A személyes adat védelme

Az Országgyűlés a személyes adatok védelme, és a közérdekű adatok nyilvánosságához való alkotmányos jog védelme érdekében 1995 óta adatvédelmi biztost választ, aki az állampolgárok információs jogait védi az állami és a magánszektor adatkezelőivel szemben.
Személyes adatnak minősül egy természetes személlyel kapcsolatba hozható minden adat, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
A különleges adatokat a törvény kiemelt védelemben részesíti. Ilyen adatok pl.

• a faji eredetre,
• nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra,
• a politikai véleményre vagy pártállásra,
• a vallásos vagy más meggyőződésre,
• az egészségi állapotra,
• a kóros szenvedélyre,
• a szexuális életre, valamint
• a büntetett előéletre vonatkozó adat.

A személyes adatok védelme azt jelenti, hogy csak az érintett hozzájárulásával lehet személyes adatot kezelni. Adatkezelésnek minősül az adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, törlése (megsemmisítése), megváltoztatása és (törvényes) felhasználásuk megakadályozása. Ezt a jogot nevezzük a személyes adatokkal való rendelkezés jogának. Ezzel a jogunkkal gyakorlatilag minden nap élünk, hiszen a legkülönbözőbb életviszonyokban kell különböző adatainkat mások tudomására hozni. Az így megismert adatokat azonban nem lehet korlátlanul felhasználni, hanem kizárólag arra a célra, amiért azokat a felhasználónak átadták. Ezt a követelményt nevezzük a célhoz kötöttség elvének.
Törvényi rendelkezés alapján az állampolgárokról bizonyos adatokat gyűjtenek, amelyeknek a védelme törvényi előírás. Ilyen adatok pl:

• a személyi adat- és lakcímnyilvántartás,
• az ingatlan-nyilvántartás,
• egészségügyi intézmények adatai a betegek egészségi állapotára vonatkozó információkkal kapcsolatban

Ezeknek az adatoknak a védelme abban nyilvánul meg, hogy az adatokat kezelő szervek kizárólag arra a célra használhatják fel, amelyre nézve a törvényben felhatalmazást kaptak, illetőleg olyan szerveknek adhatják át, akiket erre a törvény felhatalmazott. Az adatvédelmi biztos bejelentés alapján hivatalból ellenőrzi az adatvédelmi törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok megtartását.

Bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.

A faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre; az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok.

Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső adat.