A WWW kialakulása

A WWW (World Wide Web - Világméretű Hálózat) alapjait Tim Berners-Lee, a CERN (Európai Nagyenergiájú Részecskék Fizikai Kutatólaboratóriuma) egyik munkatársa alakította ki 1990-ben. A már létező GOPHER protokoll "ihlette" ötleteivel egy olyan rendszert alakított ki, amely alapjaiban napjainkig nem szorult módosításra. Az általa megálmodott világháló a GOPHER szolgáltatásain túl kívül képes volt szöveges információ, képek, hyperlinkek segítségével összekapcsolt elemek igen bonyolult rendszerét kialakítani. A protokollok kialakítása úgy történt, hogy biztosítsa ki más média-elemek (mozgókép, hang) továbbítását is. A hypertext és hyperlink alkalmazása nem a Web sajátjai, mivel már az 1970-es években is működtek ilyen elveken alapuló rendszerek, de azok ilyen széles mértékű megosztását és összekapcsolását csak is a Web tette lehetővé.
A teljes WWW három jól elkülöníthető típusú komponensből épül fel:

• a HTML-nyelven íródott web-oldalak tartalmazzák magukat az információkat, illetve abba beágyazva a más információ-forrásokra mutató hyperlinkeket;
• a web-oldalakat az ún. web-szerverek teszik elérhetővé az Internetre kapcsolódó gépek számára a HTTP protokoll felhasználásával;
• az ügyfél programok vagy más néven web-böngészők feladata web-oldalak lekérése a szerverektől és a bennük található információ formázott megjelenítése a felhasználó számára.

A WWW terjedése nem lett volna gyors ütemű, ha a felhasználók által használt böngésző-programok a megszokott, viszonylag magas piaci árért lettek volna elérhetőek. Szerencsére ez a probléma nem vethetett gátat a fejlődésnek, mivel Illionis-i Egyetemen működő NCSA (National Center for Supercomputing Applications) kibocsátotta az első ingyenes böngészőt, a Mosaic-ot. A programot Marc Andreeseen vezetésével diákok és az egyetem néhány munkatársa fejlesztette ki. A Mosaic futótűzként terjedt, a megjelenéstől számított egy éven belül már kb. 2 millióan használták világszerte. Rohamosan nőtt a web-et használók száma, egyre többen fáradoztak saját web-oldal kialakításán - a Web sokkal gyorsabban terjedt, mint bármely más újítás a számítástechnikai történelmében (1993 közepén kb. 130 web-site létezett, addig az év végére már közel 600, egy évvel később már majdnem 3000, és 1996 elején már több mint 90,000 site volt elérhető. Napjainkban egy milliárd fölött van a web-oldalak száma). Mivel nem csak a Mosaic futtatható állományai, de maga a program forráskódja is szabadon terjeszthető volt, ezért egyre több böngésző program jelent meg. Közülük a legsikeresebbek a Netscape Navigátor, a Microsoft Internet Explorer, a Mozilla. A felhasználók nyomására a nagy online szolgáltatók is kénytelenek voltak - addig általában egyedi megoldásokkal működő - szolgáltatási kínálatukat átalakítani és a web-központúság felé eltolni.

Világméretű (pók)háló - hipertext alapú, az Interneten használt információs rendszer, lapjai szöveget, formázott szöveget, képet, mozgóképet, hangokat, animációkat tartalmazhatnak.

A Genfben működő Európai Részecskefizikai Kutatóintézet nevének a rövidítése. A CERN-ben fejlesztették ki a World Wide Web-et.

Hipertext, hipermédia

A WWW alap átviteli protokollja a TCP/IP felett működő HTTP (Hyper Text Transfer Protocol), amely a szerver-kliens modellt használja a kommunikációra. Minden dokumentum rendelkezik címmel (URL ). Ilyen címmel rendelkezik minden, a Web-en információt elhelyező szolgáltató kezdő lapja, honlapja (home page) is, ahonnan a részletesebb információt tartalmazó HTML (HyperText Markup Language) fájlok elérhetőek. A hipertext olyan szöveg, mely hivatkozásokat tartalmaz az adott dokumentum más részeire, ugyanazon a gépen lévő más dokumentumokra, vagy más gépeken elhelyezett további dokumentumokra. A hivatkozások segítségével a felhasználó által kiválasztott úton lehet egy témát bejárni, bármelyik pontról vissza lehet térni az előző, vagy a kiindulási helyre.
A számítástechnika fejlődése lehetővé tette, hogy a hivatkozások multimédia-elemekre is mutathatnak, azaz a szöveg mellett ábrák, fényképek, hangok, mozgóképek is megjeleníthetővé. lejátszhatóvá váltak. Az ilyen esetekben a hipermédia kifejezést használjuk.

Egy másik állományra, web-lapra, szolgáltatásra utaló hivatkozás.

Olyan szoftver/alkalmazás, mely szöveges információk közötti logikai kapcsolatok (linkek) révén lehetővé teszi azok különböző sorrendű olvasását.

A hipertextnek megfelelő működésű, szöveget, hangot, képet, mozgóképet tartalmazó alkalmazás.

A web-lap vagy weboldal a világháló egy egységben megjelenített része, jellegzetes példája egy html oldal.

A világhálón található web-lapok megjelenítését biztosító felhasználói alkalmazás.

Fájl-átviteli protokoll - a TCP/IP protokoll azon része, mely a hálózatban lévő számítógépeken található állományok átvitelét biztosítja.

Szerver-kliens elven működő, elosztott szöveges adatbázis-kezelő alkalmazás, mely lehetővé teszi a hálózaton történő hierarchikus keresést .

USEr NETwork News - felhasználói hírhálózat: több ezer témával foglalkozó hírcsoportot tartalmaz, melyek tartalmát szervereken tárolják. A híreket az adott szerverre belépési jogot kapott személyek olvashatják.,

Web-lap

A HTTP protokoll

A WWW a szabványos SGML (Standard Generalized Markup Language) egy speciális alkalmazását, a HTML-t (Hyper Text Markup Language) használja elsődleges dokumentum formátumként (a web-szerver azonban bármilyen formátumú anyagot képes szolgáltatni). A dokumentumok a web-szerveren találhatóak. A HTTP (Hyper Text Transfer Protocol) ügyfél-kiszolgáló protokollt hipertext dokumentumok gyors és hatékony megjelenítésére tervezték. A protokoll állapotmentes, azaz az ügyfél program több kérést is küldhet a kiszolgálónak, mely a kéréseket egymástól teljesen függetlenül kezeli, és a kérések teljesítése után lezárja a kapcsolatot.Az állapotmentesség biztosítja, hogy a kiszolgáló mindenki számára egyformán elérhető és gyors.
A HTTP kapcsolat lépései:

• a kapcsolat megnyitása: a felhasználó az Interneten keresztül meghívja a kiszolgálót,
• a kérés elküldése: az ügyfél program valamilyen szolgáltatást kérő üzenetet küld a kiszolgálónak. A kérés HTTP fejlécből és adatokból állhat. A fejléc tartalmazza a kérés típusát, és megadja az ügyfél lehetőségeit;
• a válasz: a kiszolgáló választ küld az ügyfél programnak. A válasz fejléce leírja a válasz állapotát (sikeres vagy sikertelen), ezt követik az adatok.
• a kapcsolat zárása: a kiszolgáló a válasz elküldése után lezárja a kapcsolatot.

A HTTP kapcsolat során egy dokumentumot lehet átadni. Ha egy dokumentum több elemet (képet, hangot,stb.) tartalmaz, akkor ezek megjelenítéséhez az ügyfél annyiszor építi fel a kapcsolatot, ahány hivatkozást talál: egyet magának a dokumentumnak, a többit egyenként minden elemnek.

Hipertext átviteli protokoll, a hipertext oldalak továbbítását végző protokoll.

WWW