Tananyag választó:
A poliamidok, a poliészterek, a poliakrilnitril alapú textíliák
Jegyzet szerkesztése:
Vizsgált anyagok
Eszköztár:

Szintetikus szálak tulajdonságai

A szintetikus szálakat alkotó láncmolekulák lehetnek egyetlen alkotóelem polimer származékai, vagy több alkotórészből épülnek fel. A molekulaszerkezetben a kuszált, rendezetlen (amorf) részek és a párhuzamos, rendezett (kristályos) részek váltakozva fordulnak elő. Az amorf részek a szálak nyújthatóságát határozzák meg, míg a kristályos részek a szálak szilárdságáért felelősek. Az amorf részek, a kis molekulák, mint pl. a víz vagy a színezőanyag képesek behatolni, a kristályos részekbe nem. A molekulaláncok fajtája, elrendeződése, valamint az amorf és kristályos részek aránya határozza meg a szálasanyagok tulajdonságait. A rendezett és rendezetlen részek aránya a szálképzéssel nagymértékben befolyásolható. A szálak finomsága, a szálak átmérője és feldolgozás során a szálhossz a felhasználástól függően megválasztható. Szakítószilárdságuk a pamuténál nagyobb és nedvesség hatására gyakorlatilag nem változnak. A szintetikus szálak jellemző tulajdonsága a nyújthatóság. A szintetikus szálakból készült kelméket a hőhatások – pl. mosás, vasalás – nem károsítják, ha a hőmérséklet kisebb, mint a szál lágyulási hőmérséklete. A penésszel, mollyal, baktériumokkal szemben ellenállóak. Súrlódás közben erősen feltöltődnek dörzselektromossággal. A szintetikus szálak vízfelvevő-képessége kicsi.

Poliamidszál

Poliamid Előállítása: A legfontosabb poliamidok a poliamid 6 és poliamid 6.6. A kaprolaktám (meghatározott aminosavakból létrejött amid) polimerizációjával polikaprolaktám, azaz poliamid 6 keletkezik. A poliamid 6.6 úgy jön létre, hogy diaminok lépnek reakcióba dikarbonsavval, amelynek polikondenzációjával keletkezik poliamid 6.6. A poliamid 6-ot, vagy poliamid 6.6-ot megömlesztik. Az ömledéket vagy közvetlenül átsajtolják a szálképző fejen, vagy feldolgozzák poliamid granulátummá, amely később szálképző ömledékké olvasztható. Miután elhagyta az ömledék a szálképző rózsát, hideg légáramlatban való hűtés és 3-4-szeres hosszúságúra való nyújtás következik. A poliamidok makromolekuláris vegyületek, amelyeknek szénláncaiba szabályos amidcsoportok (-CO-NH) épülnek be. A kiindulási anyagok kismolekuláiban található szénatomok száma jellemzi a különböző poliamidfajtákat. A poliamid 6 hat C-atomot tartalmaz, míg a poliamid 6.6 kétszer hat C-atommal rendelkezik.

Poliészter

Poliészter Előállítása: Szerves tereftálsav kapcsolódik etilénglikollal diglikoltereftaláttá. Polikondenzáció útján magas hőmérsékleten vákuumban jön létre a polietilén tereftalát. A létrejött granulátumot 280°C-os hőmérsékleten megolvasztják, s ezután szálat képeznek belőle (ömledékes szálképzési eljárás). Nyújtás után a sima filamenteket többnyire terjedelmesítik, vagy vágott szálakká vágják. A poliészterre jellemzők a makromolekulákban lévő észter csoportok (-CO-O-). Az észter a szerves savak és alkoholok kémiai reakciójában jön létre víz kiválása mellett.