A monetarista és a keynesiánus gazdaságpolitika összehasonlítása a gazdaság állapotát tekintve
A fiskális, azaz költségvetési politika és a monetáris politika ugyanis egymás ellen, egymás hatásait gyengítve, de egymást megerősítve, a kockázatokat kivédve is tudnak működni.
A jó együttműködés lehet cél, de a jegybanki függetlenség megőrzése mellett. Hiszen az összehangolt lépések a gazdaságnak és ezzel együtt a gazdasági szereplőknek tesznek jót.
A monetarista és a keynesiánus gazdaságpolitika összehasonlítása az állam gazdasági szerepét tekintve
A magyarországi költségvetés többnyire deficitesen működik, azaz a kiadások általában meghaladják a bevételek mértékét. A költségvetési politika összkereslet növelő intézkedéseinek hatását rontja, ha a deficit finanszírozásához kibocsátott értékpapírokat a kormány a magánszektornak adja el. Ugyanis ez a kamatláb növekedésén keresztül csökkenti a beruházások és ezzel együtt a kereslet szintjét. A megtakarítások növekedése pedig a magánszektor keresletét közvetlenül is csökkenti.
A kedvezőtlen pénzpiaci hatások elkerülhetőek vagy mérsékelhetőek, ha a központi bank a deficitet a forgalomban lévő pénzmennyiség növelésével finanszírozza. Ez ellentétes irányú, mint az állami kiadások kamatlábnövelő hatása.
A szufficit esetén is levezethetők a fönti folyamatok.
A monetarista és a keynesiánus gazdaságpolitika összehasonlítása a magángazdaság szerepét tekintve
A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank az elsődleges cél megvalósításához az inflációs célkövetés rendszerét használja. Az inflációs célkövetés olyan monetáris politikai keretrendszer, melyben a jegybank nyilvánosan deklarált inflációs cél teljesítésére törekszik.
A Magyar Nemzeti Bank az árfolyamrendszer megválasztása tekintetében a kormánnyal egyetértésben dönt. A jelenlegi árfolyamrezsim a sávos árfolyamrendszerek közé tartozik. Az árfolyamsáv közepét és széleit, valamint a forint hivatalos árfolyamát az euróval szemben határozza meg az MNB. A forint sávon belüli mozgását a piaci erők határozzák meg. Az MNB-nek joga van a sávon belül beavatkozni az árfolyam alakulásába.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
