, illetve legalább egy, amelyik minden rendszerben megvan: ez a "root" felhasználó, a rendszergazda azonosítója, aki felelős az adott rendszer karbantartásáért és üzemeltetéséért, ő az, akinek a rendszer egészéhez hozzáférése van. Mivel a UNIX hordozható, már elég korán megszülettek a PC alapú változatai is, először csak oktatási célokra, majd megjelentek az összetett feladatok végrehajtására is képes verziók. A UNIX időosztásos operációs rendszer, egy olyan program, mely vezérli a számítógép erőforrásait és megosztja azokat a felhasználók között. Lehetővé teszi a felhasználók számára a programok futását, vezérli a géphez kapcsolt perifériákat, fájl-rendszert biztosít az adatok, a programok, a dokumentumok tárolására - ez a kernel (mag). Beleértjük a fordító, szövegszerkesztő, a parancsnyelv, fájlmásoló, kinyomtató programokat is - ez a shell. E köré épülnek a felhasználók által kifejlesztett programok, mint például a dokumentumkészítő és elemző, vagy grafikus alkalmazások. A UNIX multitasking módot biztosít, azaz minden feladatot külön eljárásként kezel, és minden más feladattól függetlenül tudja azt végrehajtani (egy időben több különböző program futhat). A UNIX-ban több futó feladat ki és bemenete összekapcsolható (pipe) és tetszőleges eszközre átirányítható. A UNIX operációs rendszer multiuseres, vagyis egyszerre több felhasználót is ki tud szolgálni egy időben, akár úgy is, hogy a userek több programot futtatnak

Több felhasználós, multiprogramozott operációs rendszer. Használata jóval bonyolultabb a DOS-nál, ezért inkább tudományos és mérnöki területeken alkalmazzák.

A Windows operációs rendszer

A Windows grafikus felületet (GUI) nyújt a programok számára, minden programnak hasonló külseje van, hasonló menüket használnak, és hasonló módon kezelik az egeret és a billentyűzetet, így a felhasználónak nem kell újra és újra megtanulnia ezeket. A Windows egyszerre több alkalmazás párhuzamos futását is biztosítja (multitasking), lehetővé teszi a számítógép erőforrásainak jobb kihasználását. Az egyes programokat kisméretű képek (ikonok) szimbolizálják, nem kell a programok nevét megtanulni és begépelni: egy program indításához elegendő rákattintani annak ikonjára. A Windows megítélésekor felmerül a kérdés, hogy operációs rendszerről van-e szó vagy sem. A Microsoft Windows régebbi verziói a 3.1-ig bezáróan, de a 95, a 98 és az ME verziók sem tekinthetők operációs rendszernek, hanem a DOS operációs rendszeren működő grafikus felhasználó interfésznek (GUI): a gép bekapcsolása után a DOS töltődik be először és csak ezután indítható a Windows. Ezért rendszer közeli programnak nevezhetjük: bár nem operációs rendszer, de az operációs rendszerre jellemző szolgáltatásokat nyújt. Sikerét és tömeges elterjedését azon tulajdonságai magyarázzák, amelyek meghaladják a DOS rendszer és a DOS alatt futó programok tudását. A Windows a gép teljes memóriáját képes kihasználni, ellentétben a DOS korlátozott memórialehetőségeivel, a futó programok között egyszerű adatcserét biztosít (pl. egy ábra szövegbe illesztése), erre dolgozta ki a Microsoft az OLE (Object Linking and Embedding) eljárást. A DOS-hoz készült programok döntő része használható a Windows alatt is, a Windows alá kifejlesztett programok viszont általában nem futnak DOS környezetben, a Windows jelenléte szükséges számukra. Az NT technológiát alkalmazó rendszerek, a Windows NT, 2000, XP viszont már önálló, grafikus operációs rendszerek.

A LINUX operációs rendszer

A Linux önálló, UNIX alapokon nyugvó többfeladatos (multitasking) operációs rendszer. Kihasználva az Intel 80386 processzor nyújtotta fejlett tár és taszk-kezelési lehetőségeket, valódi időosztásos környezetet biztosít. A Linux többfelhasználós is, vagyis egyidejűleg több felhasználó használhatja ugyanazt a rendszert, és mindegyikük akár több programot is futtathat. Ennek megvalósításához azonban szükség volt néhány új fogalom, koncepció bevezetésére, hiszen egy PC-nek csak egy billentyűzete, és egy monitora van, amit értelemszerűen egyszerre csak egyvalaki használhat. A Unix filozófia minden egyes bejelentkezett felhasználóhoz hozzárendel egy úgynevezett terminált: egy billentyűzetet és egy megjelenítő egységet, leggyakrabban szöveges képernyőt. A gép saját billentyűzetét és monitorát konzol terminálnak nevezzük, bizonyos rendszeradminisztrációs feladatok csak innen hajthatók végre. További terminálok csatolhatók még a géphez soros vonalon, de köthetünk soros vonalra modemet is: ekkor a felhasználói terminál a telefonvonal "túlsó végén" lesz, távolról is elérhetővé téve a rendszert. A Linux képes többféle fizikai és logikai szervezésű fájlrendszert egy könyvtárszerkezetben kezelni: támogatja többféle Unix-os fájlrendszer-formátum mellett a DOS FAT fájlrendszerét, tudja olvasni az OS/2 HPFS fájlokat, ismeri a CD fájlformátumokat, és tudja kezelni a TCP/IP hálózat felett működő hálózati fájlrendszert, az NFS-t is. A Linux, több ezer más, szabadon hozzáférhető szoftvercsomaggal együtt tesz ki egy disztribúciót. Több száz, különböző Linux disztribúció létezik, ezek közül a legnépszerűbbek: a Red Hat, a SuSE Linux, a Debian, a Slackware Linux Project és a Mandrake, valamint a magyar fejlesztésű UHU Linux disztribúció. A Linux telepíthető optikai médiumról (CD, DVD), vagy más tárolóeszközökről, a helyi hálózaton keresztül, vagy az Internetről. Sőt, egyes disztribúciók (SuSE Live Eval, Knoppix) olyan módon is használhatók, hogy telepítésre, sőt merevlemezre sincs szükség: az ún. "live" CD-ROM-ról indítva a számítógépet, grafikus felülettel használható Linux-ot futtathatunk. A Linux-ot használják oktatási és kutatási területen, nagyvállalatoknál, kormányzati intézményekben; számítógépes tervezési, grafikai és animációs feladatokhoz, stb. A modern Linux disztribúciók egyre komolyabb versenytársai a Microsoft operációs rendszereknek. Egyrészt hálózati kiszolgálóként (az Internetre kapcsolt webszerverek fele Linux operációs rendszert futtat), de személyi számítógépek operációs rendszereként is: ingyen nyújtják mindazokat a szolgáltatásokat, melyeket egy otthoni PC-től elvárhatunk (magyar nyelvű kezelőfelület és felhasználói dokumentáció, multimédia alkalmazások, Internet-elérés és elektronikus levelezés, DVD-lejátszás, CD- és DVD-írás, játékok, irodai alkalmazások, stb.).