Húzóerő, szakítóerő
Húzóerő: a húzóigénybevételnél az elemiszálra kifejtett tengelyirányú erő. Jele: F[N]. A húzóerő a szál tengelyirányában hat, a szál megnyúlását és vékonyodását okozza. Szakítóerő: a húzóerő maximális értéke, amelynél a szál elszakad. Jele: Fmax[N]
Látszólagos és valódi húzófeszültség, szakító szilárdság
A húzóerő hatására a szál keresztmetszetében feszültség ébred. A húzófeszültség a szál keresztmetszetében vonatkoztatott húzóerőt jelenti. Látszólagos húzófeszültség: a szál keresztmetszete a húzás hatására változik, egyre csökken.
Valódi húzófeszültség: a szál pillanatnyi, tényleges keresztmetszetére vonatkoztatják a húzóerőt. Ezt a gyakorlatban nehéz kiszámítani: F/ A [N/mm²].
Szakítószilárdság: a szakítóerő és a próbadarab eredeti keresztmetszetének hányadosa. Ez a legnagyobb látszólagos húzófeszültség.
Nedves szakítóerő, fajlagos nedves szakítóerő
A textíliák feldolgozásuk alatt és használat közben is nedvesség hatásának vannak kitéve. A kikészítési műveletek nagy térben, nedves közegben zajlik. Ismerni kell a szálak viselkedését, nedvesség hatására, melyik tulajdonsága változik meg és milyen mértékben.
Nedves szakítóerőnek nevezik az előírt feltételek melletti teljesen átnedvesedett próbadarabok szakítóerejét. Jele: Fmax, n [N].
A nedvesség a szilárdságot szinte minden szálasanyagnál módosítja. Ezért, megszokták adni a nedves és a száraz szakítóerő hányadosát, ezt fajlagos nedves szakítóerőnek nevezik. Jele: fn= Fmax, n/Fmax*100[%]
Nyúlás
A hosszváltozás nem elégséges a nyúlási képesség teljes értelmezésére. A nyúlás: a hosszváltozás és a kezdeti hossz hányadosa. Ez egy relatív érték.
Szakadási nyúlás: a szakítóerőhöz tartozó maximális hosszváltozás és a kezdeti hossz hányadosa.
A szálakat általában a százalékos szakadási nyúlás értékével szokták jellemezni.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
