Kocka a háromképsíkos rendszerben

A kocka olyan síklapokkal határolt test, amelynek minden határoló lapja azonos nagyságú négyzet. A kocka oldalélét általában a betűvel jelöljük. Mivel ez a test az egyik legegyszerűbb térbeli forma, így a testek vetületi ábrázolásának értelmezéséhez a legalkalmasabb. Az ábrázolást megkönnyíti az is, hogy a kockát a képsíkokkal párhuzamosan (merőlegesen) helyezzük el. A kocka mögé képzeljünk el egy függőleges képsíkot (K2), a képsíkra merőleges vetítősugarak meghatározzák a kocka elölnézetét. A szabályos beállításból adódik, hogy a kocka csúcsai a vetítési irányban fedőpontokat alkotnak, így a kocka vetülete azonos alakú és méretű lesz a vetítés irányába eső négyzetes oldallappal. Mivel a kocka teljesen szabályos test, így minden vetülete azonos lesz. Az ábrázolásnál figyeljünk a nézetek szabványos (európai) elhelyezésére.

A téglatest olyan síklapokkal határolt térgeometriai forma, aminek minden oldallapja téglalap. Téglatesthez a legegyszerűbb módon a kocka oldaléleinek nem azonos mértékű nyújtásával juthatunk. Azokat a hasábokat, amelyeknek alaplapjai szabályos sokszögek, szabályos hasáboknak nevezzük. Az alapsokszög oldalainak száma szerint a hasábok lehetnek háromoldalú, négyoldalú, ötoldalú és hatoldalú hasábok.
A téglatest ábrázolása a három képsíkos rendszerben:
A téglatestet minden oldalról téglalapok határolják, így minden vetülete téglalap.
A három képsíkos ábrázolás megmutatja a test minden méretét, azaz szélességi, magassági és vastagsági jellemzőjét is (általában a téglatest oldalainak jelölésére az a, b, c betűket használjuk).
A vetületek a tengelyekig párhuzamos vetítősugarakkal, majd vetítő körívekkel hozhatók létre.

Háromoldalú hasáb háromképsíkban

A háromoldalú hasáb olyan térgeometriai forma, amelynek alapja (alaplapja) és fedőlapja egy háromszög, oldalélei és alkotói az alaplapra merőlegesek. Az oldalélek jelölésére a háromszögeknél is alkalmazott a, b, c betűket használjuk, a hasáb magasságát h-val szokásos jelölni. Ha az alaplap és fedőlap egyenlő oldalú háromszög, akkor az oldallapokat alkotó téglalapok is azonos nagyságúak. Ebben az esetben szabályos háromoldalú hasábról beszélünk. A szabályos háromoldalú hasáb ábrázolása a három képsíkos rendszerben: (ha a hasáb szimmetrikusan, egyik élével felénk van elhelyezve).
A hasáb elölnézete egy olyan téglalap, amelynek hosszabbik oldala a hasáb magassága, a téglalap közepén az elülső él kontúrja látszik, a rövidebbik oldala az alaplap háromszögének oldalával egyező méretű.
A hasáb felülnézete egy szabályos háromszög, amelynek mérete egyező az alaplappal.
A hasáb balnézete egy olyan téglalap, amelynek hosszabbik oldala a hasáb magassága, szélessége pedig az alaplap háromszögének magasságával azonos.

Ötszög alapú hasáb háromképsíkban

A szabályos ötszög alapú hasáb olyan térgeometriai forma, amelynek alapja (alaplapja) és fedőlapja egy szabályos ötszög, oldalélei és alkotói az alaplapra merőlegesek. Az ötszög oldalának jelölésére általában az a betűt használjuk, a hasáb magasságát h-val szokásos jelölni. A szabályos ötszög alapú hasáb ábrázolása a három képsíkos rendszerben (ha a hasáb szimmetrikusan, egyik lapjával felénk van elhelyezve):
A hasáb elölnézete egy olyan téglalap, amelynek hosszabbik oldala a hasáb magassága, két szélén szimmetrikusan az elülső élek kontúrja látszanak, amelynek helyzetét vetítővonalakkal (egyenesekkel) kell meghatározni.
A rövidebbik oldala a szabályos ötszög csúcstávolságával egyező méretű. A hasáb felülnézete egy szabályos ötszög, amelynek mérete egyező az alaplappal.
A hasáb balnézete egy olyan téglalap, amelynek hosszabbik oldala a hasáb magassága, szélessége pedig a szabályos ötszög csúcstávolságával azonos.
A téglalapon belül látható egy élkontúr, amelynek helyzetét vetítő egyenessel és körívvel kell meghatározni olyan módon, hogy az egyenest a nem használt képsíkon körívvel visszük át.

Hatszög alapú hasáb háromképsíkban

A szabályos hatszög alapú hasáb olyan térgeometriai forma, amelynek alapja (alaplapja) és fedőlapja egy szabályos hatszög, oldalélei és alkotói az alaplapra merőlegesek. A hatszög oldalhosszúságának jelölésére általában az a betűt használjuk, a hasáb magasságát h-val szokásos jelölni.
A szabályos hatszög alapú hasáb ábrázolása a három képsíkos rendszerben (ha a hasáb szimmetrikusan, egyik lapjával felénk van elhelyezve):
A hasáb elölnézete egy olyan téglalap, amelynek hosszabbik oldala a hasáb magassága, két szélén szimmetrikusan az elülső élek kontúrja látszanak, amelynek helyzetét vetítővonalakkal (egyenesekkel) kell meghatározni.
A rövidebbik oldala a szabályos hatszög csúcstávolságával egyező méretű. A hasáb felülnézete egy szabályos hatszög, amelynek mérete egyező az alaplappal.
A hasáb balnézete egy olyan téglalap, amelynek hosszabbik oldala a hasáb magassága, szélessége pedig a szabályos hatszög laptávolságával azonos.
A téglalapon belül látható két élkontúr, amelynek helyzetét vetítő egyenessel és körívvel kell meghatározni olyan módon, hogy az egyenest a nem használt képsíkon körívvel visszük át (pontosan a téglalap közepén keletkezik).