Alaprajzi , függőleges metszet
A testek alaprajzi metszete azt jelenti, hogy a metszősík párhuzamos a K1 képsíkkal, azaz merőleges a K2 képsíkra. Henger és hasáb alaprajzi metszete az alaplappal megegyező síkidomot mutat. Gúla és kúp alaprajzi metszete vetületekből szerkeszthető, a metszet síkidom típusa megegyezik az alaplapi síkidommal, arányosan kisebb lesz, az arányt az alaplaptól való távolsága határozza meg.
| 
|
Hasáb döfése
A síkmetszetek keletkezésének ismerete azért fontos, mert az összetett testek ábrázolása a testek éleinek (egyeneseinek) döféspontjaiból szerkeszthető meg. A csonkolt formák vetületi rajzkészítésekor élek metszéspontjait határozzuk meg az adott vetületeken.
Szabályos hatszög alapú hasáb egyenessel (a) történő döfése:
A hasáb megrajzolása elöl- és felülnézetben, balnézetben.
Az „a” egyenes berajzolása a felülnézetbe.
A kontúrok és az egyenes metszéspontjainak meghatározása, jelölése (A, B).
A metszéspontok vetítősugárral és vetítő körívvel történő átvitele az elöl- és balnézetbe.
A keletkező pontok alapján a döfő egyenes megrajzolása a látható és nem látható szakaszok figyelembe vételével.
Gúla döfése egyenessel
A gúla egyenessel való döfését – az egyszerűbb szerkesztés érdekében – az alaplappal párhuzamos egyenessel célszerű elvégezni. Az „a” jelű egyenest egy vízszintes segédsíkon elhelyezkedő egyenesként foghatjuk fel, ez szemléletesebb megközelítést tesz lehetővé. A vízszintes segédsík a gúlát az alaplappal párhuzamosan elvágja. A képzeletbeli síkmetszés eredménye a gúla felületén egy négyzet, amelynek oldalai a gúla alaplapjának éleivel párhuzamosak. Az így keletkező négyzetnek az „a” egyenessel alkotott két metszéspontja a keresett két döféspont felülnézeti képe. A két döféspont az elölnézetre visszavetíthető.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
