A kötőgépek
A síkkötőgépek síktűággyal, egyedi mozgatású kanalas tűkkel működő vetülékrendszerű gépek. A tűágyban lévő tűket a lakatházban elhelyezett emelő- és süllyesztő lakatok mozgatják. A szemek kialakítása során a lakatház a tűágy szélessége mentén jobbra-balra mozog. A fonalakat a lakatház által mozgatott fonalvezető segítségével fektetjük a tűkre. Az elkészült kelmét hengerpárok húzzák el és tekercselik fel, vagy lapokba hajtogatva tárolják. A bordás síkkötőgépeknél a két tűágy általában tetőszerűen van elrendezve úgy, hogy a két tűágy tűi fél tűosztásnyival eltolt helyzetűek. Bal-bal síkkötőgépeknél a két tűágy vízszintes helyzetű és a két tűágy tűcsatornái egymással szemben helyezkednek el. Ezáltal lehetséges a kétfejű bal-bal tűt az egyik tűágyból a másikba tolni a tűtolóplatina segítségével. A körsíkkötőgépeknél két egymással párhuzamos tűágypárat helyeztek el és a lakategységek folyamatos mozgással haladnak a két tűágypár felett. A körsíkkötőgép 2 különálló kelmelapot készít. Találkozhatunk olyan síkkötőgépekkel is, amelyek csak egy speciális terméktípus készítésére alkalmasak. Ezeket a gépeket célgépeknek nevezzük. A síkkötő célgépek lehetnek kesztyűkötő-, sapkakötő-, gallérkötő-, pántkötő- vagy szegélykötőgépek.
Hurkológépek
A síkhurkológépek sík tűággyal, csoportos tűmozgatással működő vetülékrendszerű gépek. A fonalvezetés és a hullámosítás a gépszélesség mentén váltakozó irányú, a szemátbuktatás a tűágyban lévő összes tűn egyszerre történik meg. A síkhurkológépek egy- és kéttűágyas változatban készülnek. A síkhurkológépek nagyméretű berendezések. A gépen egymás mellett több, különálló tűágyat (fonturt) helyeznek el, melyek mindegyike a gép főtengelyéről kapja meghajtását. Az egymás melletti tűágyak egyszerre dolgoznak és mindig ugyanolyan mintázatú kelmét kötnek.
A láncrendszerű hurkológépek általában sík tűágyakkal, csoportos mozgatású tűkkel működő gépek. A szemképzés a láncrendszerű kötési eljárásnak megfelelően történik, és az egy tűágyhoz tartozó tűkön egyidejűleg jönnek létre a szemek. Mivel a tűk egyszerre működnek, minden tűhöz önálló fonalvezető (lyuktű) tartozik, melyeket egy közös sínre erősítenek fel. A lyuktűsort létrának nevezzük. Összefüggő kelme készítéséhez elegendő egy fonalfektető létra is, de a láncrendszerű kelmék nagy részét 2 vagy több létrával készítik. Az elkészült kelmét kelmehúzó hengerek távolítják el a szemképzés helyéről és fel is tekercselik a kelmét. A síktűágyas láncrendszerű gépek lehetnek egy- és kéttűágyasak. Léteznek körtűágyas láncrendszerű gépek is, de ezek ipari jelentősége nem számottevő. A síktűágyas láncrendszerű gépeket az alkalmazott tűfajta szerint is megkülönböztetik. Lánchurkológépeknek nevezzük a horgas vagy tolókás tűvel dolgozó láncrendszerű hurkológépeket. Ezek készülnek egy- és kéttűágyas változatban is. A láncrendszerű hurkológépek másik nagy csoportja kanalas tűvel dolgozik. A kanalas tűs láncrendszerű gépeket raschel-gépeknek nevezik. Ezek is lehetnek egy- és kéttűágyasak. A raschel-gépek és a lánchurkológépek tűágyai közel függőleges helyzetűek. Láncrendszerű hurkológépet gyártanak vízszintes tűággyal is. Ezek a horgológépek, melyek kanalas vagy karabiner tűkkel dolgozhatnak.
Ajánlott irodalom
Halász Géza: Kötéstechnológia Szakközépiskolai tankönyv, IKM 1991.
Halász Géza: Körkötő és körhurkoló géptan, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1981.
Havas Ivánné: Körkötés és körhurkolás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980.
Havas Ivánné: Lánchurkolás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
