Aktív fonaladagoló

A fonaladagoló berendezések feladata, hogy a csévéről a kötéshez szükséges fonalat lefejtse és a szemképzés helyéhez juttassa. A fonaladagoló berendezésekkel szemben támasztott követelmények:

A fonaladagoló berendezések csoportosítása történhet a fonallefejtés megvalósítási módjától. E szerint megkülönböztetünk:

Aktív fonaladagoló berendezés esetén a fonal lefejtését a csévéről a fonaladagoló berendezés végzi, majd a lehúzott fonalat a tűkhöz továbbítja. A passzív fonaladagoló berendezés a fonal csévéről való lefejtésében nem vesz részt. A fonal lefejtését legtöbbször a tűk végzik. A fonaladagolókat az adagolt fonalmennyiség változtathatóságától függően

Az állandó fonalmennyiséget továbbító fonaladagoló berendezések a kötési körülményektől függetlenül mindig azonos, előre beállított fonalmennyiséget juttatnak a tűkhöz. A változó fonalmennyiséget adagoló berendezések a fonalfeszültség pillanatnyi értékét figyelembe véve továbbítják a megfelelő fonalmennyiséget.

Vetülékrendszerű gépek : passzív fonaladagoló

A vetülékrendszerű gépek közül a síkkötő- és síkhurkológépeken találkozhatunk passzív fonaladagolással. A passzív fonaladagolók tulajdonképpen fonalfékek, melyek különböző kialakításúak lehetnek. A síkkötőgépeken ún. tárcsás rugóféket találunk. A fékezőerőt, és ezáltal a kötés közbeni fonalerőt, a tárcsákat összeszorító rugó kézi állításával szabályozhatjuk. A síkkötőgépeken a fonalfék mellett egy ún. fonalvisszahúzókart is el kell helyezni, melynek feladata az, hogy a lakatház irányváltásakor a csévéről lefejtődő felesleges fonalat visszahúzza, és a fonalat feszesen tartsa a kötés megkezdéséig. A fonalfék beállítását akkor végeztük el helyesen, ha a kötés közben a fonalat átengedi, de a fonalvisszahúzókar működésekor megakadályozza a fonal további lehúzását a csévéről. A passzív adagolásnál alkalmazott fékek egy másik, igen egyszerű változata az elfordítható tárcsájú fonalfék, melynél a körülfogási szög változtatásával állítjuk be a kívánt fonalerő értéket. A passzív fonaladagolás tehát egyszerű berendezésekkel megoldható. A fonalerő beállítása viszont többszöri utánállítást igényelhet és több kötőegységes gépeken nehéz azonos értékre beállítani az egyes fonalvezetőkhöz tartozó fonalféket. Az egyenlőtlen fékezés rontja a kelme sűrűségének egyenletességét.

Láncrendszerű gépek: aktív fonaladagoló

Az aktív fonaladagolóknál a fonal lefejtése a lánchenger hajtásával jön létre, tehát a fonaltároló elem elfordítását nem a fonalak végzik. A kötés során a lánchenger átmérője, azaz a fonalmennyisége csökken, ezért az állandó fonalmennyiség adagolásához a lánchenger fordulatszámát változtatni kell. Csak így biztosítható az, hogy a fonalak kerületi sebessége állandó maradjon. A fonalsebesség érzékelésének módja alapján kétféle aktív adagolót különböztetünk meg:

A fonalsebességet közvetlenül érzékelő adagolók egyik típusa a lánchenger lefogyásával összefüggő fordulatszám-változást hajtókúpok közötti áttétel módosításával valósítja meg (Karl-Mayer gyártmányú fonaladagoló). Hasonló működésű fonaladagoló a LIBA gyártmányú fonaladagoló, de ezek az adagolók a fordulatszám szabályozást bolygómű beavatkozásával végzik el. Ezek a fonaladagolók mind mechanikus működésűek. Természetesen a manapság már elektronikus vezérlésű adagolókat is használják a láncrendszerű gépeken. Az elektronikus vezérlésű fonaladagoló berendezéseknél a lefejtődő lánchenger felületén érzékelt, pillanatnyi fonalsebességgel arányos jelet és a gép fordulatszámával és a beállított, kívánt fonalsebességgel arányos jelet a szabályozó berendezésbe továbbítják. A szabályozó berendezés a jeleket összehasonlítja, és amennyiben eltérés mutatkozik, beavatkozik a folyamatba, azaz a lánchengert hajtó motor fordulatszámát módosítja.

Fonaltárolós adagolók

Láncrendszerű gépek: passzív fonaladagoló

A passzív működésű fonaladagolók egyszerűbb változata a kötélfék, melyet gyakran alkalmaznak a mintázófonalak adagolásához. A lánchenger elfordítását a fonal végzi, mégpedig akkor, amikor a szemképzés során a fonalban ébredő feszültség annyira megnő, hogy az általa létrehozott nyomaték legyőzi a lánchenger elfordítását gátló súrlódási és tehetetlenségi nyomatékok eredőjét. A láncfonalakban ébredő alapfeszültséget a fékezés mértékének megváltoztatásával lehet beállítani. Ez a kötél súlyterhelésének megváltoztatásával történik. A passzív fonaladagolók másik fajtája a nyitófék. A nyitófékes fonaladagolóknál a fonal az irányítórúdon halad keresztül a lyuktűk felé. A fonalban ébredő kisebb fonalerő ingadozásokat az irányítórúd és a vele kapcsolódó laprugó elmozdulásával kiegyenlíti. A nagyobb fonaligény miatt fellépő nagyobb fonalerő azonban már a lánchenger elfordítását végző szerkezet működését is elindítja. A lánchenger elfordulásával létrejön a fonaladagolás. Miután a tűk megkapták a megfelelő fonalmennyiséget, a fonaladagoló berendezés visszaáll alaphelyzetébe. A lánchenger elfordításához szükséges fonalerő nagysága egy rugó előfeszítésének változtatásával állítható be.