A műszaki dokumentációk
A tervezői munka végeredménye a műszaki dokumentáció, melynek célja a gyártási folyamat, az üzembe helyezés, az üzemben tartás feltételeinek megteremtése, a folyamatban résztvevő szakemberek munkájának összehangolása. A műszaki dokumentáció két részből, szöveges és rajzos részből áll.
A gyártmány leírása, a tervezéshez szükséges számítások, adatok kerülnek a szöveges részbe.
A rajzos rész a gépalkatrészek, szerkezetek alakját, méreteit és a gyártáshoz szükséges egyéb adatokat tartalmazza.
A műszaki rajz meghatározása
A műszaki rajz a műszaki kommunikáció alapvető eszköze, információhordozón (papíron, mikrofilmen, mágneslemezen) rögzített, egyezményes szabályoknak megfelelően, grafikusan ábrázolt műszaki információ.
A műszaki ábrázolás fontos eleme, hogy olyan egyértelmű jeleket, méret és anyagjelzéseket, szerkezeti jelöléseket használjon, melyek a rajzok olvasói előtt nem csupán az ábrázolt tárgy méretét és alakját tárja fel, hanem belső szerkezetét, esetleg működési elvét, anyagát és anyagait is.
Az ipari termékek ábrázolásának, bemutatásának lehetőségeit, a műszaki rajz készítésének szabályait szabványok írják elő.
A műszaki ábrázoláshoz a sajátos előírt jelöléseken kívül szabványbetűket használunk.
A műszaki rajzok szabványszerű méretarányokkal készülnek. Ha az ábrázolandó tárgy túl nagy, vagy túl kicsi, kicsinyítést vagy nagyítást végezve készítjük el a rajzot.
A rajzolás fejlődése
A rajzolás, illetve a műszaki rajz hosszú fejlődésen ment keresztül, amíg mai formája kialakult.
Évezredeken keresztül a rajzi információközlés csak néhány ember számára volt lényegi kérdés. A tervezők egymástól elszigetelten dolgoztak, gyakorlatilag egymás közti kommunikációt nem folytattak. Egy termék tervezője és gyártója gyakran ugyanaz a személy volt, ezért nem volt szükség az információk pontos közlésére. A műszaki információk átadása gyakran szóbeli közlés alapján történt, a rajz csak kiegészítő jelentőséggel bírt. A helyzet a nyomdaipar hihetetlen ütemű fejlődésével, az ipari forradalom térhódításával, és a kommunikáció forradalmával változott meg alapvetően.
Ma már a műszaki kommunikáció nem csak kevesek kiváltsága, hanem sokak mindennapi szükséglete lett. Tervező és gyártó személye elkülönült egymástól, fontossá lett a pontos párbeszéd. A szabványosítás elterjedése után a műszaki rajz nemzetközivé vált, segítségével a szakemberek anyanyelvüktől függetlenül megérthették egymást.
Megnevezések
Műszaki rajzok egyezményes jelölési módszereket felhasználó, műszaki gondolatokat, megoldásokat közvetítő rajzok.
A műszaki élet szerteágazó területei esetenként más-más szakmaspecifikus követelményeket támasztanak a rajzokkal szemben. Az egyes szakterületek speciális ábrázolási szabályainak megfelelő rajzokat szakirányú rajzoknak nevezzük. Így beszélhetünk a gépipar területén használatos géprajzról, az építőipar területén építészeti, a villamosipar területén használatos villamos rajzokról.
A szakirányú rajzok mindig tartalmaznak speciális ábrázolási szabályaikban, jelöléseikben olyan előírásokat, amelyek az adott szakmában az információcserét hatékonyan elősegítik, a munkát könnyítik.
A nyomdászat mesterségbeli ágai elsősorban a géprajz szerkesztési módszereit alkalmazzák.
Példák műszaki rajzra
Ellenőrző kérdések:
Mi a műszaki kommunikáció alapvető formája?
Milyen követelmények befolyásolták a rajzi szabványok kialakulását?
Mit nevezünk szakirányú rajznak?