Az egyenes végtelen hosszúságú, így ábrázolása nem lehetséges. Egyenest mindig egy szakaszával, az ún. egyenes szakasszal helyettesítjük, azaz ábrázoljuk. Az egyenes szakasz az egyenesnek két pontja által határolt része. Például egy háromszög oldalai egyenes szakaszok, amelyeket a háromszög csúcspontjai határolnak. Egy négyzetes gúla élei egyenes szakaszok, amelyeket térben a csúcspontok határolnak. A műszaki rajzban –ha külön nem hangsúlyozzuk- egyenes helyett mindig egyenes szakaszt rajzolunk, de egyenesnek nevezzük.
A térbeli egyenes vetületét az egyenes két pontjához tartozó vetítőegyenesek döféspontjai határozzák meg. A vetítőegyenesek egy síkot alkotnak. Metszéspontjaik ennek a síknak a képsíkkal alkotott metszésvonalán vannak, a metszésvonal pedig egyenes. Így az egyenes vetülete általában egyenes lesz, amit két pontjának vetülete határoz meg. Az egyenesek vetületeinek ismerete azért fontos, mert a síkidomok és a síklapú testek vetületeinek ábrázolása ezen ismereteken alapszik.
Képsíkokkal párhuzamos egyenesek
Különleges helyzetű egyeneseknek nevezzük az egy vagy mindkét képsíkkal párhuzamos, ill. a képtengelyre vagy a képsíkra merőleges egyeneseket.
A képsíkokkal párhuzamos egyenesek ábrázolása:
A képsíkokkal párhuzamos egyenesek ábrázolását is két pontjának kijelölésével kezdhetjük el. Valamely képsíkkal párhuzamos egyenes vetülete a párhuzamos képsíkon „önmaga”, a merőleges képsíkon a vetületképzés szabályai szerint szerkesztendő meg, de mindig rövidebb, mint az eredeti egyenes. Például a K1 képsíkkal párhuzamos egyenes vetülete a K1 képsíkon ugyanolyan helyzetű és hosszúságú egyenes, mint az ábrázolandó.